Disznó viccekkel szórakoztatják a női dolgozókat


A diszkrimináció újabb formái jelentek meg az ILO legfrissebb jelentése szerint, az utóbbi évek tendenciái alapján már az AIDS betegeknek és a hajléktalanoknak is diszkriminációval kell szembenézniük. De megjelent a megkülönböztetésnek egy abszurd változata is, külföldön egyes munkaadók már a betegségre való genetikai hajlamot is felmérik egy új munkatárs felvételénél.

Nem foglalkoztatják a beteg munkavállalót

"A jelentős előrehaladás ellenére a diszkrimináció még mindig jelen van a munkahelyeken" - áll az ILO legfrissebb, 2003-2007 közti időszakra vonatkozó jelentésében. Eszerint az egyik legnagyobb problémát a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatása okozza. Magyarországon a leggyakrabban a fogyatékosokat, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozókat, a fiatal és idősebb munkavállalókat és a nőket diszkriminálják. Hazánkban a munkavállalók 94 százaléka a nyugdíjkorhatár fölött megy nyugdíjba, ez a szám példátlanul magas Európában.

Mindennapos a szexuális zaklatás

A nők keresete minden szektorban jelentősen elmarad a férfiakétől, még akkor is, ha ugyanabban a munkakörben, ugyanazt a munkát végzik. A jelentésből kiderül, hogy a nők átlagosan húsz százalékkal kevesebbet keresnek, míg egyenlő értékű munkáért 15 százalékkal alacsonyabb bért kapnak. Bár a szebbik nem képviselői nagyobb számban szereznek szakképzettséget, még mindig csak minden második nő foglalkoztatott Magyarországon. A 15 és 64 év közötti férfiak foglalkoztatottsága lényegesen magasabb volt 2005-ben (61,7 százalék), mint a nőké (47,8 százalék).

A nők munkanélküliségi rátája az utóbbi években gyorsabban emelkedik, mint a férfiaké, így 2005-ben a rendszerváltás óta először haladta meg a női munkanélküliség (7,6 százalék) a férfiak munkanélküliségi rátáját (7,1 százalék).

A felmérések azt mutatják, hogy mindennapos jelenség a nőket érő munkahelyi szexuális zaklatás, de ezek az esetek ritkán kerülnek felszínre, ezért káros hatásuk is kevéssé tudatosul a (férfi) társadalomban. Hazánkban gyakori a szóbeli zaklatás a munkahelyeken, amikor például obszcén viccekkel szórakoztatja egy vezető női beosztottjait. A törvények szerint azonban a munkahelyi vezetővel szemben nem lehet fellépni, csupán a munkáltatót lehet felelősségre vonni.

A gazdaságnak sem tesz jót a diszkrimináció

Petra Ulshoefer az ILO Budapesti Irodájának igazgatója szerint azontúl, hogy a diszkrimináció sérti az emberi méltóságot, jelentős negatív gazdasági hatása van, például csökkenti a termelékenységet. Bár jelentős előrelépések történtek - egyebek között a nemi hovatartozás területén - még mindig jelen van a megkülönböztetés a munkahelyeken, sok munkavállaló előítéletes, kulturális beidegződések alapján dönt és van még mit tenni az emberek elfogadottsága terén is. Az igazgató úgy véli, a megfelelő törvényekre és jogérvényesítésre szükség van, de fontosabb a gyakorlati megvalósítás ellenőrzése, például az ombudsmanokon keresztül. Kiemelte a vállalatok társadalmi felelősségválallalását, akik a különböző munkahelyi programokkal, akciókkal mozdíthatják elő a munkahelyi esélyegyenlőséget.

Nem mernek panaszkodni a munkavállalók

A kormány által fentartott Egyenlő Bánásmód Hatósághoz egyre több panasz érkezik, míg 2005-ben ötszáz beadványt kaptak, addig tavaly már hatszáz esetben fordultak hozzájuk. Gyulavári Tamás, a hatóság tanácsadó testületének tagja úgy véli, az esetek száma akár tíz-százezres nagyságrendű is lehet, hiszen az emberek nagy része még mindig fél személyes problémájával panaszt tenni. Érdemi határozat 2005-ben valamivel több mint száz esetben történt, tavaly pedig már elérte ezek száma a kétszázat.

A panaszok leggyakrabban a foglalkoztatás területén érkeznek (56 százalék), de sokan érzik úgy, hogy megkülönböztetés éri őket a szolgáltatások igénybevételénél (33 százalék). Kisebb számban vannak panaszosok az oktatás (hét százalék), illetve a lakhatás területén (négy százalék).

Magyarországon a foglalkoztatottak aránya a teljes, munkaképes népességhez viszonyítva 57 százalék, ehhez képest a nők jelenléte a munkaerőpiacon ötven százalék alatti, a romák foglalkoztatottsága negyven százalékos, az időseké harminc százalék alatti, a fiataloké 22, míg a fogyatékosoké 12 százalék. Gyulavári Tamás szerint az elsődleges cél, hogy ezeken a foglalkoztatottsági arányokon változtassanak, még ha költséges is.

.



Energetikai tanúsítvány

Az ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.

Energetikai tanúsítványok a Primalaktól

hirdetés
XI. Mfor Marketing Konferencia

Direkt Marketing: Fókuszban az adat
Jelentkezzen most!

.
Olvasói sarok - fórum
[ 10:51 ] Magyar milliomosok szórakozása lesz nyáron a londoni olimpia - bodza bokor
" Inkább megyek dögleni a tengerpartra, és jó lesz nek..."
[ 2012-05-24 ] Több ezerrel magasabb lehet a bajba jutott adósok bérleti díja - BBCS
" Nem, Kósa úr. Valóban nem várható el senkitől, hogy ..."
[ 2012-05-24 ] A PROJEKTMENEDZSER VÁLLALATI KULTÚRÁT BEFOLYÁSOLÓ LEHETŐSÉGEI, MÓDSZEREI - Klimkó Gábor
" Nem tudok részt venni az összejövetelen, ezért vagy..."
[ 2012-05-23 ] Újabb 3000 ember otthonát árverezhetik el - bankár
" Hogy mi lehet a háttérben? http://bankar.blog.hirsz..."
[ 2012-05-23 ] A héten nem változik az üzemanyagok ára - szakipeet
" Kis megkönnyebbülés, de nem tudom meddig.. be kell s..."
További témák >>
hirdetés
elrejt
 
.