A közszférában hullámzóan alakultak a bérek a kompenzáció kifizetése miatt. A fogyasztói kereslet növekedésének feltétele, hogy növekedjen a foglalkoztatás, ami az új kormány politikájától is függ - mondták az MTI által megkérdezett elemzők.
A KSH adatai szerint a reálkeresetek az év első két hónapjában 4 százalékkal nőttek az előző évihez képest. A versenyszférában 3,5 százalékkal, a költségvetési szférában 4,9 százalékkal nőtt a reálkereset. A nettó keresetek a versenyszférában 9,8 százalékkal, a költségvetési szervezeteknél pedig 11,3 százalékkal emelkedtek.
A reálkeresetek növekedése a KSH szerint döntően a személyi jövedelemadó szabályok változásának, valamint annak köszönhető, hogy januárban fizették ki a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2010. évi, eseti kereset-kiegészítésének első részét.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint számítani lehetett arra, hogy februárban visszalassul a bérek növekedése, januárban ugyanis a növekedés a bérkompenzáció miatt ugrott meg. Hozzátette: A nagy volatilitás áprilisban megismétlődik, mert akkor fizetik ki a kompenzáció második részét.
A Takarékbank elemzője szerint normális időszakban aggodalmat kelthetne, hogy a versenyszférában a bérkiáramlás a januári 5,2 százalékról februárra 4 százalékra lassult, a bónuszoktól megtisztítva ugyanakkor 4,7-ről 5,2 százalékra gyorsult. Suppan Gergely szerint arról lehet szó, hogy a vállalatok a munkaadói járulék januári 5 százalékpontos csökkentését nagyrészt átadták a foglalkoztatottaknak. Az elemző pozitívumonként értékelte, hogy a bérköltség nem növekedett a gazdaságban.
A bérkiáramlásnak fogyasztásra gyakorolt hatásáról Suppan Gergely elmondta, hogy januárban már mutatkoztak pozitív jelek, a kiskereskedelmi forgalom hó/hó alapon növekedést mutatott. Stabil és lassú növekedésre szerinte akkor lehet számítani, ha elindul a foglalkoztatás bővülése, ami függ attól is, hogy az új kormány politikája hogyan fogja a piacot javítani.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank makroelemzője szerint a folyamatokat a következő hónapokban - amikor kisimulnak az adatok - lehet értékelni, a közszférában ugyanis nagyon hullámzó a bérek alakulása, januárban nagy növekedés, februárban nagy visszaesés volt.
A versenyszférában a bruttó bérnövekedés elmarad az inflációtól - mutatott rá a makroelemző. A nettó bérek a szuperbruttósítás bevezetése és az adóváltozások után növekedést mutatnak. A versenyszféra alkalmazottainak nagyjából a fele azonban a hivatalosan bejelentett kereset mellett zsebbe is kap jövedelmet, így nehéz érdemi következtetéseket levonni arról, hogy az erőteljes nettó jövedelemkiáramlás hogyan változtatja a fogyasztást - mondta.
Mivel a feketén kifizetett jövedelmeket az adóváltozás nem érinti, a foglalkoztatottak jövedelme az idén legfeljebb az inflációval megegyező mértékben tud emelkedni a makroelemző szerint. A munkanélküliség és egyéb terhek további növekedésének üzenete az, hogy - bár kisebb mértékben mint tavaly -, az idén is folytatódik a fogyasztói kereslet csökkenése, javulás az idén nem várható.
Budai ingatlaniroda keres több éves tapasztalattal rendelkező ingatlan tanácsadó munkatársakat.
Ha úgy szeretnél együtt dolgozni az ingatlanpiacon közel 15 éve sikeres vezető kollégáinkkal, hogy közben a jutalék jelentős része (kétharmada) is Nálad marad, fényképes önéletrajzzal jelentkezz a pszentesi@primalak.hu e-mail címen, vagy lépj kapcsolatba velünk telefonon, a 06-30-839-37-74-es számon!
Az elmúlt egy évben a maradék illúzió is szertefoszlott a reklámpiac rövid távú magára találását illetően, derül ki a Kantar Media kutatásából. A listaáras költéseket vizsgálva az adatok ugyan még minimális növekedést mutattak, a növekvő kedvezmények miatt ugyanakkor milliárdok tűntek el a piacról.