Az ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
Csak minden harmadik 55 éven felüli magyar dolgozik
Az unió statisztikai hivatalának legutóbbi adatai szerint hazánk még tavaly is a sereghajtók közé tartozott a 20 és 64 év közötti korcsoport foglalkozási rátája alapján. Főleg az idősebb magyar korosztály munkavállalási szintje húzza le az átlagot. Érdekes, hogy ez a korosztály leginkább Európa boldogabbik felén szeret (illetve tud) dolgozni.
Az Eurostat teljes foglalkoztatást ismertető 2010-es statisztikai adataiból kiderült, miért nem tudunk az utolsó helyekről feljebb kerülni. A probléma forrása az 55 éven felettiek munkavállalásánál, valamint a részmunkaidős foglalkoztatásban rejtőzhet.
Több idősebb dolgozhatna hazánkban
Az 55 és 64 év közöttiek foglalkoztatottságát megvizsgálva kiderül, ebben a korcsoportban a legnagyobb a lemaradásunk a 46,3 százalékos uniós átlaghoz képest. Hazánkban ugyanis a korosztályba tartózók csupán 34,4 százaléka dolgozott 2010-ben. Ez azt jelenti, hogy csak minden harmadik 55 éven felüli dolgozik.

Ugyan Máltán még a miénknél is alacsonyabb a foglalkoztatás (mindössze 30,2 százalék) az északi országok kirívóan magas rátákat produkáltak. Közülük is kiemelkedik Izland, ahol az idősebbek 79,8 százaléka dolgozik. Ráadásul a gazdagnak számító norvégok sem tétlenkednek idősebb korukban, a vizsgált korcsoport 68,6 százaléka vállalt munkát tavaly.

MOSZ: uniós munkaidő-direktívával ellentétes az új egészségügyi törvény
NGM: marad a műszakpótlék, nem változik a szabadság
Miért nem szeretjük a részmunkaidős állást?
Jövőre öt szombati napon is dolgozni fogunk
Többet dolgozunk, mint egy éve
Augusztustól változik a Munka törvénykönyve - Ki jár rosszabbul?
A visegrádi országok sem büszkélkedhetnek a nyugdíjhoz közelítők foglalkoztatási adataival, hiszen a lengyeleknél 34, a szlovákoknál pedig 40,5 százalékuk dolgozik, az európai átlagot pedig csak a csehek tudták épp túllépni 46,5 százalékkal.
Elkeserítő a részmunkaidős ráta is
A részmunkaidős adatokat tekintve kiderül, hogy hazánknak ezen a téren is bőven lenne még hova fejlődnie. Az uniós országok átlaga 18,5 százalék, ezzel szemben Magyarországon a 15 és 64 év közöttiek csupán 5,5 százaléka dolgozik részmunkaidőben. A visegrádi országok (csehek 5,1, lengyelek 7,6, szlovákok 3,8) szintén az átlagnál alacsonyabb rátát produkáltak 2010-ben.
Átlagban is sereghajtók
Az Eurostat szerint Magyarországon a 20 és 64 év közöttiek foglalkoztatási rátája 60,4 százalék. Az adatok alapján így nemcsak, hogy továbbra sem sikerül a kontinens nyugati országaihoz felzárkóznunk, de még az átlaghoz viszonyítva is nagy a lemaradásunk.

Nálunk rosszabb eredményekkel a vizsgált országok közül csak a horvátok (58,6 százalék), a macedónok (48,1 százalék), valamint a törökök (50 százalék) szerepelnek az Eurostat listájában. A tagállamok közül pedig, ha kicsivel is, de Máltán alacsonyabb a foglalkoztatás szintje – 59,9 százalék. Ezzel szemben az éllovasok között első helyen találhatjuk Svájcot 81,1 százalékos rátával, őt követi Izland 80,4 százalékkal, a harmadik legnagyobb arányú foglalkoztatással bíró ország pedig Svédország 78,7 százalékos rátával.
Az átlag nemek szerinti megoszlása alapján a 20 és 64 év közötti magyar nők 55 százaléka, a férfiak pedig 66 százaléka dolgozik, miközben az uniós átlag az előbbiek esetében 62,1, utóbbiak körében pedig 75,1 százalék. Nálunk rosszabb adatokat az olasz nők körében mértek – 49,5 százalék -, illetve az általában hozzánk hasonló eredményeket produkáló máltaiaknál volt 41,4 százalék.
A munkaidő tekintetében „jobb” a helyzet
Az uniós átlag a 15 és afeletti korosztály átlagos heti munkaidejét tekintve 40,4 óra, ez a nemek megosztásában úgy néz ki, hogy a nők 39,3 órát, a férfiak pedig heti 41,1 órát dolgoznak. A hazai adatokkal összehasonlítva kiderül, hogy nálunk nincs ekkora eltérés a két nem munkaideje között. A nők az átlagnál többet (40,1 órát) a férfiak pedig kevesebbet (40,8 óra) dolgoznak egy héten, miközben a többi ország esetében megfigyelhető, hogy a két nem munkaideje között átlagosan 2-3 (az izlandoknál 5) százalékos eltérés van.
Az uniós rátától való eltérés magyarázata lehet a hazánkban elmúlt éveket meghatározó trend, miszerint csökkenő tendenciát mutat a születések aránya. Így ugyanis a szülési szabadságok, a gyerekkel otthon töltött idő feltehetően kevésbé lehet hatással a statisztikai eredményre.
Székely Sarolta
mfor.hu

Eladó lakás 8100 Erdõdy Pálfy Tamás , Várpalota, Veszprém, 6 000 000 Ft
Eladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 12 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 59 900 000 Ft
Eladó lakás 1111 Beregszász út, Budapest XI. ker, 28 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Rahó u., Budapest XI. ker, 29 990 000 Ft
Eladó lakás 1111 Sasadi út, Budapest XI. ker, 18 900 000 Ft
Eladó családi ház 2217 Viola utca, Gomba, Pest, 13 000 000 FtTovábbi eladó ingatlanok
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 79 650 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 49 300 Ft / hónap
Kiadó lakás 1111 Kaptárkõ u., Budapest XI. ker, 80 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 118 800 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 240 300 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 237 600 Ft / hónap
Kiadó iroda 1131 Visegrádi u., Budapest XIII. ker, 200 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1071 Marek József u., Budapest VII. ker, 40 000 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok




Csak Brüsszelnek köszönhetjük, hogy nem 320 forint egy euró









