Csak Brüsszelnek köszönhetjük, hogy nem 320 forint egy euróAz ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
Egy vitatott ünnep: augusztus 20. egykor és ma
2011. augusztus 20. szombat 10:16:59
Információ
A cikkek nyomtatása csak regisztrált felhasználóink számára lehetséges. Amennyiben Ön már regisztrált, lépjen be a szolgáltatás eléréséhez!Szent István király ünnepe egyben az államalapítás, az Új Kenyér ünnepe, sőt évtizedeken keresztül a Magyar Népköztársaság Alkotmányának ünnepe is volt. Bár voltak olyan hatalmon lévők, akik nehezen, vagy egyáltalán nem tűrték el a mai nap ünneplését.
hirdetés
Augusztus 20-a Magyarországon állami és egyházi ünnep, mely I. István királyunk szentté avatásának az évfordulója. Egyházi ünnepként pedig 1342-től, I. (Nagy) Lajos uralkodásától kezdve tartják számon. Az évek során azonban mindig kötődött hozzá valamilyen újabb megfogalmazás, név, netán a népi hagyományokhoz kapcsolódó jeles eseményt kapcsoltak hozzá.
1686-ban Szent István ünnepe szeptember 2-ára került át, ugyanis XI. Ince pápa Buda visszafoglalásának a napját jelölte ki a kereszténység számára erre az alkalomra. Ennek ellenére az egyház augusztus 16-át tartotta ünnepnapnak. Változás 1771-ig nem is történt. Ekkor XIV. Benedek pápa ugyanis az egyházi ünnepek számának csökkentésekor augusztus 20-át is eltörölte. Az, hogy ma is a jeles napok közé tartozik ez a nap, Mária Teréziának köszönhető, hiszen ő volt az, aki rendeletben rögzítette a nemzeti ünnep naptárba kerülését. Ehhez az eseményhez köthető az is, hogy aratóünnepként is emlegetik néha. Ennek magyarázata az, hogy Mária Terézia döntését követően a budai várhegyen tartott István-napokra messziről sereglettek a látogatók, akik látványos és díszes aratómulatsággal ünnepelték az új kenyér megszegését. Az 1848-as szabadságharc végéig így állami és egyházi ünnepként is nyilvántartották, a harcok befejeztével azonban betiltották a nap ünneplését, mivel 1860-ban a megemlékezés országos tüntetésbe csapott át.
A 19. század második felében megosztotta a hatalmonlévőket az ünnep jellege, és az egyházi és nemzeti jelző egyszerre történő alkalmazása. Egyesek úgy vélték ez a nap, ami a kereszténység egyik jeles napja, nem lehet alkalmas össznépi, összefogást, egységet kifejező ünneplésre. E célból sokkal megfelelőbb március 15-e. Vallási oldalról pedig nem katolikus felekezetek fejezték ki felháborodásukat. 1891. májusában azonban pont került az éveken át tartó vita végére, Ferenc József vezetésével a képviselőház ünnepnappá és munkaszüneti nappá nyilvánította.
1938-ban ismét hivatalosan is nemzeti ünneppé nyilvánították, bár az ünneplés nem ismétlődhetett meg sokszor, ugyanis 1945-ben eltörölték ezt a napot. Az egyház azonban 1947-ig jeles napként tekintethetett a dátumra.
A második világháborút követően a kommunista hatalom sem állami, sem egyházi tartalmak miatt nem tartotta számára vállalhatónak az ünnepet, ezért egy új ünnepet "hozott össze" magának. Először az Új kenyér ünnepeként próbálták elfogadtatni, mivel az évi új búzából ekkorra készül el az első kenyér, melyet a néphagyományok szerint felszentelésre visznek el. Ezzel amúgy már korábban is próbálkoztak mások a korábbi években, de csak a kommunista pártnak sikerült megvalósítani ezt. Később az új alkotmány ünnepévé is tették, hiszen 1949. augusztus 20-ára időzítették az új államalapítást. Egy évvel később az Elnöki Tanács a népköztársaság ünnepévé is kinevezte ezt a dátumot. A rendszerváltás után 1991. március 5-én a korábbi ünnepi indokokat eltörölték, és a napot a Magyar Köztársaság állami ünnepévé nyilvánították.
Ma már a napra elkészül a Nemzet kenyere is, ami sugallja, hogy az Új kenyér ünnepét a mai napig nem vetették el. A kenyér receptúráját egyébként a Magyar Pékszövetség dolgozta ki, és az idei évit Pécsváradon sütötték meg, majd a fővárosban augusztus 20-án kerül felszentelésre. A napról az Együtt az ország mottóval emlékezünk meg idén.
Évek óta az esemény fénypontjának számít az országos tüzijáték, ugyanakkor az egyházi jellegét sem veszítette el. Évről évre megrendezésre kerül ilyenkor a Szent Jobb-körmenet, ami az 1800-as évek elejétől vált szokássá ezen a napon.
Székely Sarolta
mfor.hu
Utazz velünk olcsóbban!
.
Eladó lakás 8100 Erdõdy Pálfy Tamás , Várpalota, Veszprém, 6 000 000 FtEladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 12 500 000 FtEladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 59 900 000 FtEladó lakás 1111 Beregszász út, Budapest XI. ker, 28 500 000 FtEladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 FtEladó lakás 1111 Rahó u., Budapest XI. ker, 29 990 000 FtEladó lakás 1111 Sasadi út, Budapest XI. ker, 18 900 000 FtEladó családi ház 2217 Viola utca, Gomba, Pest, 13 000 000 FtTovábbi eladó ingatlanokKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 79 650 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 49 300 Ft / hónapKiadó lakás 1111 Kaptárkõ u., Budapest XI. ker, 80 000 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 118 800 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 240 300 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 237 600 Ft / hónapKiadó iroda 1131 Visegrádi u., Budapest XIII. ker, 200 000 Ft / hónapKiadó lakás 1071 Marek József u., Budapest VII. ker, 40 000 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok
