Csak Brüsszelnek köszönhetjük, hogy nem 320 forint egy euróAz ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
Devizahitel-mizéria: várjuk ki a végét!
2010. május 12. szerda 04:09:59
Információ
A cikkek nyomtatása csak regisztrált felhasználóink számára lehetséges. Amennyiben Ön már regisztrált, lépjen be a szolgáltatás eléréséhez!Alaposan felkavarta az állóvizet a leendő gazdasági miniszter azon kijelentése, mely szerint államilag kellene segíteni a frank- és euróhitelek forintra való konvertálását. Miután eddig konkrétum nem hangzott el, a média és az elemzők is elsősorban találgatnak.
hirdetés
Középpontban az ember
- Hogyan menedzseljük magunkat?
- Melyek az inspiráló vezető ismérvei?
- Hogyan növelhető a munkahelyi hatékonyság?
- Vonzóvá lehet tenni egy céget munkáltatói szempontból?
Matolcsy György, az új kormány leendő nemzetgazdasági minisztere állami devizahitel-átváltási alapon keresztül segítene a bajba jutott devizahiteleseken. A bankok, és érdekvédelmi szervezetük, a bankszövetség a konkrét javaslatokat várja, azok megismeréséig nem kommentálják a javaslatokat.
"A kijelölt miniszter bejelentését, illetve témával kapcsolatos nyilatkozatait nem tudjuk kommentálni, amíg a hamarosan hivatalba lépő kormány részletesen kidolgozott javaslatait nem ismerjük" - mondta az MTI-nek Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója. Az MTI-nek nyilatkozó bankárok szerint is kevés még az információ ahhoz, hogy érdemben meg lehessen ítélni a javaslatot.
Mint Matolcsy György, a Nemzetgazdasági Minisztérium leendő vezetője szerint a bajba jutottak egy állami alap révén tudják majd lakáshiteleiket devizaalapúról forint alapúra váltani. Aki a bankok hitelvédő programjaiban nem képes "megkapaszkodni", annak egy állami alap révén kell felkínálni a lehetőséget, hogy megfelelő feltételekkel átváltsa a devizahitelét forintra - mondta.
Matolcsy szerint nagyjából 300 ezer család van kitéve a veszélynek, hogy devizaalapú hitelét nem tudja rendben törleszteni. Nem arról van szó, hogy minden devizaalapú hitelt forinthitellé váltanának át, hiszen a 24 milliárd eurós állomány konvertálása megrendítené a forintot - mondta legutóbb a Népszabadságnak -, hanem arról, hogy aki át akarja váltani a hitelét, fordulhasson egy ilyen alaphoz. Ha pedig valaki a későbbiekben a forintalapú törlesztést sem tudja fizetni, a tulajdonát bérleti jogra válthatja át az elképzelés szerint. Az ingatlan tulajdonjoga ilyenkor a követeléskezelő alaptól az önkormányzatokhoz kerülne, s az állapodna meg a volt tulajdonossal a bérleti díjról. A leendő miniszter elképzelhetőnek tartja, hogy az adós a későbbiekben visszaszerezze tulajdonjogát.
Átütemezné hitelét vagy újat venne fel? (x)
A Matolcsy által legutóbb ismertetett elképzelés nem áll messze attól a javaslattól, amelyről Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke beszélt kedden reggel a Kossuth Rádióban. Erdei azt mondta, hogy a tartósan fizetésképtelen adósokon a bankrendszer nem tud segíteni, esetükben tehát kormányzati beavatkozásra volna szükség. Ő azonban úgy tűnik, nem a devizahitelek átváltásában látná a megoldást, hanem állami tulajdonú követeléskezelő szervezetet hozna létre, amelynek a bankok átadnák reménytelen hiteleiket úgy, hogy bizonyos veszteségeket ők is vállalnának. A követeléskezelő döntené el, hogy a fizetésképtelen adós lakását állami tulajdonba veszi-e, és szociális bérlakásként kiadja-e a családnak. A másik megoldás Erdei szerint az lehet, hogy az állam - nem piaci eszközökkel - moratóriumot ad az adósoknak, és ha annak végén sem tudnak fizetni, a lakások állami tulajdonba kerülnének. A bankrendszer számára ez veszteséget jelentene, de a lakások árverésen keresztül történő értékesítése is veszteséggel járna - mondta a bankszövetség elnöke.
Matolcsy az átváltás kapcsán kezdetben még nem a "bajba jutott", hanem általában a devizahitelesekről beszélt. Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke erre reagálva figyelmeztetett: a devizaalapú hitelek átváltása forinthitelre az árfolyam-, illetve kamatkülönbség miatt sok százmilliárd forintos költséget jelentene; a kérdés az, hogy az állam, a bankok vagy a hitelfelvevők viselik-e a költséget. A jegybank elnöke felhívta a figyelmet arra is, hogy ha a devizahiteleket tömegesen váltják át forintra, nyomás nehezedik a nemzeti valutára, azaz a forint árfolyama gyengül.
A devizahitelek átváltása tavaly tavasszal is napirenden volt, ám a kormány számára készült szakértői anyag azt állapította meg, hogy ez jelentős költségvetési teherrel járna. A piacinál 10 százalékkal kedvezőbb árfolyamon - az elemzés készültekor ez 191 forintos svájci frankot és 280 forintos euróárfolyamot jelentett - történő átváltás 250-300 milliárd forintos, döntően az államra szálló költséget jelentene - állapította meg a szakértői anyag, hozzátéve: ezek a költségek megduplázódnának, ha az átváltási lehetőséget kiterjesztenék a szabad rendelkezésű jelzáloghitelekre is. Ha pedig a kedvezményes árfolyamon történő átváltást a bankok vállalnák, eredményük csökkenne, amivel megnőne a valószínűsége a bankrendszer feltőkésítési igényének. További gondot láttak az elemzés készítői abban, hogy az átváltás visszavonhatatlan elkötelezettséget jelent, így a döntés a forintárfolyam erősödése esetén sem változtatható meg. Az, hogy az adósok különböző árfolyamon vették fel devizahitelüket, és az átváltásig különböző mértékű előnyöket értek el, konfliktusforrást jelentene számukra, a hitelüket forintban felvevők számára pedig az átváltás diszkriminációt.
A devizaalapú hiteleket most is forintra lehet váltani, ám kevesen élnek ezzel a lehetőséggel. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a devizahitelesek jelenlegi gondjait valójában nem a forint jelentős árfolyamkilengése okozta. Véleménye szerint sokkal inkább azok kerültek nagy bajba a devizaadósok közül, akiknek több különböző hitele és túl nagy hitelösszege volt, illetve, akik a törlesztés ideje alatt elvesztették a munkahelyüket vagy tartósan betegek lettek. A befektetési igazgató szerint az elmúlt 4-5 évben a devizamozgások nem voltak olyan nagyok, amelyek rosszabb helyzetbe hozták volna a devizában eladósodott személyeket, és jobban megemelték volna a törlesztőrészletüket, mint a forinthitelesekét. Korábban, amikor még a forintkamatok magasabb szinten álltak, a devizahitelesek kifejezetten előnyt élveztek. A legutóbbi napok, illetve 2009 elejének a nagyobb forint-árfolyammozgása legfeljebb kompenzálták a korábbi előnyöket - mutatott rá.
MTI
Utazz velünk olcsóbban!
.
Eladó lakás 8100 Erdõdy Pálfy Tamás , Várpalota, Veszprém, 6 000 000 FtEladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 12 500 000 FtEladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 59 900 000 FtEladó lakás 1111 Beregszász út, Budapest XI. ker, 28 500 000 FtEladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 FtEladó lakás 1111 Rahó u., Budapest XI. ker, 29 990 000 FtEladó lakás 1111 Sasadi út, Budapest XI. ker, 18 900 000 FtEladó családi ház 2217 Viola utca, Gomba, Pest, 13 000 000 FtTovábbi eladó ingatlanokKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 79 650 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 49 300 Ft / hónapKiadó lakás 1111 Kaptárkõ u., Budapest XI. ker, 80 000 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 118 800 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 240 300 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 237 600 Ft / hónapKiadó iroda 1131 Visegrádi u., Budapest XIII. ker, 200 000 Ft / hónapKiadó lakás 1071 Marek József u., Budapest VII. ker, 40 000 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok
Senior accountant
