Az mfor.hu Mesél a múlt című sorozatában folytatjuk a harmincas évek gazdaságának bemutatását: ezúttal a hajdani külkereskedelmi mérleget vizsgáljuk meg. Természetesen e héten is lesz találós kérdés...
A búza hozott a legtöbbet a konyhára1937-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) olasz és görög viszonylatban leszállította a valutafelárat. A többi pénznem esetben a tax egész évben változatlan volt – kivéve a román lejt, ahol januártól decemberig erős hullámzás volt tapasztalható.
A külkereskedelem adatai szerint a behozatal 1933-ban 312, 1934-ben 345, 1935-ben 394, 1936-ban 436, míg 1937-ben 476 millió pengőt tett ki. A kivitelt most nem részletezve összességében elmondható, hogy a felesleg 1933 és 1936 között 78 és 67 millió pengő körül hullámzott, majd 1937-re felkúszott 125,5 millióra.
Mindent vittek
A kiszállításra került cikkek között első helyen természetesen a búza állt. E gabonaféléből 1934-ben 52,721, három év múlva pedig már 62,297 millió pengő értékben exportáltunk.
Ezt követték az elektromos gépek és készülékek - a két bázisévre vetítve – 26,999 és 28,549 millió pengővel. A sertés- és a vágott baromfiexport is szépen alakult, hiszen mindkét esztendőben több mint 24 millió pengő folyt be az állatokért.
A Kisipari Kiviteli Intézet adatai szerint 1937-ben a magyar kézművesek 36 ezer pengő értékben exportáltak női retikült külföldre. Szarufésűkből 32 ezer, Galaith-gombokból 24 ezer, női kalapokból tizenötezer, konfekcióból 114 ezer, művirágból és tollból ötezer, kesztyűből 110 ezer, rádióalkatrészekből húszezer, optikai cikkekből pedig 35 ezer pengőnyi cikk talált gazdára külföldön. Ehhez jött még az asztalos vállalkozók által készített bútorok hozta haszon - ami amúgy igen tekintélyes összeget, 1,8 millió pengőt tett ki. Az összes kisipari kivitel egyébként 2,3 millió pengőre rúgott. Talán nem kell senkit emlékeztetnünk, milyen hatalmas pénznek számított ez akkortájt...
Ezzel szemben a disznózsír és a szalonna már nem volt annyira kelendő: az 1934-es 27,795-ről 1937-re 18,928 millióra olvadt a bevétel. A magyar szarvasmarhákért a külföld a két említett évben 19,634 és 37,663 millió pengőt tett le az asztalra. Kevesen gondolnák, de a lóhere és lucernamag is jó üzletnek bizonyult, hiszen ezek exportja az 1934-es 7,453 milliós alapról három év leforgása alatt 13,673 millió pengőre hízott.
A sok kicsi sokra ment ősigazsága mellett nem szabad elfelejtkeznünk a tojásról sem. E termék mutatja talán a legjobban, miként lehet szorgos munkával sok pénzt keresni: a tikmony 1934-ben 7,768, 1937-ben pedig már 9,201 milliós hasznot hajtott a gazdálkodóknak. Kenderzsinegből 1935-ben 880 ezer, 1936-ban pedig már 1,4 millió pengőnyit adtunk el külhonban. Szépen tejelt a gyógyszeripar is: tizenkét hónap alatt ugyanis kereken ötszázezerrel több - a korábbi 2,1 helyett 2,6 millió - hajdani fizetőeszköz került a részvényesek zsebébe.
A termékek listájának zárásaként pedig álljon itt a magyar arany, azaz a bauxit, amelyből a háborúra készülő Európa 1934-ben 3,391, 1935-ben 4,248, 1937-ben pedig már 6,428 millió pengő értékben vásárolt.
Mindent hoztunk
A trianoni döntés elvette hazánktól a legjelentősebb erdőket, ezért a csonka ország óriási fabehozatalra szorult. Így érthető, hogy az importtermékek listáján ez a cikk állt az első helyen: a tüzelő- és bútoranyagra 1935-ben 36,720, 1937-ben pedig már 60,655 millió pengőt költöttünk. A következő tétel a pamut volt a maga 26-27 milliós összegével.
Az I. világháború befejezését követően a Magyar Aeroforgalmi Rt. (MAEFORT) 1920-ban indította meg rendszeres légiposta járatait Budapest és Szombathely között. A vállalatnál titokban két repülőszázad személyzetét alkalmazták, és fenntartottak tíz egy- és tizenöt kétüléses harci gépet is. E heti kérdésünk: mikor született meg napra pontosan a MAEFORT? A megfejtéseket hétfő éjfélig fogadjuk a szerkesztoseg@mfor.hu címen. A nyertes jutalma egy üveg Villányi Rozé! (A játékban csak az mfor.hu regisztrált tagjai vehetnek részt.)
Komoly terhet jelentett már akkor is az ásványolaj-behozatal: ennek mutatója 1935-ben 10,505, 1936-ban 15,016, 1937-ben pedig már húszmillió pengő felett járt. Eleink természetesen épp úgy szerették a déligyümölcsöt, mint mi, így ez is belekerült évente átlag hat-hétmillió pengőbe.
A külföldi személyautó is kívánatos vagyontárgyként szerepelt: 1935-ben 5,199, 1936-ban 7,373, egy év múlva pedig már 9,646 millió pengőt költöttünk erre a célra. A festékáru import tíz, a nyersvas kilenc, a gyapjúszövetek öt, a rongy és a nyersjuta pedig három-négymillió pengő körül hullámzott.
A partnerek
Az uralkodó nélküli Magyar Királyság legfontosabb partnere Németország volt. A két állam forgalma 1934-37 között számunkra kedvezően alakult, hiszen rendre plusz tizenöt-huszonöt millió pengővel zártunk. Jól álltunk Ausztriával szemben is, ahol négy- és húszmillió között ingadozott az aktívum. Olaszország ugyancsak kívánatos partnernek tűnhetett a hajdani gazdaságpolitikusok szemében: itt az 1934-es mínusz hétmilliós összeget egy év alatt sikerült plusz harmincmillióba fordítani, s hosszú éveken át így is tartani.
Rosszabb volt a helyzet Csehszlovákiával szemben, ahol rendre négy- és kilencmilliós veszteséggel zártunk. Jugoszlávia szintén keserves perceket szerzett a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium hivatalnokainak, hiszen 1934-37 között mínusz kettő és tizenhárom millió pengő körül alakult a forgalom. Óriási mennyiségű tőke áramlott az USA-ba is: volt olyan időszak (1934-ben), amikor 15,3 milliós passzívumot sikerült felmutatnunk.
S zárásként álljon itt a szovjet kivitel és behozatal - amelyet vélhetően politikai okok miatt nem közöltek a hajdani statisztikákban. A gyér források szerint hazánk elsősorban vasat és szenet, valamint ipari nyersanyagokat hozott be, s döntően gyógyszereket, valamint konzerveket és gépeket exportált. Jelentős volt a gyapotimport is: a szovjet pontosan szállított, s ezt várta el partnerétől is.
Az oroszokkal kiválóan lehetett üzletelni - igaz, a kereskedőknek minden tranzakció előtt engedélyt kellett kérniük a minisztériumból. De még e bürokrácia mellett is megérte a biznisz...
(Folytatjuk)
Lázin Miklós András
Menedzsment Fórum
Eladó lakás 1121 Budapest XII. ker, 40 900 000 FtEladó lakás 1118 Homonna utca, Budapest XI. ker, 23 900 000 FtEladó lakás Regõs köz, Budapest XI. ker, 8 790 000 FtEladó lakás Regõs u., Budapest XI. ker, 8 300 000 FtEladó garázs Rózsakert u., Budapest XXII. ker, 1 800 000 FtEladó lakás Rózsakert u., Budapest XXII. ker, 27 900 000 FtEladó lakás Rózsakert u., Budapest XXII. ker, 24 500 000 FtEladó lakás Rózsakert u., Budapest XXII. ker, 25 500 000 FtTovábbi eladó ingatlanokKiadó lakás 1111 Hadak útja, Budapest XI. ker, 60 000 Ft / hónapKiadó lakás Költõ u., Budapest XII. ker, 250 000 Ft / hónapKiadó lakás Berkenye u., Budapest II. ker, 75 000 Ft / hónapKiadó lakás Delej u., Budapest VIII. ker, 40 000 Ft / hónapKiadó lakás Rétköz u., Budapest XI. ker, 110 000 Ft / hónapKiadó lakás Bercsényi u., Budapest XI. ker, 125 000 Ft / hónapKiadó garázs Rózsakert u., Budapest XXII. ker, 10 000 Ft / hónapKiadó lakás Rózsakert u., Budapest XXII. ker, 180 000 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanokBudai ingatlaniroda keres több éves tapasztalattal rendelkező ingatlan tanácsadó munkatársakat.
Ha úgy szeretnél együtt dolgozni az ingatlanpiacon közel 15 éve sikeres vezető kollégáinkkal, hogy közben a jutalék jelentős része (kétharmada) is Nálad marad, fényképes önéletrajzzal jelentkezz a pszentesi@primalak.hu e-mail címen, vagy lépj kapcsolatba velünk telefonon, a 06-30-839-37-74-es számon!
18:01
Szertefoszlottak az illúziók a magyar reklámpiacon
12:49Az S&P 34 olasz bankra csapott le
10:2220 éve írták alá a maastrichti szerződést
09:31Elszámoltatás: a szabálytalanságok miatt 15 milliárdos kár érhette a MÁV-ot
08:43A parlament előtt az árfolyamgát rendszerét módosító javaslat
08:37Orbán: higgadt, nyugodt tárgyalásra van szükség az Unióval
08:22Fogyasztóvédők: a kártalanítási igényt térítéses levélben küldjék el a Malév-utasok
19:40Malév: a kormány módosította a kártalanítási rendeletet
18:52Buffett: csak óvatosan a kötvényekkel!
18:31Malév: kifizették a béreket, összegzik az utasok kárigényét
Az elmúlt egy évben a maradék illúzió is szertefoszlott a reklámpiac rövid távú magára találását illetően, derül ki a Kantar Media kutatásából. A listaáras költéseket vizsgálva az adatok ugyan még minimális növekedést mutattak, a növekvő kedvezmények miatt ugyanakkor milliárdok tűntek el a piacról.
Fórum hozzászólások ( 1 ) 
Veszélyben a gall kakas