Az ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
Erőszakkal veszik át a hatalmat a Molban az oroszok?
Miközben az orosz lapok arról cikkeztek hétfőn, hogy a Surgutneftegas ha akarja rá tudja kényszeríteni az akaratát a Mol hatalmi ambícióktól fűtött vezetőire, amerikai elemzők az oroszok távoltartását javasolják. Nagy kérdés, hogy az OMV kiszorításához hasonlóan elegendők lesznek-e a pénzügyi eszközök, vagy az orosz politikusokkal a háta mögött a Surgutneftegas át tudja vinni az akaratát.
A Surgutneftegas Molban való részvásárlása körüli botrány okai talán nem is az orosz terjeszkedéssel való politikai szembenállásban, hanem a társaság vezetésének ambícióiban keresendők, de a Mol úgy járhat, mint az a litvániai finomító, amelynél leállították a Barátság vezeték hozzá vezető ágát, írta a Kommerszant című lap hétfői kommentárjában.
A Mol egész héten demonstrálta, hogy nem adja meg magát harc nélkül az új részvényesnek, írta a szerző, és ismertette a Mol-vezetés megnyilvánulásait, egészen odáig, hogy "csütörtökön konkrét fenyegetés következett: a Mol eladja egyik fő vagyontárgyát, a horvát INA 47 százalékát, ha a Surgutneftegas kísérletet tesz ellenséges átvételére. Az utolsó csepp a pohárban az volt, hogy a Mol a PSZÁF-tól kérte az ügylet ellenőrzését. Binder István, a PSZÁF szóvivője azt mondta, hogy az ellenőrzés mindenképpen megtörtént volna, de megerősítette, hogy érkezett ilyen felkérés a Moltól", írta a szerző.
Szerinte nyilvánvalónak látszik a következtetés: politikáról van szó, és az oroszokat most sem várják tárt karokkal Európában. A Mol vezetésének ilyen viszonyulása az új részvényesekhez azonban nem új. Ugyanígy harcolt az osztrák OMV ellen, amelytől a Surgutneftegas most megvette az OMV által 2006-tól összevásárolt részvényeket. A Mol vezetésének nincs szüksége új, erős társtulajdonosokra. Az OMV-nek nem sikerült legyőznie a Mol vezetését, de a Surgutneftegas az osztrák cégnél sokkal több potenciális eszközzel rendelkezik a nyomásgyakorláshoz, írta a kommentátor.
Úgy járhatunk, mint a litvánok
Rámutatott: egyelőre a Surgutneftegas nem támasztott igényt a Mol vezetésében való közvetlen részvételre, és nem tudni, milyen céljai vannak e téren. De arról már beszélt, hogy az új akvizíció lehetőséget nyújt a vertikális integráció elmélyítésére. Más szóval Vlagyimir Bogdanov vezérigazgató arra költött 1,4 milliárd eurót, hogy hozzáférjen a Mol európai finomítóihoz. Az orosz konszern jelenleg nem szállít oda kőolajat, így formálisan nem tudja blokkolni a Mol nyersanyagellátását. A Mol azonban a kőolaj jelentős részét orosz konszernektől kapja a Barátság vezetéken, viszont belátható időn belül felépül a leningrádi területen a BTSz-2 vezeték, és orosz tisztségviselők szerint a társaságok majd eldönthetik, merre kényelmesebb szállítaniuk a kőolajat.
Kellemetlen helyzetbe került a litvániai Mazeikiu Nafta finomító, amelyet a litván kormány 2006. májusban, szintén pályázó orosz olajvállalatok orra előtt, a lengyel PKN Orlen olajtársaságnak ítélt oda. A Barátság vezetéknek a litván finomítóhoz vezető ágát már 2006 nyarán leállították, szivárgás miatt. Az üzem nem állt le, de csak kikötőkben tud kőolajat vásárolni, és úgy drágább. "Ugyanez a perspektíva várhat a Molra is, ha folytatja a konfliktust Oroszországgal. Ez pedig csak akkor nem érv a Surgutneftegas-zal való együttműködés mellett, ha a Mol jelenlegi vezetése a függetlenséget többre értékeli a hatékonyságnál", írta a lap.
Ne hagyják jóvá a Surgutneftegas részvényvásárlását
Nem véletlen, hogy amerikai elemzők úgy vélik, magyar kormány és parlament, valamint az Európai Unió számára is az jelentene kisebb kockázatot, ha nem hagyná jóvá a ködös tulajdonosi szerkezetű Surgutneftegas (Szurgutnyeftyegaz) részvényvásárlását.
A magyar kormány és parlament, valamint az Európai Unió számára is az jelentene kisebb kockázatot, ha nem hagyná jóvá a ködös tulajdonosi szerkezetű Surgutneftegas (Szurgutnyeftyegaz) orosz cég Molban történő tulajdonszerzés ügyletét - olvasható a Jamestown Alapítvány nevű washingtoni agytröszt hétfői elemzésében.
Veszélyesebb volna beengedni az orosz olaj- és gázipari vállalatot a Molba, és cserébe azt elvárni tőle, hogy mondjon le a további terjeszkedésről – érvelt a Jamestown Alapítvány, egy független, nem pártalapon működő kutatóintézet neves Közép-Európa szakértője, Vladimir Socor.
Szinte bizonyos, hogy a Surgut, ha az ügyletet jóváhagyják, nem áll meg, és az általa tulajdonolt részvényhányad növelésére, a vállalat átvételére fog törekedni - írta a szerző, aki évek óta az európai energiaügyek szakértőjének számít. Korábbi elemzéseiben úgy foglalt állást: az orosz Déli Áramlat projekt több évtizeddel meghosszabbítaná a Gazprom dominanciáját, s ezzel aláaknázná a fogadó országok energia- és általános stratégiai biztonságát, amelyet a rivális Nabucco projekt erősíthetne az európai energiaellátás diverzifikációjával.
Putyin is beszáll?
A szakértő felhívta a figyelmet: a mintegy 20 milliárd dollár pénztartalékkal rendelkező Surgut könnyen túlfizetheti az újabb Mol-részvényeket, hasonlóan ahhoz, ahogy a mostani 21,2 százalékos pakettet is a piaci ár kétszereséért szerezte be az osztrák OMV-től. Magyarországon sokak számára csábító lehet, hogy a Surgut tartalékaiból a jelenlegi pénzügyi válságban tőkét lehetne pumpálni a magyar energiaszektorba. A Surgut ezenkívül Vlagyimir Putyin miniszterelnök külpolitikai befolyását is igénybe veheti terjeszkedéséhez; Oroszország, amely szinte monopol helyzetben van a magyar gázszállítások terén, befolyást gyakorolhat a magyar döntésekre.
A Kreml által ellenőrzött Surgutneftegas tulajdonosi szerkezete még orosz viszonylatban is ködös, a céghez valószínűleg köze van Putyinnak, aki egyes hírek szerint közvetlenül vagy közvetve jelentős hányadot birtokol a vállalatban. Erre az orosz Vedomosztyi című üzleti lap is utalt, mivel szerintük a PSZÁF – amelynek látszólag nincs oka megzavarni a Surgut tranzakcióját -, ha valami gyanúsat talál, akkor ezt az igazságügyi szervek tudomására hozhatja, és korlátozhatja az új részvényes jogait. Ez pedig elhúzza az üzlet lezárását. Az orosz cég számára további kellemetlen momentum, hogy a PSZÁF a vizsgálat során felkérheti a Surgutneftegast a tulajdonosi struktúra feltárására és önmagáról általában teljes körű információ szolgáltatására, amit ez az orosz cég még az orosz felügyeleti szerveknek, sőt, saját részvényeseinek sem tesz meg", írta a Vedomosztyi.

Eladó lakás 8100 Erdõdy Pálfy Tamás , Várpalota, Veszprém, 6 000 000 Ft
Eladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 12 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 59 900 000 Ft
Eladó lakás 1111 Beregszász út, Budapest XI. ker, 28 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Rahó u., Budapest XI. ker, 29 990 000 Ft
Eladó lakás 1111 Sasadi út, Budapest XI. ker, 18 900 000 Ft
Eladó családi ház 2217 Viola utca, Gomba, Pest, 13 000 000 FtTovábbi eladó ingatlanok
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 79 650 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 49 300 Ft / hónap
Kiadó lakás 1111 Kaptárkõ u., Budapest XI. ker, 80 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 118 800 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 240 300 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 237 600 Ft / hónap
Kiadó iroda 1131 Visegrádi u., Budapest XIII. ker, 200 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1071 Marek József u., Budapest VII. ker, 40 000 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok







Csak Brüsszelnek köszönhetjük, hogy nem 320 forint egy euró









