Az ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
Hogyan változtak idén a TB-szabályok?
Nem változott a társadalombiztosítási járulék mértéke, a megoszlása azonban módosult. Az idei évben változott ugyanakkor a minimálbér fogalma, az a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbért jelenti.
Összességében maradt a járulék mértéke (Mfor-montázs) Módosult a társadalombiztosítási törvény (Tbj.) január 1-jével, meghatározva a minimálbér fogalmát: a minimálbér eszerint a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbért jelenti. A minimum-járulékalap kifejezést a törvény 2008-tól nem alkalmazza, helyette "a minimálbér kétszerese" kifejezés jelent meg.
A minimálbér 2008. január 1-jétől havi 69000 forint. Mivel azonban a minimálbér a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbért jelenti, a minimálbér, illetve a minimálbér kétszereseként januárra még a 65500, illetve 131000 forintot kell figyelembe venni, s február 1-jétől kell 69000 forinttal, illetve 138000 forinttal számolni
A társadalombiztosítási járulék mértéke 29 százalék maradt, megoszlása azonban módosult: a nyugdíjbiztosítási járulék 24, az egészségbiztosítási járulék 5 százalék lett. Az utóbbin belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járuléké 0,5 százalék. A járulékok Egészségbiztosítási illetve Nyugdíjbiztosítási Alapok közötti megosztására vonatkozó változás nem jelent járulékos tehernövekedést a foglalkoztató, illetve a biztosított számára.
9 százalékos nyugdíjjárulék, 6 százalékos egészségbiztosítás
A biztosítottaknak 9,5 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetniük, ha kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartoznak, s 1,5 százalékot, ha magánnyugdíj-pénztár tagjai. A magánnyugdíj-pénztári tagdíj mértéke változatlanul 8 százalék. A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottak, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozók nyugdíjjáruléka magánnyugdíj-pénztári tagság esetén is 9,5 százalék.
A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 6 százalék, amelyből 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék, 2 százalék pedig pénzbeli egészségbiztosítási járulék.
Mikrohitel program indulhat a hazai vállalakoásoknak
NFÜ: gyors ütemben halad az uniós források kiírása
Becsey: a magyar gazdaságba integrált befektetőkre van szükség
Tíz év alatt ezermilliárdos hitelkihelyezés történt a Széchenyi Kártya programban
Változik a cégek beszámolóinak ellenőrzése a céginformációs szolgálatnál
A kkv-k voltak a válság legnagyobb vesztesei
A 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulék helyébe fix összegű járulék lépett. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóknak, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozók után a társas vállalkozásoknak, valamint a nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult belföldi személyeknek (például a nagykorú eltartottaknak, alkalmi munkavállalóknak) 2008. január 1-jétől havi 4350 (napi 145) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük.
Járulékfizetés felső határa
A járulékfizetési felső határ éves szinten 2008-ban 7 137 000 forint, naptári naponként 19 500 forint. Ha a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony nem áll fenn a teljes naptári évben, akkor a járulékfizetési felső határt a jogviszony időtartamával arányosan kell megállapítani. A járulékfizetési felső határ számításánál figyelmen kívül kell hagyni továbbá azt az időtartamot, amelyre a foglalkoztatottnak járulékalapot képező jövedelme nem volt, így különösen, ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, balesetei táppénzben részesült, valamint a fizetés, díjazás nélküli időszakot. A megállapított járulékfizetési felső határt időközben csökkenteni kell az említett időszakok naptári napjainak száma és a napi járulékfizetési felső határ szorzatával.
A nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokban és a gyes, gyed, gyet, ápolási díj, munka-rehabilitációs díj, segély, támogatás után együttesen legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni. A nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a naptári év folyamán addig kell levonni, amíg a biztosított nem nyilatkozik arról, hogy a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a járulékfizetési felső határig megfizette. Nyugdíjjárulék-túlfizetés esetén a foglalkoztató a túlfizetés igazolását követő 15 napon belül köteles a járulékot visszafizetni a biztosítottnak.
Másodfoglalkozású vállalkozókra vonatkozó változások
Az úgynevezett másodfoglalkozású vállalkozókra vonatkozó egyes rendelkezések is megváltoznak. A társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem. Ez egy evás egyéni vállalkozó esetében az Eva törvényben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó esetében pedig az átalányadó alapját képező jövedelem, ha az – átalányadózónak nem minősülő – egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó közép-vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell vonni.
Változás a szabályozásban, hogy a korábbi gyakorlattal szemben most már az evás egyéni vállalkozó, aki év közben válik főfoglalkozású egyéni vállalkozóvá, lehetősége van arra, hogy a magasabb összegű ellátások megszerzése érdekében a jogszabályban meghatározott járulékalaptól eltérő magasabb összeg után vállalja a járulékok megfizetését.

Eladó családi ház 1221 Budapest XXII. ker, 39 900 000 Ft
Eladó családi ház 2737 Kassai u., Ceglédbercel, Pest, 9 500 000 Ft
Eladó lakás 8100 Erdõdy Pálfy Tamás , Várpalota, Veszprém, 6 000 000 Ft
Eladó lakás 1111 Kaptárkõ u., Budapest XI. ker, 12 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 59 900 000 Ft
Eladó lakás 1111 Beregszász út, Budapest XI. ker, 28 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Rahó u., Budapest XI. ker, 29 990 000 FtTovábbi eladó ingatlanok
Kiadó lakás 1061 Paulay Ede u., Budapest VI. ker, 80 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1051 Kossuth Lajos u., Budapest V. ker, 100 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1221 Liliomdomb Lakópark, Budapest XXII. ker, 90 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1131 Viza u. , Budapest XIII. ker, 120 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 81 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 49 300 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 118 800 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 240 300 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok




A közszférások bére két és fél éves mélypontra került







