Csak Brüsszelnek köszönhetjük, hogy nem 320 forint egy euróAz ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
Feléledhet a több mint száz éves magyar üveggyár?
2011. október 8. szombat 10:16:59
Információ
A cikkek nyomtatása csak regisztrált felhasználóink számára lehetséges. Amennyiben Ön már regisztrált, lépjen be a szolgáltatás eléréséhez!Ötödik kísérletre sikerült értékesíteni a Nógrád megyében működő üveggyárat, így megcsillant a remény, hogy nem szűnik meg végleg az üzem. Az mfor.hu Mesél a múlt című sorozata ezúttal a salgótarjáni gyár történetét kíséri végig. Mfor.hu-háttér.
hirdetés
Több mint száz éves történelem
1882-ben határozott az Egyesült Magyarhoni Üveggyárak Rt. arról, hogy megalapítja a Salgótarjáni Öblösüveggyár jogelődjét. Az építkezés 1893 tavaszán indult, őszre pedig felépült a hutacsarnok, mely a maga korában kifejezetten modernnek számított, hiszen a többnyire fával fűtő korabeli üzemekkel szemben gáztüzelést használt. A gyár megnyitása után a szakmunkásokat Ausztriából, Csehországból és Németországból toborozták. A gyártmányok azonban a rossz műszaki vezetés következtében még évekig nem érték el sem mennyiségben, sem minőségben a kívánt színvonalat. Még tíz évvel a nyitás után, 1904-ben is a mesterek és a szakmunkások kétharmada idegen nemzetiségű volt.
Fejlődjünk a válságban
• "Határtalan sikerek" – magyar menedzserek, és vállalatok nemzetközi porondon
• "Válságban is növekszünk, aki mer, az nyer" - módszerek, tapasztalatok átadása
• "Vállalati jövőkép" – Vállalatvezetők lépései, tervei az előrejelzések tekintetében a 2012-es évre vonatkozóan
1905-ben 14 munkahelyes új kádkemencét építettek, és helyeztek üzembe, amellyel a gyár kapacitása évi 7 és fél millió palackról 11 millió db. palackra emelkedett. A gyártmányok minőségileg kifogástalannak bizonyultak. Az üzem dolgozóinak létszáma 1908-ban elérte az 500 főt. 1909 januárjában a részvénytársaság megbízást adott a Salgótarjáni Palackgyár Rt. részvényeinek eladására. A részvényeket a Mühling-Konszesz vásárolta meg. Az új igazgatóság alelnöke Mühling Antal prágai lakatos lett. Minden fontosabb ügyben a Mühling-Konszesz döntött. A részvények eladása, az 1909 évi általános gazdasági süllyedés megpecsételte a Magyarhoni Üveggyárak Rt. sorsát. Gyárait, üzemeit, birtokait, áruit kénytelen volt áron alul eladni. 1910. május 31-én kimondták a vállalat felszámolását.
Az első világháború súlyos helyzetbe hozta az egész magyarországi üvegipart. A szén és nyersanyag hiány miatt a salgótarjáni palackgyárat is csak nagy nehézségek árán lehetett fenntartani. Emiatt csak az üzemek csökkentett mértékben dolgoztak. A teljes kapacitás kihasználását különben a nagy munkaerőhiány sem tette volna lehetővé.
A Salgótarjáni kőszénbánya Rt. igazgatósága a Mühling cég részvénypakettjét 1925-ben megvásárolta. Az üzem teljes kapacitásának kihasználása végett 1927-ben rátértek a fehér üveggyártásra is. Ugyanebben az évben felállították a korongos csiszoldát azzal a szándékkal, hogy a gyár az öblösüveggyártás csaknem minden ágát felölelő üveggyárrá fejlődjék. Majd a gyártás gépesítésére beszerelték az első osztrák eredetű palackfúvásra szolgáló félautomata gépet, amelynek használata azután fokozatosan általánossá vált. Ezzel egyidejűleg megindult a préselt üveg gyártása is.
Nem volt fenékig tejfel a munkás élete
Hatékony értékesítési módszerek az idegenforgalomban
- Alternatív értékesítési módszerek akciók nélkül
- A kuponos vásárlás előnyei-hátrányai
- A belföldi turisztikai kártyák és a klub rendszer előnyei-hátrányai
- Új platformok a szállásfoglalásban
A huszadik század első éveiben a szakmunkásokat a vállalat vezetősége másképpen bírálta el, mint a környékről toborzott segédmunkásokat és napszámosokat, akiktérítésmentes lakást, méltányos munkabért kaptak. Sokkal kedvezőtlenebb volt a segédmunkások, és napszámosok helyzete, akik csekély bérüket már a fizetésnap előtt előlegként kiszedegették, és felélték. Kiszolgáltatottságukat fokozta a hosszú munkaidő, a gyártás két műszakban 11-11 órás munkaidőben folyt.
Később a Csehszlovákiából áttelepített munkások részére a vállalat egy 16 lakásos munkáslakóházat építtetett. A kádkemence félautomata gépeire Salgótarján környékéről toboroztak munkaerőket, akik hamar termelő szakmunkásokká váltak. A többnyire üvegfúvókból álló szervezett munkások 1926 nyarán megkísérelték a szakszervezet helyi csoportjának a megalakítását, a gyár vezetősége a szervezkedést nem nézte jó szemmel és mindent elkövetett a szakszervezeti mozgalom meggyengítésére.
A gazdasági válság meggyorsította az üveggyári munkásság szervezkedését. Miután Nógrád megye alispánja a sok sürgetés után 1929 januárjában engedélyezte a Magyarországi Üvegmunkások Országos Szövetsége Salgótarjáni csoportjának működését, a helyi csoport február 3-án megtartotta alakuló ülését. A munkásmozgalom megélénkülésének egyik jele volt, hogy a présműhelyben 1929. április 24-én 90 munkás, sztrájkba lépett. A munka beszüntetésére a gyár hirdetménye adott okot, melyben közölte, hogy a munkabéreket 10-20 százalékkal azonnali hatállyal leszállítja. A sztrájk ez alkalommal csak részleges sikerrel járt. Mivel a munkásság gazdasági helyzete tovább súlyosbodott, a gyári szakszervezeti csoport elnöke 1929 augusztusában a gyárvezetőség tudomására hozta az üzemben fennálló sérelmeket és követelte azok orvoslását.
Számoltassa ki, mennyit tud spórolni flottáján!
Vegyen részt az mfor.hu október közepén megrendezésre kerülő "Büdzsébarát autóflotta" című konferenciáján és partnereink segítségével megtudhatja, hogy milyen költségcsökkentési lehetőségek kerülték el eddig figyelmét.
A gyártási kapacitás csaknem teljes kihasználása következtében a munkáslétszám 900-1000 főre emelkedett a válság után. Szakmunkásokban nagy hiány mutatkozott, különösen a csiszoló munkások létszámának a biztosítása okozott súlyos gondot. A szomszéd államok ügyeltek arra, hogy üvegipari szakmunkásai ne vándoroljanak ki. A gyárvezetőség így kénytelen volt a szakmunkás képzésről gondoskodni. Mivel az export üzlet egyre több szakmunkást igényelt a gyárban nagyobb mértékben megkezdődött a tanoncképzés. A szakma megkedveltetése és a gyárhoz kötés végett a finomcsiszoldában, és az üvegfestődében a termelő munkában résztvevő tanoncoknak 4-6 pengő fizetést adtak. Az iskolai oktatás munkaidőn túl történt, a napi munkaidő a fiatal 14-15 éves tanoncoknak is 11 órás volt, nappali, és éjszakai foglalkoztatással.
Mivel a vállalat szempontjából fontos volt a begyakorlott szakmunkások és segédmunkások megtartása, az Igazgatóság nem zárkózott el bizonyos szociális, és kulturális létesítmények megvalósítása elől. A központi igazgatóság 1936-ban munkásfürdőt, 1938-ban pedig kultúrotthont építettet. A munkás létszám növekedésével az olvasókör, a régi otthonból már kiszorult. Az új kultúrházban helyet kapott könyvtár, színjátszó csoport, népi zenekar és az 1936-ban megszervezett tánczenekar.
Robbanó exportpiacok
Az export 1957-től kezdve óriási arányúvá nőtt. A hagyományos exportpiacokon kívül, a vállalat gyártmányai eljutottak a Szovjetunióba, Irakba, Iránba, Kubába, Argentínába, Ausztráliába, Algériába, és az Egyesült Arab Köztársaságba. Az export szállítások értéke 1967-ben 54 millió forintra emelkedett. A gyár a felszabadulás óta 17 külföldi kiállításon vett részt, hogy gyártmányait széles körben megismertesse. Gyártmányait a Brüsszeli Világkiállításon 1958-ban elismerő oklevéllel, a Budapesti Nemzetközi Vásáron pedig ezüst serleggel és elismerő oklevéllel tüntették ki.
A zöld öblösüveg gyártása 1968. március 16-án megszűnt. Ezt követően főként az export termelés érdekeinek megfelelően, döntően kézi, és fél gépi-kézi kidolgozással a durvafehér, finomfehér és fazekas kemencei üveggyártásra tértek át. Mivel a kézi gyártás került előtérbe, a távlati tervek több száz üvegfúvó és csiszoló képzését tették szükségessé.
Felélesztik a gyárat?
Pénteken jelentették be, hogy az üzem új tulajdonost kapott, a felszámoló nem kívánta megnevezni az új tulajdonost, azonban az MTI értesülései szerint a Geneva Invest Kft. lesz a salgótarjáni gyár új tulajdonosa. A gyár nettó 490 millió forintért került a budapesti cég tulajdonába, a vételárat 30 napon belül kell kifizetniük, a szerződéskötésre pedig 10 napon belül kerül sor.
A felszámoló tájékoztatása szerint a vevő szeretné megtartani az üveggyártást, különös tekintettel a magas feldolgozottsági fokú üvegekre. Így elsősorban a kézi gyártást célozzák meg, és első körben 75 ember foglalkoztatását tervezik. Az MTI korábban megírta, hogy a másik pályázó a gyár megmentésére, salgótarjáni vállalkozókból alakult Tarján Glass Kft. volt, ők 360 millió forintos ajánlatot tettek.
A Tarján Glass képviselői végül nem jelentek meg a versenytárgyaláson. Az R-Glass Hungary Kft. néven működő salgótarjáni öblösüveggyár felszámolását 2009 szeptemberében kezdték meg. A gyár akkor szlovák tulajdonban volt, és 277 embert foglalkoztatott.
mfor.hu
Utazz velünk olcsóbban!
.
Eladó lakás 8100 Erdõdy Pálfy Tamás , Várpalota, Veszprém, 6 000 000 FtEladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 12 500 000 FtEladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 59 900 000 FtEladó lakás 1111 Beregszász út, Budapest XI. ker, 28 500 000 FtEladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 FtEladó lakás 1111 Rahó u., Budapest XI. ker, 29 990 000 FtEladó lakás 1111 Sasadi út, Budapest XI. ker, 18 900 000 FtEladó családi ház 2217 Viola utca, Gomba, Pest, 13 000 000 FtTovábbi eladó ingatlanokKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 79 650 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 49 300 Ft / hónapKiadó lakás 1111 Kaptárkõ u., Budapest XI. ker, 80 000 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 118 800 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 240 300 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 237 600 Ft / hónapKiadó iroda 1131 Visegrádi u., Budapest XIII. ker, 200 000 Ft / hónapKiadó lakás 1071 Marek József u., Budapest VII. ker, 40 000 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok
