A közszférások bére két és fél éves mélypontra kerültAz ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
Recesszió, csökkenő reálbérek, növekvő munkanélküliség vár ránk
2011. december 2. péntek 13:28:59
Információ
A cikkek nyomtatása csak regisztrált felhasználóink számára lehetséges. Amennyiben Ön már regisztrált, lépjen be a szolgáltatás eléréséhez!A magyar kormány kockázatemelő kockázatcsökkentést hajt végre, és bár az európai válság is érezteti a hatását, jövőre 2 százalékos visszaesésre lehet itthon számítani - derült ki a Raiffeisen Bank csütörtök délutáni rendezvényén. Mfor.hu-tudósítás.
hirdetés
Magyarország: kockázatemelő kockázatcsökkentés
Ha az elmúlt 20 évet vizsgáljuk, látható, hogy Magyarország számára meglehetősen optimista célkitűzés az 50 százalékos államadósság elérése, hiszen még a maastrichti 60 százalékot sem tudtuk sokáig tartani - fejtette ki Kovács Mátyás, a Raiffeisen Bank elemzője. 1995-ben a Bokros-csomag hatására sikerült meredeken csökkenteni az adósságot, ami hozzájárult ahhoz, hogy a 60 százalék közelébe kerüljünk, ám most nincs az állam kezében olyan eszköz, amivel ez megismételhető lenne. Akkoriban ugyanis nagyon sokat számított a közművek államosítása.
"A kormány jelenlegi gazdaságpolitikája gyakorlatilag kontraproduktív: egyik kezével nyomja le az adósságot, másik oldalról viszont a forint gyengülése emeli az adósságot, melynek megközelítőleg a fele devizaadósság. Amit nyer a réven, elveszti a vámon” – foglalta össze a szakember a helyzet lényegét. „Érdekes megnézni hazánk és Románia kockázati felárának differenciáját a második Orbán-kormány hivatalba lépése óta. Tavaly nyár elején keleti szomszédunk lényegesen kockázatosabb ország volt. Ezt követően nyáron a Szijjártó-Kósa nyilatkozatok okoztak egy kis kilengést, amikor hátrányba kerültünk ebből a szempontból, de hamar helyre állt az eredeti felállás, ez azonban nem tartott sokáig” – magyarázta Kovács. 2010 augusztusában ugyanis, amikor a kormány meghirdette a gazdasági szabadságharcot, elkezdtük elveszíteni az előnyünket Romániával szemben. 2011 márciusában azonban a befektetők bizakodni kezdtek, és stabilizálódott a CDS-felárunk, amikor is a Széll Kálmán Terv meghirdetésre került, bár kockázatosnak tartották a megvalósulását, mégis jónak gondolták, hiszen nem csak egyszeri tételek, intézkedések vannak benne, hanem átalakításra irányító elképzeléseket is tartalmaz. Nyár végén a kormány bejelentette a végtörlesztést, árfolyamgátat, ami szintén alávetette a befektetők bizalmát, és ismét sokkal kockázatosabbak lettünk, mint Románia.
„A Széll Kálmán Tervet korábban ugyan jól fogadták a piacok, a gazdasági szabadságharcot már mindenki maga értékelheti. A piac már megtette: 1996 óta újra bóvli kategóriába kerültük, a forint és a CDS-felár történelmi mélypontot ért el” – összegezte a bank elemzője. Véleménye szerint jövőre mindenképpen rosszabbul fogunk élni: 2 százalékos recesszió, csökkenő reálbérek, emelkedő munkanélküliség és csökkenő beruházások jellemzi majd 2012-t.
A görög dilemma
Az elemző szerint a következő év szempontjából a figyelem egy része a görög válságra helyeződik, már csak azért is, mert a görög kötvényekkel rendelkezőknek 2012 első félévében legkésőbb egy 50-75 százalékos veszteséget kell leírniuk. Jelenleg a görög GDP-arányos államadósság 160 százalék, amit legalább egy 80 százalékos szintre kellene levinni ahhoz, hogy a fenntarthatóság meglegyen.
A helyzet megoldásának egyik lehetősége az lenne, ha a görögök kapnának az EFSF-től 150 milliárd eurót, ekkor ugyanis az összes kötvényt felvásárolhatnák a piacról, így ezek után már csak az Európai Pénzügyi és Stabilitási Eszköznek tartoznának. Ezzel a lépéssel megállítható lenne a nagy veszélyt jelentő adósságfertőzés, bár a szakember szerint mindenképpen úgy kellene ezt levezényelni, hogy ez más bajban lévő országok számára ne legyen követendő példa, az ugyanis csak még nagyobb problémát okozna Európában. Ez a megoldás egyébként azzal járna, hogy a görög kormánynak magas fokú privatizációs tevékenység mellett le kellene mondania a költségvetési szuverenitásáról.
Három problémaforrás lesz 2012-ben
Első problémát a bekövetkező kétsebességes recesszió jelenti, vagyis az, hogy az Unió két részre szakad. Az egyik csoportba a stagnáló növekedést elérő országok lesznek, mint például Németország, Finnország, vagy Hollandia, a másik csoporthoz pedig a perifériális recesszióba süllyedő államok: Görögország, Portugália, ahol jövőre 4-5 százalékos gazdasági visszaeséssel lehet számolni – részletezte Kovács.
Következő kritikus pontja a jövőnek az adósságfertőzés, amelynek két útja lehet. Egyrészt a perifériális országok erős hatása más országokra, ahogy már most is megmutatkoztak ennek következtében Franciaország, vagy Belgium problémái. A másik módja az adósságfertőzések a bankok és az egyes államok kapcsolatára épül, ahol is az utóbbi fertőzi meg a kereskedelmi bankokat. Ennek kivédésére három lehetőség kínálkozna az elemző szerint. Vagy részvénykibocsátás útján juthatnának tőkéhez a bankok, vagy az államtól kapnak segítséget, vagy pedig az európai stabilitási alapból.
Megduplázta profitját a Raiffeisen
Tőkeemelésre készül a Raiffeisen Zentralbank
Raiffeisen: lesz IMF-hitel, de a lakosság fizeti meg az árát
Raiffeisen-vezér: a mostani bankadó harmada is sok lenne
97,5 milliárdos bukta: legrosszabb évét zárta a magyar Raiffeisen
Raiffeisen: nem értik Kelet-Európát a hitelminősítők
2012 harmadik kulcsfontosságú pontjai a politikai választások lehetnek, melyek gátolhatják az Unión belüli problémák megoldását annak ellenére, hogy a görögök, az olaszok és a spanyolok is ehhez a lépéshez folyamodtak a megfelelő útra való térés érdekében.
Ki viselje majd a veszteségeket?
Ebből a szempontból egy átláthatatlan ábrán lehetne bemutatni az egyes véleményeket, bár ami a legfeltűnőbb lenne, hogy a legtöbb szál az Európai Központi Bankhoz vezet. A legtöbben ugyanis azt várnák az EKB-tól, hogy a FED példáját kövesse, vagyis vásárolja fel a problémás országok kötvényeit. Ez azonban pénzromláshoz vezetne, emelkedne az infláció, aminek a hatása az európai adófizetőkön csapódna le. A németek ezzel szemben úgy vélik, hogy a veszteségeket az európai kereskedelmi bankoknak és a bajba jutott országoknak kellene viselni, ami érthető is, hiszen a német állam elenyésző veszteséget realizálhatna a perifériális országok problémái miatt. A náluk jobban érintett franciák szerint viszont az EKB-nak és az európai adófizetőknek kell megfizetnie a veszteséget. A szakember azonban úgy látja, hogy gyors megoldás nem várható, 2012-ben pedig az euró további gyengülésére kell számítani a vezető devizákkal szemben, a dollár pedig továbbra is erős maradhat.
1-2 százalékos növekedés Amerikában
„Amerikában az adósságküszöb jelenti a legfőbb problémát, amiről a szuperbizottság, vagyis a demokraták és a republikánusok először nyáron szeretettek volna közös álláspontra jutni” – vázolta fel az előzményeket a Raiffeisen elemzője. Ezt illetően a legutolsó tárgyalások nemrég értek véget, szintén eredménytelenül, a piacokat viszont az nyugalomban tartja, hogy létezik egy megállapodás, mely szerint, ha nem sikerül döntésre jutni, akkor egy 10 éves, 1200 milliárd dolláros kiigazítási program léphet életbe, melyet elsősorban a védelmi és a szociális kiadásokból vonnának le. A helyzet ellenére vagy épp ezért jövőre 1-2 százalékos gazdasági növekedést realizálhat az USA.
Székely Sarolta
mfor.hu
Utazz velünk olcsóbban!
.
Eladó családi ház 1221 Budapest XXII. ker, 39 900 000 FtEladó családi ház 2737 Kassai u., Ceglédbercel, Pest, 9 500 000 FtEladó lakás 8100 Erdõdy Pálfy Tamás , Várpalota, Veszprém, 6 000 000 FtEladó lakás 1111 Kaptárkõ u., Budapest XI. ker, 12 500 000 FtEladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 59 900 000 FtEladó lakás 1111 Beregszász út, Budapest XI. ker, 28 500 000 FtEladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 FtEladó lakás 1111 Rahó u., Budapest XI. ker, 29 990 000 FtTovábbi eladó ingatlanokKiadó lakás 1061 Paulay Ede u., Budapest VI. ker, 80 000 Ft / hónapKiadó iroda 1051 Kossuth Lajos u., Budapest V. ker, 100 000 Ft / hónapKiadó lakás 1221 Liliomdomb Lakópark, Budapest XXII. ker, 90 000 Ft / hónapKiadó lakás 1131 Viza u. , Budapest XIII. ker, 120 000 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 81 000 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 49 300 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 118 800 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 240 300 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok
Pénzügyi munkatárs
