Az ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
Hogyan hajtsuk be hatékonyan kintlévőségeinket?
Ma Magyarországon a teljes kintlévőség-állomány több mint 600 milliárd forintot tesz ki, sőt, egyes szakértői becslések szerint ez az összeg eléri az 1000 milliárdos határt, ha a szürkegazdaság kintlévőségeit is számba vesszük. A cégek több mint negyede azonban semmit sem tesz a likviditási gondok leküzdése érdekében.
(Mfor-montázs) A hazai kintlévőségek java része, csakúgy, mint a lánctartozás problémaköre elsősorban az építőipart érinti, mivel ebben a szegmensben egy-egy projekt kivitelezése több lépcsőben valósul meg. Az elmúlt években számos olyan példa volt, ahol a generál kivitelező felszámolás alá került, magával rántva a teljes alvállalkozói kört.
Az építőipar után legerősebben az élelmiszeriparban okoz gondokat a kintlévőség-állomány, bár itt nincs olyan hosszú viszonteladói vonal a gyártók alatt. Legégetőbb helyzetben minden ágazatban a családi- és a mikrovállalkozások vannak, akiknél a több hónapja fennálló, több millió forintos kintlévőség már a létüket fenyegeti.
A Best Capital mintegy kétezer kis- és középvállalati vezető megkérdezésével felmérést készített a vállalatok kintlévőség-kezelési szokásaira vonatkozóan. A kutatásból kiderül, hogy leginkább a likviditási gondok (57 százalék) jelentik a sikeresség legnagyobb gátját a cégek számára, ami felülmúlta még az adóterheket (43 százalék) és a konkurencia-harcot (30 százalék) is.
A hiányzó pénzösszegeket a legtöbben bankhitellel (28 százalék), a tartozás továbbhárításával (26 százalék) és leépítéssel (21 százalék) próbálják pótolni. Sajnálatos módon azonban a megkérdezettek 26 százaléka semmit nem tesz a likviditási gondok leküzdésére.
A kintlévőség-kezelési módszerek közül a legáltalánosabb az, hogy nem szolgálják ki az adóst (43 százalék), míg a válaszadók 40 százaléka jogi útra tereli az ügyet. Csupán az érintettek 11 százaléka alkalmaz behajtó céget. Beszédes adat, hogy a cégvezetők 93 százaléka egyáltalán nem elégedett a kintlévőség kezelési módszerek hatékonyságával, eredményességével.
"Felméréseinkből egyértelműen kiderült, hogy a cégek inkább nem alkalmaznak kintlévőség-kezelési módszereket, mert attól tartanak, hogy elveszítik nehezen megszerzett ügyfeleiket”- mondta el Vörös Szilvia, a Best Capital ügyvezetője.
Mikrohitel program indulhat a hazai vállalakoásoknak
NFÜ: gyors ütemben halad az uniós források kiírása
Becsey: a magyar gazdaságba integrált befektetőkre van szükség
Tíz év alatt ezermilliárdos hitelkihelyezés történt a Széchenyi Kártya programban
Változik a cégek beszámolóinak ellenőrzése a céginformációs szolgálatnál
A kkv-k voltak a válság legnagyobb vesztesei
Célszerű a kintlévőség kezelését ahhoz értő, specializálódott szakemberekre bízni, mutatott rá Szepes Imola jogi képviselő. A hatékony és szakszerű kinnlevőség-kezelés már a szerződés megkötése előtt megkezdődik, majd a konkrét, személyre szabott szerződés kidolgozásával folytatódik, a szerződés időtartama alatt pedig az üzleti partner meghatározott időközönkénti fizetőképességi, fizetőkészségi vizsgálatával, pénzügyi helyzetének folyamatos elemzésével zajlik, s a szerződés lejártakor a kinnlevőség-kezelő hívja fel haladéktalanul az üzleti partnert a teljesítésre.
A bankok leginkább a faktoringot, a meglévő hitelek átütemezését és a folyószámlához kapcsolódó rulírozó és áthidaló hitelkonstrukciókat ajánlják a likviditási gondokkal küzdő ügyfeleiknek, de a késedelmes fizetésekből eredő problémák kezelésére eltérő megoldásokat alkalmaznak.
A rövid lejáratú rulírozó hitel a rendszeres forgóeszköz (vevő, illetve készlet)-finanszírozást igénylő ügyfelek számára ajánlott, rugalmas lehívási és törlesztési lehetőségének köszönhetően. A hitel több részletben is lehívható éven belüli futamidővel, az ügyfél kereskedelmi ciklusához igazodva. A bank a hitelt az ügyfél folyószámláján vagy az általa megjelölt más számlán jóváírással folyósítja. Az ügyfél által a hitel terhére lehívott és visszafizetett összeg újból igénybe vehető. Igényelhető forintban és devizában is. A devizahitelt elsősorban a külföldi vevőkkel és/vagy szállítókkal kapcsolatban álló, rendszeres devizabevételekkel vagy -kötelezettségekkel rendelkező vállalatok részére ajánlják.

Eladó családi ház 1221 Budapest XXII. ker, 39 900 000 Ft
Eladó családi ház 2737 Kassai u., Ceglédbercel, Pest, 9 500 000 Ft
Eladó lakás 8100 Erdõdy Pálfy Tamás , Várpalota, Veszprém, 6 000 000 Ft
Eladó lakás 1111 Kaptárkõ u., Budapest XI. ker, 12 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 59 900 000 Ft
Eladó lakás 1111 Beregszász út, Budapest XI. ker, 28 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Rahó u., Budapest XI. ker, 29 990 000 FtTovábbi eladó ingatlanok
Kiadó lakás 1061 Paulay Ede u., Budapest VI. ker, 80 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1051 Kossuth Lajos u., Budapest V. ker, 100 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1221 Liliomdomb Lakópark, Budapest XXII. ker, 90 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1131 Viza u. , Budapest XIII. ker, 120 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 81 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 49 300 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 118 800 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 240 300 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok





A közszférások bére két és fél éves mélypontra került







