Groupama-TNS: a lakosság 80 százalék csak magára számít


A lakosság 80 százaléka szerint csak magunkra számíthatunk, miközben az öngondoskodást kevésbé látják megvalósíthatónak, mert nincs miből - tartalmazza a Groupama Garancia Biztosító és a TNS Hoffmann által készített reprezentatív kutatás.

A közlemény szerint 2011 nyarán az ország lakossága bizonytalan volt pénzügyi jövőjét illetően, elsősorban a középkorúak és a diplomások aggódtak: az utóbbiak életében azonban jelen van a felkészülés és a tudatosság.

A biztosítótársaság a TNS Hoffmann kutató céggel reprezentatív kutatást végzett annak érdekében, hogy felmérje a változó gazdasági környezetben a lakosság pénzügyi attitűdjét és szokásait 2011 nyarán. A nemre, korra, végzettségre és lakhelyre nézve reprezentatív kutatás szerint az ország lakosságának 80 százaléka alapjában véve bizalmatlan és borúlátó.

A fiatalabb generációk, akik még sokat tehetnének a jövőjük biztosítására, ugyanakkor úgy gondolják, hogy az öngondoskodásnak még nem jött el az ideje, ők a nyugdíjas évekre való tervezést, megtakarítást még távolinak tartják.

A kutatás eredményei alapján kevesen gondolják azt, hogy rendelkeznek annyi tartalékkal, hogy ne kelljen a jövő miatt aggódniuk.

A kutatás szerint a 15-29 év közötti fiatalok nagy része, valamint - valószínűleg a kisebb mértékű pénzügyi tudatosság miatt - az alacsony végzettségűek fele nem is tudja pontosan, hogy mit takar az öngondoskodás. Ebben a kérdéskörben a kutatás szerint a 30-39 év közöttiek a legtájékozottabbak.

Az ország lakosságának 89 százaléka szerint az öngondoskodás elsősorban a pénzről szól, ám a válaszadók 60 százaléka azzal is egyetért, hogy az öngondoskodás nem csak azt jelenti, hogy valaki pénzt tesz félre a nyugdíjas éveire, hanem megjelenik a már meglévő vagyontárgyak biztosítási védelme  is, például a lakás vagy az autó biztosítása.

Az alacsony jövedelműek 89 százaléka úgy gondolja, hogy a pénzügyi öngondoskodást nem tudja megvalósítani, mert nincs miből.

A kutatás alapján az alacsony végzettségűek aggódnak a legkevésbé nyugdíjas kori megélhetésük miatt, ugyanakkor a diplomásoknál pont fordított a helyzet: 82 százalékuk tart attól, hogy a nyugdíjas éveit hogyan fogja pénzügyileg finanszírozni. A válaszadók lakhelye szerint a budapestiek körében fedezhető fel ugyanez a pénzügyi tudatosság és a jövő iránti aggodalom.

Fejlődjünk a válságban
Fejlődjünk a válságban

• "Határtalan sikerek" – magyar menedzserek, és vállalatok nemzetközi porondon
• "Válságban is növekszünk, aki mer, az nyer" - módszerek, tapasztalatok átadása
• "Vállalati jövőkép" – Vállalatvezetők lépései, tervei az előrejelzések tekintetében a 2012-es évre vonatkozóan

Jelentkezzen konferenciánkra!

A felmérés kimutatta, minél magasabb az iskolai végzettsége valakinek, annál kevésbé hisz a jó szakma erejében. Az alacsony iskolai végzettségűek 55 százaléka gondolja úgy, hogy ha van egy jó szakmája, az elég lesz a biztonságos jövő megvalósításához, miközben a diplomások nem bíznak ennyire a végzettségük és munkahelyük erejében, s nem gondolják, hogy az egyértelmű megoldás lenne a biztos nyugdíjas évekre.

A diplomások szerint a jövőbeni anyagi biztonságuk érdekében már most félre kell tenni annyi pénzt, amennyit csak tudnak. Közel 87 százalékuk szerint már ma el kell kezdeni a jövőről való gondoskodást, s nem szabad halogatni a takarékoskodást.

Korosztály alapján leginkább a 30-49 évesek azok, aki szerint már most is félre kell tenni: 86 százalékuk vallja azt, hogy már ma tenni kell a jövő érdekében. A közlemény szerint ennek valószínűleg az is oka lehet, hogy ők abban a korban vannak, amikor már felmerül a lakásvásárlás, esetleg -csere, a családalapítás, a gyermekek jövőjéről való gondoskodás, azaz a jövőre való tervezés.

A hosszabb távú takarékoskodással kapcsolatban a diplomások 87 százaléka és a 30-49 év közöttiek 84 százaléka mondta a kutatás során, hogy már most kell azzal foglalkozni, hogy miből fogunk a jövőben megélni, azaz nem csak a közeljövő céljaira kell gondolni, hanem azt is időben fel kell mérni, hogy a távoli célokat hogyan valósítsák meg.

A fiatalok láthatóan nem aggódnak még azon, hogy mennyi lesz majd évtizedek múlva a nyugdíjuk, az ő mindennapjaikat most még más kiadások jellemzik leginkább - áll a közleményben.

A mintában megkérdezett 15-69 év közötti lakosság mindössze 16 százaléka gondolja, hogy az állam nem hagyhatja, hogy az emberek nyugdíj nélkül maradjanak, s ezért nem kell aggódni a jövő miatt.

A háztartás méretét nézve az egyedülállóak azok, akik leginkább csak magukban bíznak, míg a nagycsaládosok - azaz 3+ gyermekes családok - gondolják úgy leginkább, hogy az államnak támogatnia kell a nyugdíjasokat.

A kutatás szerint a budapestiek mondták a leginkább azt, hogy vannak megtakarításaik, és van annyi tartalékuk, hogy ne kelljen aggódniuk a jövő miatt, Igaz, még az ő körükben is viszonylag alacsony a tartalékkal rendelkezők aránya. Szintén a budapestiek értettek egyet leginkább azzal az állítással, hogy a jövőjük igenis múlik azon, hogy mennyire takarékosak most.

Számoltassa ki, mennyit tud spórolni flottáján!
Számoltassa ki, mennyit tud spórolni flottáján!

Vegyen részt az mfor.hu október közepén megrendezésre kerülő "Büdzsébarát autóflotta" című konferenciáján és partnereink segítségével megtudhatja, hogy milyen költségcsökkentési lehetőségek kerülték el eddig figyelmét.

Az egyes pénzügyi termékek iránti bizalom leginkább a magasabb jövedelmű, a felsőfokú végzettségű és a családos lakosság körében mutatkozott meg, ők azok, akik a jövő anyagi biztonságának megteremtéséhez szívesen választanak különböző megtakarítási jellegű termékeket. Ezzel szemben az 50 év feletti és alacsony jövedelmű háztartások a pénzügyi megoldások iránt elutasítóbbak, bizalmatlanabbak.

A közlemény hivatkozik a GFK Hungária biztosításpiaci adatszolgáltatására is, amely szerint leginkább az 50 év felettiek bírnak megtakarítással, több mint 23 százalékuknak van valamilyen formában félretett pénze. Regionalitás szerint a megtakarítók leginkább Budapestről vagy nagyvárosokból kerülnek ki.

A háztartások jövedelmét vizsgálva kiderült, hogy a legmagasabb, nettó 260.000 forint jövedelem feletti háztartásoknak van leginkább megtakarításuk, 30,1 százalékuknak van spórolt pénze - áll a közleményben.

MTI




Energetikai tanúsítvány

Az ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.

Energetikai tanúsítványok a Primalaktól

hirdetés
XI. Mfor Marketing Konferencia

Direkt Marketing: Fókuszban az adat
Jelentkezzen most!

.
Olvasói sarok - fórum
[ 2012-05-25 ] Orbánék nagyon magabiztosak, de Brüsszel még közbeszólhat - Alex1
" Fogadnék 100K forintban, hogy ameddig volt Kisz titk..."
[ 2012-05-25 ] A Malév pilótái közül alig 10 százalék repül ismét - bankár
" Szárnyakat adunk a vágyainak???? ..."
[ 2012-05-25 ] Több ezerrel magasabb lehet a bajba jutott adósok bérleti díja - bankár
" Csak szerencsétlen nyámnyila birkák vagytok, akik k..."
[ 2012-05-25 ] Magyar milliomosok szórakozása lesz nyáron a londoni olimpia - bodza bokor
" Inkább megyek dögleni a tengerpartra, és jó lesz nek..."
[ 2012-05-24 ] A PROJEKTMENEDZSER VÁLLALATI KULTÚRÁT BEFOLYÁSOLÓ LEHETŐSÉGEI, MÓDSZEREI - Klimkó Gábor
" Nem tudok részt venni az összejövetelen, ezért vagy..."
További témák >>
hirdetés
elrejt
 
.