Milliárdok, amikről Oszkó nem beszélt - drágábban kaptuk vissza a Malévet
25,2 milliárd forintért ismét csaknem teljes egészében állami kézbe kerül a nemzeti légitársaság. Tavaly decemberben Oszkó Péter pénzügyminiszter még azt mondta, hogy a magyar állam 19 milliárdos követeléseinek átkonvertálásával szerezhet többségi tulajdont a cégben - akkor még nem szólt arról, hogy emellett még néhány milliárd forint készpénzt is be kell tolni a vállalatba a működés fenntartása érdekében.
Január végére ígérték, de csak a tél végére jött létre az a megállapodás, amelynek köszönhetően újra állami tulajdonba kerül a Malév. Oszkó Péter pénzügyminiszter, valamint az orosz Vnyesekonombank, a légitársaság korábbi fő tulajdonosának számító AirBridge Zrt., a Malév Zrt. és az MNV Zrt. képviselőinek péntek esti aláírásával 95 százalékos tulajdont szerzett a magyar állam a nemzeti légitársaságban. A fennmaradt öt százalékkal az AirBridge rendelkezik.
25 milliárdos tőkeemelés
A magyar állam a Malév tőkeemelésében részben készpénzzel, részben pedig apporttal, korábbi adósságok konvertálásával vett részt, így az állam összesen 25,2 milliárd forinttal emelt tőkét a légitársaságban, írja a Pénzügyminisztérium (PM) a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.
Martin Gauss, a Malév 2009 tavaszán kinevezett vezérigazgatója már tavaly év végén világossá tette, hogy készpénzes tőkeemelés nélkül a légitársaság önállóan nem képes tovább finanszírozni működését. Ennek megfelelően a magyar állam nem csak a meglévő 19 milliárdos követelését konvertálta át tulajdonrésszé, hanem tőkeemelés formájában készpénzt is juttatott a Malévnak.
A Malév egyik legnagyobb hitelezője a Vnyesekonombank marad, amely így korábbi tulajdonosi szerepvállalását alapvetően hitelezőire változtatta - írta közleményében a PM, hozzátéve, a légitársaság vezérigazgatói tisztét továbbra is Martin Gauss tölti be.
Megkapják a 32 millió eurós garanciát
A szaktárca emlékeztetett, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. már korábban kezdeményezte a Vnyesekonombankkal szemben a korábban vállalt 32 millió eurós garancia lehívását, és a pénzintézet ennek a kötelezettségének eleget tesz. Szintén a megállapodás része, hogy a Malév viszonylag kedvezőtlen feltételű hiteleit a bank kedvezőbbre, alacsonyabb kamatozásúakra váltja.
Az, hogy az állam többségi tulajdonos lett a Malévban, lehetőséget teremt a társaság stabil pénzügyi működésének megteremtésére, ugyanakkor - írják - folytatni kell a cégnél a már megkezdett erőteljes restrukturálási programot. Ennek célja, hogy minél kevesebb adóforintot emésszen fel a társaság pénzügyi megmentése, illetve hogy az Európai Unió ne ítélje tiltott állami támogatásnak a magyar állami szerepvállalást.
Martin Gauss, az mfor.hu-nak adott decemberi nyilatkozatában kifejtette, hogy reményei szerint ez az utolsó alkalom, hogy a cégnek újabb tőkére lesz szüksége. Egyúttal ígéretet tett rá, hogy a Malév az idén indult hároméves üzleti terv alapján 2012-re nyereséges lesz, azaz a most igényelt befektetést visszafizeti a tulajdonosoknak.
102 millió eurót ígértek az oroszok - mi teljesült?
A 2007. február 23-án aláírt privatizációs szerződés értelmében az akkor még Borisz Abramovics érdekeltségébe tartozó AirBridge Zrt. 200 millió forintért vette meg a légitársaság 99,95 százalékos részvénycsomagját; emellett legalább 50 millió euró (akkori árfolyamon mintegy 12,5 milliárd forint) tőkeemelést vállalt, továbbá komoly garanciákat adott az addig nagyrészt állami kezességgel fedezett Malév-hitelekre. Akkori hivatalos közlések szerint az AirBridge Zrt. által vállalt teljes befektetés értéke mintegy 102 millió euró (akkori árfolyamon 26 milliárd forint) volt.
Az AirBridge Zrt. a privatizációs szerződésben vállalt kötelezettségek közül még a részvényeladással egy időben, készpénzben 20 millió euróval megemelte a Malév jegyzett tőkéjét, és a további 30 millió euró tőkejuttatás is megvalósult az orosz Vnyesekonombank garanciavállalásával.
Ennek fejében - mint azt Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. akkori vezérigazgatója 2008 végén az MTI-nek elmondta - az orosz pénzintézet jelzálogot jegyzett be a Malév részvényeire. Ezt nem teljesen a privatizációs szerződéssel összhangban tette, ismerte el Tátrai Miklós, hozzátéve, hogy a jelzálogjog bejegyzésének lehetősége a privatizációs szerződés hiányossága volt.
A megállapodásban szerepelt az is, hogy az AirBridge 13 milliárd forint projekthitelt 2007. december 31-ig vagy visszafizet, vagy refinanszírozza azt, azaz a hitel mögül kikerül az állami garancia. Az MTI úgy tudja, hogy a privatizációs vállalásból ez is teljesült.
A szerződés szólt arról is, hogy a Magyar Fejlesztési Bank 20 milliárd forint államilag garantált hitelének fedezetéül állami vagyonkezelésbe kerültek a Malév bizonyos vagyonelemei a hitel visszafizetéséig. A konstrukció végrehajtására az AirBridge az orosz Vnyesekonombanktól 32 millió eurós bankgaranciát kapott.
A privatizáció során létrehozták a 100 százalékban állami tulajdonú Malév Vagyonkezelő Kft.-t, amely a Magyar Fejlesztési Bank 20 milliárd forintos hitelét átvállalta a Malévtól úgy, hogy ennek fedezete a Malév márkanév, az egy Boeing 767-es repülőgépet birtokló Malco LLC, és a Százhalombatta-Ferihegy közötti kerozinvezeték reptéren kívül eső szakasza, amelyekért a Malév bérleti, illetve használati díjat fizet. A Malév 2008 végéig legalább 600 millió forinttal tartozott már a Malév Vagyonkezelőnek ezekért a díjakért.
Már tavaly is mentőövet kapott a Malév
Akkor - mint ahogy azt az mfor.hu saját értesüléseire hivatkozva elsőként megírta - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. több milliárdos mentőövet dobott a légitársaságnak: egyrészt előszerződést írt alá a Malév földi kiszolgáló leánycégének megvásárlására, és vételárelőlegként 2,2 milliárd forintot juttatott neki, másrészt 2,2 millió euró tulajdonosi kölcsönt adott a Malév Vagyonkezelőnek azért, hogy ne kelljen késedelmi kamatot fizetnie az MFB hiteltörlesztésére.
Menedzsment Fórum
Tévedés lenne azt hinni, hogy a válság miatt eltűntek a drága ingatlanok a fővárosi piacról - éppen ellenkezőleg, most van csak kínálat igazán, ráadásul a gyengébb kereslet miatt még sokszor jelentős alkura is van lehetőség. Körképünk betekintést enged a főváros legdrágább lakásaiba.
Raktári adminisztrátor
