Extra illeték sújtja jövőre a cégeket

Jót és rosszat is jelent a pénteken benyújtott, száz oldalas, adótörvényeket módosító csomag - mondta el Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers (PWC) cégtársa egy keddi sajtóbeszélgetésen Budapesten. Jó, hogy néhány problémás paragrafust, amelyek az uniós szabályozásnak ellentmondanak, kijavítottak. Rossz, hogy másokat benne hagytak. Jó, hogy fontos, biztonságot jelentő passzusok bekerültek, rossz viszont, hogy egy pár szavas módosítással jelentős sarcot vetettek ki egyes ügyletekre. Mfor.hu tudósítás.

Jövőre ajándékozási illetéket kell fizetniük a társaságoknak, ha ingyenesen adnak át eszközt egy másik cégnek. Jóllehet az ajándékozási illeték mindeddig a magánszemélyek befizetnivalója volt, ezentúl a vállalkozásokat is sújtja majd. Az új adó negyven százalékos lesz, kivéve, ha a két cég között száz százalékos tulajdonosi kapcsolat van - mondta Erdős Gabriella.

Az adószakértő hozzátette: az egész egyébként onnan ered, hogy a mintegy rokoni kapcsolatnak tartott tulajdonosi kapcsolat illetékkedvezményt kapott. Eddig a joggyakorlat sosem firtatta ilyen esetekben az illeték fizetést, vagyis a működés szintjén nem kellett illetéket fieztni. Persze szigorúan véve akár bele is lehetett érteni a törvénybe, de ezt senki sem tette.

Erre enged következtetni, hogy a törvényben nem külön illetékként szerepel a változás. Az adócsomagban csak az szerepel, hogy a száz százalékos tulajdonú vállalkozások között mindössze 21 százalékos lesz az illeték - magyarán a többinél a standard negyven.

A karitatív adományokra is vonatkozik

Ez azt jelenti, hogy a társaságok egy igen magas adót kaptak a nyakukba, a szakértők szerint ugyanis lélektanilag egy adó 16-20 százalék között fogadható el korrektnek. A negyven ennek duplája, ráadásul az ingyenes eszközátruházás nem is kivételes ügylet. Annyira nem, hogy átlagosan minden társaság hajt egyszer ilyet végre évente. A holdingok esetében ez a szabály azt is jelenti, hogy ha a központ például egy egységes marketing kampány finanszírozására szétoszt valamennyi összeget a tagok között, akkor rögtön rá is számolhatja az illetéket.

A jövőben a fent említett példa mellett az is problémát okozhat, hogy ha egy vállalat támogatni akar egy céget, akkor szintén ki kell fizetni a negyven százalékos illetéket. Akkor is, ha karitatív megfontolásból egy vállalkozás új bútorokkal szerel fel egy iskolát.

Felétételes ár segíti a leányvállalatokat

Komoly kockázattól menekülhetnek meg a vállaltok annak köszönhetően, hogy lehetőség nyílik az úgynevezett feltételes ármegállapításra. A kapcsolt vállalkozások közötti ügyleteknél néha igen nehéz megállapítani, hogy mennyi is azok valós piaci értéke.

Egy autógyár esetében például nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy mennyit érnek az alkatrészek, amelyeket az anyavállalat rendel meg a leányoktól. Így például nem határozható meg pontosan, hogy mennyit ér a motor, a gumiabroncs, vagy maga az összeszerelés - ezeket ráadásul sokszor több, különálló leányvállalat végzi, akár más államokban, ami csak bonyolítja a rendszert.