Csak Brüsszelnek köszönhetjük, hogy nem 320 forint egy euróAz ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
Gyáriparosok: sok vállalkozás nem lesz képes az első öt százalékot kifizetni
2012. január 2. hétfő 08:04:59
Információ
A cikkek nyomtatása csak regisztrált felhasználóink számára lehetséges. Amennyiben Ön már regisztrált, lépjen be a szolgáltatás eléréséhez!A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) elemzése szerint a kormány által szorgalmazott béremelés olyan teher, amit a vállalatok jelentős része nem tud kigazdálkodni, és nem lesz képes kifizetni az első öt százalékot sem - jelentette ki az MTI-nek adott interjúban Rolek Ferenc a szervezet alelnöke.
Az érdekegyeztetés új formái az új Munka törvénykönyve kapcsán kialakult vitában bontakoztak ki - mondta Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke. A Nemzetgazdasági Minisztériummal folytatott egyeztetésben a versenyszférát képviselő három szakszervezeti tömörülés, köztük az MSZOSZ vett részt, míg a munkáltatói oldalon az MGYOSZ mellett a Munkaadók és Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) illetve a Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ).
Több mint egy éve nem kellett ilyen kevés fizetésből megélni
219 ezer forint volt a bruttó átlagkereset január–márciusban
Czomba: több mint 4500 bérkompenzációs pályázat érkezett
4000 cég pályázott bérkompenzációra
Ezért lassítja a Széll Kálmán Terv a bruttó reálbér növekedését
50-70 ezer forinttal több fizetést jelenthet a diploma
Az alelnök véleménye szerint a törvényi egyeztetés során megszerzett pozitív tapasztalat mind a három fél, a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány számára is világossá tette, hogy az új körülmények között is lehet háromoldalú hatékony érdekegyeztetést folytatni. Így született karácsony előtt az a megállapodás, amely szerint létrejön a versenyszféra állandó háromoldalú konzultációs testülete azokkal a szereplőkkel, akik az új Munka törvénykönyve kialakításban is részt vettek. "A név még ideiglenes, ami biztos, hogy a versenyszféra állandó konzultációs fóruma alakul meg, ami természetesen háromoldalú" - fogalmazott Rolek Ferenc. Ez a konzultációs fórum minden ügyben összeül, amely érinti a vállalkozások helyzetét illetve a gazdaság, valamint a versenyszféra helyzetét.
Az elképzelések szerint a konzultációs fórum kétszintű lesz, a magasabb szint, amelyben részt vesz a nemzetgazdasági miniszter, és feltehetően a miniszterelnök is, évente két-három alkalommal ül össze, míg a az alsó szinten a korábbi OÉT bizottságaihoz hasonló egyeztetés folyik mindazokról kormányrendeletekről, törvénytervezetekről, amelyekről az előbbiekben szó volt.
Az MTI kérdésére, miszerint ez a konzultációs fórum a jövőben valódi érdekegyeztetést folytat-e majd, például a minimálbérről, illetve az éves bérmegállapodásról, vagy csak ráteszi a pecsétet a kormány javaslatára, az alelnök azt felelte, hogy ebben a testületben konzultáció zajlik, nem születnek kötelező érvényű megállapodások. Hozzátette azt is, hogy az Alkotmánybíróság 2008. évi határozata óta az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) sem születtek kötelező érvényű megállapodások, hiszen az OÉT-nek sem volt döntéshozatali jogosítványa, így lényegében az OÉT is konzultációs fórumként működött.
Arra a kérdésre, hogy a bérkompenzáció ügyében is működött-e az új Munka törvénykönyv egyeztetésénél kialakult konzultáció, Rolek Ferenc igennel válaszolt.
A kormány által szorgalmazott béremelést nem lehet kötelezővé tenni, tehát elvárásként fogalmazódik meg és valójában nem pusztán öt százalékot jelent - magyarázta az alelnök. A kormány elvárása az, hogy mindenkinek, akinek bruttó bére nem éri el a havi 218 ezer forintot, az adójóváírás kivezetése miatt kieső jövedelmét kompenzálják, azaz a nettó keresete ne csökkenjen. (lásd: Így kell emelni a béreket a kormány elvárásai alapján)
Rolek Ferenc az MGYOSZ felmérést ismertetve elmondta: a tagvállalatok számára már a minimálbér illetve a szakmunkás bérminimum emelése is komoly nehézséget okoz 93 ezer illetve 108 ezer forintra, hiszen ez 14-18 százalékos emelést jelent. Különösen azokban az ágazatokban, például a könnyűiparban, az , a turisztikában, a kereskedelemben és a vendéglátásban, ahol az élőmunka aránya jelentős költségtényező, ráadásul a várható bevételek stagnálnak, ott drasztikus költségcsökkentést kell végrehajtani, ami létszámcsökkenéssel járhat.
Ami a teljes bérkompenzációt illeti, a kormány felismerve a nettó keresetek megőrzésének jelentőségét, közel 100 milliárd forintot állított be erre a célra. A vállalkozások járulék jóváírással, pontosabban új nevén, a szociális adó jóváírásával csökkenthetik kiadásaikat, de csak akkor, ha minden egyes dolgozó megkapja az öt százalék béremelésen felül a korábbi nettó keresetének megfelelő kompenzációt - hangsúlyozta az alelnök. Példaként elmondta: a 18 százalékos minimálbér emelésből öt százalék jut a vállalkozásra, és 13 százalék a költségvetésre, mégpedig úgy hogy ezt a bizonyos 13 százalékot már nem is kell befizetni a tb-kasszának.
"Az igazi kérdés az, hogy a vállalkozások ki tudják-e fizetni az első öt százalékot. A felmérés azt mutatja, hogy nagyon sok vállalatnak már ez az első öt százalék kifizetése is komoly gondot okoz" - összesítette a vállalati véleményeket az MGYOSZ alelnöke.
Feltehetően az előbbiek miatt is késik a szabályozás, mivel sok vállalkozás nem lesz képes az első öt százalékot kifizetni, és e probléma megoldását segítheti a meghirdetett 21 milliárd forintos keret. A helyzet azért is bonyolult - mutatott rá Rolek Ferenc -, mert az szja-szabályozás éves összjövedelemre épül, a bérkompenzációt pedig az adott munkáltatónál dolgozó kapja havi elszámolás alapján. Az alelnök hozzátette: azoknak a cégeknek, amelyek megvalósítják az elvárt béremelést, versenyképességük romlásával kell szembenézniük.
Számolni kell azzal is, hogy a költségvetés csak 2012-ben és valószínűleg 2013-ban teszi lehetővé a vállalkozások számára, hogy a minimálbér 18 százalékos emeléséből az öt százalék feletti részt leírják a szociális adóból, 2014-től ez a 13 százalékos többletteher "benne marad a rendszerben", azaz hosszabb távon is rontja a versenyképességet - fogalmazott Rolek Ferenc.
MTI
Utazz velünk olcsóbban!
.
Eladó családi ház 1221 Budapest XXII. ker, 39 900 000 FtEladó családi ház 2737 Kassai u., Ceglédbercel, Pest, 9 500 000 FtEladó lakás 8100 Erdõdy Pálfy Tamás , Várpalota, Veszprém, 6 000 000 FtEladó lakás 1111 Kaptárkõ u., Budapest XI. ker, 12 500 000 FtEladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 59 900 000 FtEladó lakás 1111 Beregszász út, Budapest XI. ker, 28 500 000 FtEladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 FtEladó lakás 1111 Rahó u., Budapest XI. ker, 29 990 000 FtTovábbi eladó ingatlanokKiadó lakás 1061 Paulay Ede u., Budapest VI. ker, 80 000 Ft / hónapKiadó iroda 1051 Kossuth Lajos u., Budapest V. ker, 100 000 Ft / hónapKiadó lakás 1221 Liliomdomb Lakópark, Budapest XXII. ker, 90 000 Ft / hónapKiadó lakás 1131 Viza u. , Budapest XIII. ker, 120 000 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 81 000 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 49 300 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 118 800 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 240 300 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok
Senior Trainer
