Az ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
Félelmeink gátolják a távmunka elterjedését
Az uniós átlagtól erősen lemaradt Magyarország munkaerőpiaca: a hazai foglalkoztatásban alig négy évvel ezelőtt két százalékos volt a távmunka-foglalkoztatás aránya, s idén is alig csak négy százalékos ez a mutató. Európa-szerte ez az arány átlagosan 26 százalék. Egyes szakértők szerint a legfőbb ok a háttérben húzódó tömérdek sztereotípia és félelem.

MOSZ: uniós munkaidő-direktívával ellentétes az új egészségügyi törvény
NGM: marad a műszakpótlék, nem változik a szabadság
Miért nem szeretjük a részmunkaidős állást?
Jövőre öt szombati napon is dolgozni fogunk
Többet dolgozunk, mint egy éve
Augusztustól változik a Munka törvénykönyve - Ki jár rosszabbul?
Az EU-15-ben az összes távmunka-formát összefoglalva az otthoni munkát végzők aránya átlagosan az összes munkavállaló 14 százaléka. Hollandiában a munkavállalók 26 százaléka, míg Finnországban és Dániában 22, Svédországban pedig 19 százaléka távmunkás.
Az újonnan csatlakozó EU tagországok közül Észtország, Litvánia és Szlovénia áll az élen a távmunkában történő foglalkoztatás rangsorában. Jelenleg Magyarországon ugyanez az arány alig éri el a négy százalékot.
A négy év alatt csupán két százalékkal nőtt távmunka-foglalkoztatás a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Távmunka Tanácsának megítélése szerint elfogadhatatlan, és azt jelzi, hogy a magyar munkaerőpiac növekedési pályája ezen a téren "erősen elmarad az átlagtól".
A VI. Országos Távmunka Konferencián nyilvánosságra hozott adatok és tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar munkáltatók félnek az újdonságtól, a távmunkában történő foglalkoztatástól.
A kontrollt hiányolják a munkaadók
A szakértők meglátása szerint az elzárkózás hátterében elsősorban a munkaszervezési nehézségek, a biztonsággal kapcsolatos problémák, illetve a közösségi erő hiánya – mint vélt vagy valós motiváció-csökkentő tényező - állnak. A munkáltatók legtöbbje attól tart, hogy a munkavállalók felügyeletének hiánya miatt a költségráfordítás ellenére a várt eredmény elmarad, valamint hogy a munkavállaló esetleg valamilyen formában ezzel kárt okoz a cégnek.
Az európai távmunkáról szóló megállapodást 2002. július 16-án Brüsszelben fogadták el. Ennek értelmében „A távmunka olyan munkaszervezési és/vagy munkavégzési forma, mely a számítástechnikát egy munkaviszony keretei között veszi igénybe, illetve ahol a munkát, mely a munkaadó telephelyén is végezhető lenne, rendszeresen attól távol végzik”.
Szintén a felügyeletből fakadó munkáltatói félelem, hogy a szakmai kompetenciákat nem tudják folyamatosan mérni. Mindez a szakértők szerint "a magyar munkaadók vezetési- és menedzsment-ismereteinek, rugalmasságának hiányából fakad", tehát egyszerűen nem tudják kezelni ezt az új foglalkoztatási formát.
Munkaerő-piaci téveszmék
Az SZMM Távmunka Tanácsa összegezte a magyar munkaerő-piaci téveszméket is. Ebből kiderült, hogy igen sok munkaadó és munkavállaló szerint a távmunkánál egyáltalán nem kell bejárni a munkahelyre. Nagyon sokan pedig azt hiszik, hogy a távmunkához nem kell számítógép, alacsony iskolai végzettséggel is lehet végezni, illetve hogy a legtöbb távmunkás csupán adatokat rögzít.
Emellett szép számmal akadtak olyanok is, akik szerint a távmunka megoldást jelent a kisgyermekes anyák gondjaira, és meglehetősen sokan vélik úgy, hogy a távmunkahelyek létesítése az állam felelőssége.
E legutóbbi felvetéssel kapcsolatban a szakértők kiemelték, hogy bár a felzárkózást sokan az állam támogató szerepétől várják, ugyanakkor az igazi áttörést kizárólag a realizált gazdasági előnyök hozhatják. A távmunka bevezetésének szükségességéről csak a tényleges és mérhető piaci eredmények győzhetik meg a munkáltatókat.
Még nem elég elterjedt az internet

Minden második munkáltatónál jogsértést találtak tavaly
Postákat bírságolhatnak munkaügyi szabálytalanságok miatt
30 ezer feketemunkás - már nem az építőipar áll a lista élén
Lázadnak a Tesco-dolgozók - Felszámolással fenyegetik a cégüket
Szinte minden munkáltatónál talált szabálytalanságot az OMMF
OMMF: munkaügyi ellenőrzés zajlik a Tescónál
Az egyik alapvető problémának látja a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a Budapesti Munkaerőpiaci Intervenciós Központ, hogy az internet-hálózat kiépítése még mindig rendkívül elmaradott a kistérségi településeken. Szakértők szerint súlyos gond: annak ellenére, hogy 2008-at írunk, még mindig vannak olyan gyerekek, akik életükben nem ültek számítógép előtt.
Az internet-penetráció növekedése rendkívül lassú, a most születő és felnövekvő generációnak még mindig igen jelentős hányada egyáltalán nem tudja kezelni a számítógépet és az internetet, miközben ez kulcsfontosságú lenne az elkövetkezendő évtizedek uniós szintű felzárkózása szempontjából.
Az internet-penetráció növekedése alapvető fontosságú. A jövőbeni távmunka-fejlesztésekben bízva az előnyök kapcsán a Távmunka Tanács részéről kihangsúlyozták, hogy a távmunkában történő foglalkoztatás a munkanélküliséget is nagymértékben csökkenthetné – főleg, ha az internet elérése és a távmunka-lehetőség a kisebb, hátrányos helyzetű településekre is kiterjedne.
Az internet-alapú távmunka elterjedése ezen felül önmagában javíthatná a munkavállalásnál hátrányban lévő csoportok helyzetét is. Utóbbira egy esettanulmányt is felhoztak: egy informatikai szolgáltatásokra specializált cég gyengén látó, illetve mozgásában korlátozott kollégákat is alkalmaz, akik a munkáltató véleménye szerint sokkal lojálisabbak, eredményesebbek és megbízhatóbbak az átlagos dolgozóknál.
Szakértők dinamikusabb növekedést jósolnak
Bíztató, hogy a Távmunka Tanács tapasztalatai szerint a jelenlegi munkaerő-piaci attitűd ellenére a sztereotípiák csökkennek, az igény a munkaadók oldaláról is fokozatosan megjelenik, és ha lassan is, de elindult egy stabil felzárkózási folyamat az uniós átlag irányába. A távmunkát a szakértők szerint már csak azért is érdemes lenne preferálni, mert azáltal, hogy a munkaerőt versenyképesebbé teszi, a cégek- és így a nemzetgazdaság versenyképességét is nagymértékben növeli.
Szakértők hangsúlyozták, hogy - a jogszabályi környezet "barátságosabbá" tételén túl - a jövőben még intenzívebben fogják ösztönözni a távmunka elterjedését. E törekvésük jegyében 2008-ban két új távmunkaprogram is indul a Szociális és Munkaügyi Minisztérium védnöksége alatt.
Ezekkel a programokkal egyrészt a gyes és gyed után munkát vállalók, illetve az ötven év felettiek körét célozzák meg, másrészt a rehabilitációs járadékban részesülők és hátrányos helyzetűek csoportjának távmunkában történő foglalkoztatását kívánják elősegíteni.
Az összességében 42 milliárd forintot felemésztő 2008-as távmunkaprogramoktól – melyeket az Európai Unió támogatásával valósítanak meg - 600 vállalkozást érintve közvetlenül nyolcezer új távmunkahely létrehozását remélik, a beszállítóknál pedig akár további negyvenezer új munkahely is létesülhet.
Garai Katalin
Menedzsment Fórum

Eladó lakás 8100 Erdõdy Pálfy Tamás , Várpalota, Veszprém, 6 000 000 Ft
Eladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 12 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 59 900 000 Ft
Eladó lakás 1111 Beregszász út, Budapest XI. ker, 28 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Rahó u., Budapest XI. ker, 29 990 000 Ft
Eladó lakás 1111 Sasadi út, Budapest XI. ker, 18 900 000 Ft
Eladó családi ház 2217 Viola utca, Gomba, Pest, 13 000 000 FtTovábbi eladó ingatlanok
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 79 650 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 49 300 Ft / hónap
Kiadó lakás 1111 Kaptárkõ u., Budapest XI. ker, 80 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 118 800 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 240 300 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 237 600 Ft / hónap
Kiadó iroda 1131 Visegrádi u., Budapest XIII. ker, 200 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1071 Marek József u., Budapest VII. ker, 40 000 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok




Csak Brüsszelnek köszönhetjük, hogy nem 320 forint egy euró









