Az ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
Falja a készpénzt a magyar gazdaság, jól járnak a feketézők
Az elmúlt években állandó közéleti téma volt a gazdaság kifehérítése, ám úgy tűnik, hogy az erőfeszítéseknek alig van eredményük. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) két munkatársa, Odorán Rita és Sisak Balázs egy múlt év végén megjelent tanulmányában azt mutatta ki, hogy a magyar gazdaság sokkal több pénzt igényel, mint az európai országok, ami egyértelműen az adóelkerülés magas szintjét mutatja. A készpénzmennyiség a 2006–os adóemelések óta fokozottan nő, és hasonló hatást vált ki a vagyongyarapodási vizsgálatok számának növekedése.

A magyar vállalatok több mint fele gyakorinak tartja a korrupciót
Több százezer dollárt csalt ki magyar befektetőktől egy clevelandi csaló
Olasz maffiózók veszélyeztették a pénzügyi rendszert
Vádat emelt a Főtáv Zrt. volt vezérigazgatója ellen az ügyészség
Lízingelt magánrepülőjével menekült volna az egymilliárdos áfacsaló
Közokirat-hamisítás miatt lecsapott a rendőrség gyáli Tescóra
A magyar gazdaság készpénzigénye nemzetközi viszonylatban magasnak tekinthető. 2007-ben a forgalomban lévő készpénz mennyisége Magyarországon meghaladta az euróövezet perifériális országaiban az euró bevezetése előtt tapasztalt, valamint a hozzánk hasonló gazdasági fejlettségű, közép- kelet-európai országokra jellemző értékeket is. Nem véletlen, hogy a gazdaság fehérítését célzó intézkedések részeként a készpénzhasználat korlátozása a gazdaságpolitikai törekvésekben is megjelent.
A készpénzhasználat megkönnyíti a feketegazdaság működését, ami kedvezőtlenül hat a hosszú távú gazdasági növekedésre. Emellett a magas készpénzigény - ami az elmúlt két évben megfigyelt, a gazdaság fundamentumaival (gazdasági növekedés, inflációs folyamatok) nem magyarázható készpénzkereslet-bővülés mellett alakult ki - a készpénzt helyettesítő fizetési módok szélesebb elterjedtségével szemben is pluszköltségeket róhat a gazdaságra.
Magasabb adók - több készpénz
A 2006 második felében bevezetett költségvetésihiány-csökkentést célzó intézkedések egyik része az adóterhek emelésére vonatkozott, ami önmagában nagyobb mértékű adóelkerülésre és ezáltal intenzívebb készpénzhasználatra ösztönözhette a gazdaság szereplőit. Ez ugyanakkor az adóellenőrzések szigorításával és a színlelt szerződések elleni fokozott fellépéssel párosult. A gazdaság fehéredésének hatása tetten érhető a bérek növekedésében, egyes becslések pedig az adóalap-kiesés csökkenésére utalnak, állítja a tanulmány.

Azonban ezzel együtt is úgy tűnik, hogy sokan még most is a készpénztartást választják a jövedelmek elrejtése céljából (ellentétben például azzal, amikor a „rejtett” jövedelem banki betétbe kerül). Ez a jelenség különösen a lakosság (az egyéni vállalkozókat is magában foglaló) körében feltételezhető: az adóellenőrzések adóalanyi körök szerinti súlypontja ugyanis a lakossági szereplők részarányának növekedése irányába tolódott el 2007-ben, az őket érintő vagyongyarapodási vizsgálatok száma pedig többszörösére bővült a korábbi időszakhoz képest.

A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a kamatadó 2006-os bevezetése, a költségvetési hiány mérséklését célzó intézkedésekkel járó magasabb adóterhek és a szigorúbbá váló adóhatósági intézkedések nagymértékben növelték a rejtett gazdaság készpénzforgalmát.
Ez több szempontból sem kedvező: az elrejtett jövedelmeken, illetve az adóelkerülésen keresztül egyszerűbbé teszi a rejtett gazdaság működését, valamint az alternatív fizetési módok szélesebb elterjedtségével szemben is plusz költségekkel jár.
A fejlett országokban számos példát láttunk a készpénzhasználat visszafogásának hatósági szabályozására. Ezek vagy a fekete gazdaság mozgásterének korlátozását célozzák, vagy a tranzakciók lebonyolítását a teljes gazdaság szintjén kevésbé költséges fizetési módok felé próbálják terelni. Magyarországon is történtek kísérletek a készpénzhasználat visszafogására, ezek azonban csak rövid ideig voltak érvényben, vagy a hatálybalépésig sem jutottak el.
A bankkártyás fizetések száma is kevés
A magyar adatok vegyes képet mutatnak: a bankkártyás vásárlások alacsony száma mellett az ATM-en keresztüli készpénzfelvétel mértéke sem tekinthető magasnak. Ennek egy lehetséges magyarázata, hogy Magyarországon a készpénzfelvétel több mint húsz százaléka bankfiókokban és postahivatalokban felszerelt POS-berendezéseken keresztül történik, ami egyben relatíve kisebb ATM-es készpénzfelvételi arányt eredményez.
Menedzsment Fórum

Eladó lakás 8100 Erdõdy Pálfy Tamás , Várpalota, Veszprém, 6 000 000 Ft
Eladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 12 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 59 900 000 Ft
Eladó lakás 1111 Beregszász út, Budapest XI. ker, 28 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Rahó u., Budapest XI. ker, 29 990 000 Ft
Eladó lakás 1111 Sasadi út, Budapest XI. ker, 18 900 000 Ft
Eladó családi ház 2217 Viola utca, Gomba, Pest, 13 000 000 FtTovábbi eladó ingatlanok
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 79 650 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 49 300 Ft / hónap
Kiadó lakás 1111 Kaptárkõ u., Budapest XI. ker, 80 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 118 800 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 240 300 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 237 600 Ft / hónap
Kiadó iroda 1131 Visegrádi u., Budapest XIII. ker, 200 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1071 Marek József u., Budapest VII. ker, 40 000 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok




Csak Brüsszelnek köszönhetjük, hogy nem 320 forint egy euró









