Csak Brüsszelnek köszönhetjük, hogy nem 320 forint egy euróAz ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
Fontos gazdasági reformokat hozott 55 éve az októberi szél
2011. október 30. vasárnap 09:04:59
Információ
A cikkek nyomtatása csak regisztrált felhasználóink számára lehetséges. Amennyiben Ön már regisztrált, lépjen be a szolgáltatás eléréséhez!Azt már bemutattuk, milyen gazdasági helyzetben érkezett az ország az 1956-os forradalomhoz, megállapíthattuk, hogy részben a gazdasági kilátástalanság robbant ki az emberekből 55 éve. A forradalom után az új kormány nagyot fordított a helyzeten, fokozatosan jött el a "gulyáskommunizmus" vagy "fridzsiderszocializmus" időszaka. Mesél a múlt az mfor.hu-n.
hirdetés
A megtorlás után az okokat is megtalálták
85 éves az Unicum újjáélesztője
Megépíthetetlennek tartották a 75 éve átadott Golden Gate-hidat
100 évig akart élni a 75 éve elhunyt John D. Rockefeller
131 éve született a katonai helikopter magyar atyja
116 éve avatták a budapesti földalattit, mely a kontinensen is az első volt
81 éve áll készen az Empire State Building
Múlt heti cikkünkben már bemutattuk, milyen gazdasági okok vezettek az 55 évvel ezelőtti forradalomhoz a háborús jóvátételtől kezdve az elhibázott iparosításig és tervgazdaságig. A forradalom leverése után a politikai elit első dolga még a megtorlás volt, utána azonban ők is meglátták ezeket az okokat és próbáltak enyhíteni a gyeplőn. Nem véletlen, hogy az 1956 novemberében hatalomra jutott Kádár János ezt követően több mint negyven évig elmozdíthatatlan volt a párt éléről, és sokan a mai napig visszasírják azt a negyven évet.
Azt már legutóbbi cikkünkben megállapítottuk, hogy a forradalom nem elsősorban gazdasági okok miatt robbant ki, nem volt tekinthető például éhséglázadásnak. A nehézségeket azonban mindenki megérezte a bőrén, hiszen 1956-ban nagyjából 200 ezer ember keresett a létminimumnál kevesebbet, ez pedig családtagjaikkal együtt 600-800 ezer földönfutó embert jelentett. A forradalom leverése után az első az volt, hogy béremelésekkel próbálták ezt a szakadékot csökkenteni a gazdagok és a szegények között, azonban 1957 tavaszán adóemelésekkel vissza is vették ezt a pénzt az emberektől.
A béremelések mellett kisebb-nagyobb gesztusértékű intézkedést hozott az akkori vezetés, például eltörölték a gyermektelenségi adót, bevezették a munkanélküli segély intézményét, illetve egyesek mentességet kaptak az államosítás alól - olvasható Botos Katalin legutóbb már idézett tanulmányában. Az 1957-es adóemelések kapcsán Kádár ugyan egyetértett azzal, hogy egyensúlyt kell teremteni a gazdaságban, azonban nem fogadta el a bérből és fizetésből élők életszínvonal-csökkenését. Ezzel jelentek meg az új gazdaságpolitika első csírái - állapítja meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára.
Éles fordulat volt az ötvenes évek terrorja után
"Új munkajog = konfliktus --> kríziskezelés másképp"
- A Munka Törvénykönyvének változásai
- Gyakorlati tapasztalatok a törvényi változásokról
- A mediáció, mint alternatív konfliktuskezelési módszer
- Mediációs esettanulmány és szimulációs gyakorlat
A forradalom után felálló új kormány azonnal gazdasági reformokra szánta el magát. Ennek egyik oka az volt, hogy csillapítsák az emberek haragját, másrészt pedig az új apparátusban valóban voltak olyanok, akik nem akarták ott folytatni, ahol Rákosiék abbahagyták. Az MSZMP KB december 5-i határozata kimondta, hogy a legjobb szakemberek bevonásával kell létrehozni egy reform-bizottságot, amely az új helyzetnek megfelelő, a hazai sajátosságokra épülő gazdaságpolitikát kidolgozza.
A tervezés szerepét nem csökkenteni, hanem átalakítani szükséges, úgy, hogy elsősorban a népgazdaság makroarányaira koncentráljon, s ne a tételes vállalati tervmutatókra; a magánszektort, ott „ahol nem veszélyezteti a szocializmus építését”, engedni kell működni, s a fő kérdéssé a dolgozók életszínvonalának emelését kell tenni - ezek voltak a reformbizottság legfőbb megállapításai.
Kádár a gazdagodó kisiparosok és a parasztok terhelését elfogadta, ezért végül a bevezetett intézkedések elsősorban őket sújtották. Az a többlet-jövedelem, amit a beszolgáltatások eltörlése jelentett, szinte nyomban elolvadt az éppen általuk vásárolt termékek drágulásával. Az alapvetően felborult egyensúlyt külső segítséggel, kínai és főképp szovjet kölcsönnel sikerült konszolidálni. Részt vettek a hitelakcióban a többi szocialista országok is, különböző mértékben. A legkevésbé lelkesek talán a csehszlovákok voltak. A hitelek zöme áruhitel volt, ezek feladata elsősorban a kiáramló jövedelmek lekötése volt.
Jól jellemzi a forradalom utáni magyar gazdasági helyzetet, hogy a régióban több helyen, például Lengyelországban gyűjtést rendeztek a magyaroknak, emellett a nyugati országoktól is kaptunk segélyt, amit a Vöröskereszt osztott szét. Ezeknél az összegeknél azonban jóval nagyobb hitelekre volt igény. Nem csupán az infláció lehetősége miatt: az országot tőkés kapcsolataiban a fizetésképtelenség veszélye fenyegette.
Összegezve tehát a legfontosabb változás abban mutatkozott, hogy 56 után a vezetés nem fogadta el a munkások életszínvonalának további romlását, inkább más forrásból próbált pénzhez jutni. Ez pedig később elvezetett a hatvanas évek első felétől 1989-ig tartó időszakhoz, melyre több jelző is van a magyar történelemben a "gulyáskommunizmustól" a "fridzsiderszocializmusig". Ezekben az évtizedekben kívülről a régióból nézve valóban mi voltunk "a legvidámabb barakk", a környező országok lakói is a magyarokat irigyelték.
mfor.hu
Utazz velünk olcsóbban!
.
Eladó családi ház 1221 Budapest XXII. ker, 39 900 000 FtEladó családi ház 2737 Kassai u., Ceglédbercel, Pest, 9 500 000 FtEladó lakás 8100 Erdõdy Pálfy Tamás , Várpalota, Veszprém, 6 000 000 FtEladó lakás 1111 Kaptárkõ u., Budapest XI. ker, 12 500 000 FtEladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 59 900 000 FtEladó lakás 1111 Beregszász út, Budapest XI. ker, 28 500 000 FtEladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 FtEladó lakás 1111 Rahó u., Budapest XI. ker, 29 990 000 FtTovábbi eladó ingatlanokKiadó lakás 1061 Paulay Ede u., Budapest VI. ker, 80 000 Ft / hónapKiadó iroda 1051 Kossuth Lajos u., Budapest V. ker, 100 000 Ft / hónapKiadó lakás 1221 Liliomdomb Lakópark, Budapest XXII. ker, 90 000 Ft / hónapKiadó lakás 1131 Viza u. , Budapest XIII. ker, 120 000 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 81 000 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 49 300 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 118 800 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 240 300 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok
