Az ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
Elkótyavetyéljük a zöld projektekre szánt uniós pénzeket
Pazarlás, hiány és sok pénz együtt van jelen a hazai környezetvédelmi programokban, véli Reiniger Róbert, a Deloitte Környezetvédelmi Tanácsadás üzletágának igazgatója. A szakember nemcsak az okokról, de megoldási lehetőségekről is beszélt a csütörtökön tartott sajtótájékoztatón. Mfor.hu tudósítás.
Egyensúlyra törekvők (mfor.hu-montázs)
"Végiggondolatlanul költjük az Unió pénzét a környezetvédelmi projektekre. Ha az egyik falunak van szennyvíztelepe, a másik is szeretne. Pedig költséghatékonyabb lehetne, ha hosszú nyomócsővel csatlakoznának rá a szomszédos faluéra" - mondta Reiniger Róbert azon a beszélgetésen, amely a környezetvédelem és a gazdaság érdekei közti egyensúly megteremtésének lehetőségeit járta körbe. A szakértő azt is nehezményezi, hogy kevés szó esik az igénybevételi díjakról, holott a lakosságnak kell megfizetnie a szolgáltatásokat.
Fejletlen a jogi szabályozásKöltség-haszon elemzésekre és összehangoltabb munkára lenne szükség, hogy valóban ott és olyan környezetvédelmi projektek valósuljanak meg, amelyek nemcsak szükségesek, de gazdaságilag is alátámaszthatók. Az igazgató szerint uniós csatlakozásunk ugyan mérföldkőnek számított, ám még mindig jelentős a feszültség a gazdaság és a környezetvédelem érdekei közt.
Az Európai Unió elődje 1967-ben jelentette meg az első közösségi szabá- lyozást ("Veszélyes anya- gok osztályozása és je- lölése"). Az Európai Kö- zösség Bizottságában 1973-ban jött létre a környezetvédelmi igazga- tóság, és az első környe- zetvédelmi akcióprogram (1. KAP 1973-1977; jelenleg a 6. KAP folyik). 1973-1986 között érlelőd- tek meg azok az alapel- vek, amelyeket a ma érvényes jogszabályok követnek (szennyezés megelőzés, a szennyező fizet) és megszületett 20 lényeges irányelv is.
Az egyik legfontosabb ok, hogy míg az EU "régi" tagállamai mintegy 30 év alatt érték el a jelenlegi jogi szabályozást - amely képes kikényszeríteni, hogy megvalósuljon az élhetőbb környezet -, addig (némi túlzással) minderre 30 hónapjuk volt a 2004-ben csatlakozottaknak. "Előny, hogy az út már be van járatva, ennek ellenére Magyarországnak a svájci szint elérése 30 évbe telhet" - nyilatkozta lapunknak Reiniger Róbert.
A szakmai egyeztetés hiánya, a jogszabályi hézagok és a köztük lévő diszharmónia is nehezítik az egyensúly kialakulását. Egy 2006-ban született miniszteri rendelet szerint például "mérlegelés nélkül" fel kell számolni azokat a hulladéklerakókat, amelyek felszín alatti vízzel érintkeznek.
Azt viszont a jogalkotók valószínűleg nem gondolták végig, hogy hova kerüljön a szemét, ha valóban fel is számolnák az érintett 16 százalékot.
Egyezkedés a hatósággal
Az Európai Unió elődje 1967-ben jelentette meg az első közösségi szabá- lyozást ("Veszélyes anya- gok osztályozása és je- lölése"). Az Európai Kö- zösség Bizottságában 1973-ban jött létre a környezetvédelmi igazga- tóság, és az első környe- zetvédelmi akcióprogram (1. KAP 1973-1977; jelenleg a 6. KAP folyik). 1973-1986 között érlelőd- tek meg azok az alapel- vek, amelyeket a ma érvényes jogszabályok követnek (szennyezés megelőzés, a szennyező fizet) és megszületett 20 lényeges irányelv is.
Nagy kérdés, mit tegyen a hatóság ilyen esetben: nézze el a szennyezést még néhány évig gazdasági érdekekre hivatkozva, vagy zárassa be a gyárat?
Reiniger szerint ilyen esetekre nyújthatna megoldást a hatósági szerződés megkötése. Ugyan sokan a korrupció melegágyának tartják e formát, a szakértő úgy gondolja, ennél transzparensebb megoldás nem létezik. Szerződés szabályozza mindkét fél vállalásait, a működés feltételekhez kötött, s azok nem teljesülése esetén szankciókra van lehetőség.
Az Európai Unió elődje 1967-ben jelentette meg az első közösségi szabá- lyozást ("Veszélyes anya- gok osztályozása és je- lölése"). Az Európai Kö- zösség Bizottságában 1973-ban jött létre a környezetvédelmi igazga- tóság, és az első környe- zetvédelmi akcióprogram (1. KAP 1973-1977; jelenleg a 6. KAP folyik). 1973-1986 között érlelőd- tek meg azok az alapel- vek, amelyeket a ma érvényes jogszabályok követnek (szennyezés megelőzés, a szennyező fizet) és megszületett 20 lényeges irányelv is.
Sokat segíthetne a cégeknek a környezetvédelmi céltartalék képzése is, ám ennek jogi keretei nincsenek megteremtve. "Jelenleg csak akkor lehet céltartalékot képezni, ha erre a hatóság kötelezi a
vállalatot" - nyilatkozta az igazgató. Pedig jobb lenne, ha a cégek engedmények fejében nyereségük egy részét félretennék a környezet megóvására.
A jogszabályi hiányosságok mellett a hatóság munkájának racionalizálására is szükség lenne. Mivel a létszámuk a jövőben nem fog nőni, akkreditált szakértők láthatnák el a munka egy részét. Az
engedélyek szakvéleményezésének többletköltségét a kérelmezőktől beszedett hatósági díjakból lehetne fedezni. Reiniger szerint gyorsulnának az eljárások, és remélhetőleg a minőség is javulna.
Istvánko Viktória

Eladó lakás 8100 Erdõdy Pálfy Tamás , Várpalota, Veszprém, 6 000 000 Ft
Eladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 12 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 59 900 000 Ft
Eladó lakás 1111 Beregszász út, Budapest XI. ker, 28 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Rahó u., Budapest XI. ker, 29 990 000 Ft
Eladó lakás 1111 Sasadi út, Budapest XI. ker, 18 900 000 Ft
Eladó családi ház 2217 Viola utca, Gomba, Pest, 13 000 000 FtTovábbi eladó ingatlanok
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 79 650 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 49 300 Ft / hónap
Kiadó lakás 1111 Kaptárkõ u., Budapest XI. ker, 80 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 118 800 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 240 300 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 237 600 Ft / hónap
Kiadó iroda 1131 Visegrádi u., Budapest XIII. ker, 200 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1071 Marek József u., Budapest VII. ker, 40 000 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok




Csak Brüsszelnek köszönhetjük, hogy nem 320 forint egy euró







