A közszférások bére két és fél éves mélypontra kerültAz ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
Így kell emelni a béreket a kormány elvárásai alapján
2012. január 2. hétfő 06:04:59
Információ
A cikkek nyomtatása csak regisztrált felhasználóink számára lehetséges. Amennyiben Ön már regisztrált, lépjen be a szolgáltatás eléréséhez!Az alacsony keresetűek esetében akár 26 százalékkal is növelnie kell idén a munkaadóknak a béreket a kormány év végén megjelent rendelete alapján. Mfor.hu-háttér.
A 2012-től érvénybe lépő adó- és járulékváltozások és az adójóváírás kivezetése miatt változatlan feltételek mellett az alacsonyabb, átlagbér alatti bruttóért dolgozó munkavállalók kevesebb nettó bért vihetnek haza. Azért, hogy a nettók értéke szinten maradjon a magánszférában dolgozók esetében, a kormány elvárt béremelés végrehajtásáról döntött. Korábban Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár egy decemberi sajtótájékoztatón kifejezte: a kormány arra kéri a munkavállalókat, hogy 5 százalékos mértékben emeljék meg a dolgozóik fizetését - efölött pedig a kormány vállalja a kompenzációt. Az alacsony keresetűek esetében ennél azonban jóval több szükségeltetik, hiszen akár közel 9000 forinttal is csökkenhet a változások miatt a bér, ráadásul a minimálbér emelése is közel 20 százalékos emelést jelent.
Alacsony bérűeknél 26 százalék kell
A 2011.december 22-én megjelent kormányrendelet szerint azok esetében, akiknek a 2011. évi átlagos havi bruttó munkabére nem éri el az 59 600 forintot, 26 százalékos emelést kell végrehajtani, tehát ennél a bérnél 75 096 forintot kell ezentúl elszámolni. Bár ez csak a részmunkaidőben foglalkoztatottaknál valósulhat meg, egyéb esetben ugyanis legalább a minimálbér összegéig kell emelni.
Akkor, ha a munkavállaló bére meghaladja a fenti összeghatárt, akkor a rendelet mellékletében szereplő táblázat tartalmazza, hogy az egyes bérkategóriáknál mekkora összegben kell emelni. Például 59 601 és 62 500 forint közötti bérek esetében 15 500 forinttal többet kell adni a munkavállalónak, ha 98 101 és 104 ezer forint közötti összegért foglalkoztatja a munkaadó az alkalmazottat, akkor 13 500 forintos emelést kell végrehajtani. Látható, hogy minél magasabb a munkabér, annál kisebb összegű bérnövelést vár el a kormány, hiszen 214 601 és 216 805 forintért dolgozók bérét csak 500 forinttal kell megnövelni.
Példák a béremelés végrehajtására
Több mint egy éve nem kellett ilyen kevés fizetésből megélni
219 ezer forint volt a bruttó átlagkereset január–márciusban
Czomba: több mint 4500 bérkompenzációs pályázat érkezett
4000 cég pályázott bérkompenzációra
Ezért lassítja a Széll Kálmán Terv a bruttó reálbér növekedését
50-70 ezer forinttal több fizetést jelenthet a diploma
A kormány által kiadott útmutatóban számos alternatíva kifejtésre került, az alapbér plusz teljesítménybértől kezdve a bérpótlékokon át a teljesen teljesítménybérig, mi azonban csak a legtöbb embert érintő alapszituációt vizsgáltuk meg: fix bért, illetve a részmunkaidős munkáért adott bérek emelését.
Abban az esetben, ha a részmunkaidőben foglalkoztatott 40 ezer forintot keres havonta, akkor esetében 26 százalékos emelést kell végrehajtani, hiszen a bére kevesebb, mint 59 600 forint. Így tehát ezentúl 50 400 forintot kell az adott alkalmazottnak fizetni havonta.
2011-ben a minimálbér 78 ezer forint volt, amit a rendelet melléklete szerint 14 700 forinttal kell megemelni, így 92 700 forint lenne az új bére az alkalmazottnak. Ha az illető teljes munkaidőben foglalkoztatott, akkor ez kevés lesz, és ekkor a minimálbér új összegére, vagyis 93 ezer forintra kell emelni. Fontos ugyanakkor azt is megjegyezni, hogy abban az esetben, ha egy 85 ezer forintos személyi alapbért emelne a munkaadó, melynek mértéke a rendelet szerint 14 400 forint, így az új bér 99 400 forint, nem teheti meg azt, hogy csak az új minimálbérig vagyis 93 ezer forintig hajtja végre az emelést. Az elvárt béremelés lényege ugyanis az, hogy változatlan feltételek mellett ne történjen nettó bér csökkenés.
Cafeteriával is lehet emelni
A korábbi információk alapján a kormány bruttó 300 ezer forint alatti bérek emelését szerette volna elérni a versenyszférában, a rendelet szerint azonban az átlagos havi 216 805 forint feletti bérek esetében nincs elvárt béremelés. Bár a béremelés gyakorlati végrehajtását részletező dokumentumban elismerik, hogy emelésre 300 ezer alatt szükség lehet az adó- és járulékváltozások nettó bért csökkentő hatása miatt. Mindemellett a rendelet kihangsúlyozza, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum eléréséhez szükséges emelés beleszámít az elvárt béremelésbe.
Az emelés végrehajtását illetően eddig kétséges volt, hogy az béren kívüli juttatásokkal megvalósítható-e, a rendelet szerint viszont erre lesz lehetősége a munkaadóknak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy esetleg magasabb bérek esetében – ahol kisebb mértékű emelést kell végrehajtani – ilyen formában kivitelezhető lesz ez az előírás. A kormány ugyanis egy munkavállaló esetében csak az elvárt emelés összegének 25 százalékáig engedélyezi a béren kívüli juttatások használatát.
Kompenzációt kérhetnek a munkaadók
Ha a munkaadó a kormány által elvárt emeléseket végrehajtja minden érintett dolgozójánál, akkor jogosult bérkompenzáció érvényesítésére, vagyis a kormány az 5 százalék feletti béremelés miatti költségnövekedést átvállalja. Korábban az mfor.hu egyébként már kiszámolta, hogy az egyes bérkategóriák esetében mekkora kompenzációra jogosultak a munkaadók. Ezzel kapcsolatban az év végén megjelent útmutató változásokat nem tartalmaz. Ez azonban nem kötelező érvényű (a visszaélést azonban büntetéssel sújtják), viszont ha az érintett munkavállalók kétharmadánál nem hajtja végre az emelést, akkor a munkaadó két évre kizárható a közbeszerzési pályázatokból és az állami támogatásokból, a korábbiakkal ellentétben viszont munkaügyi ellenőrzések során az elvárt emelést nem teljesítő munkaadók nem sújthatók bírsággal.
Székely Sarolta
mfor.hu
Utazz velünk olcsóbban!
.
Eladó családi ház 1221 Budapest XXII. ker, 39 900 000 FtEladó családi ház 2737 Kassai u., Ceglédbercel, Pest, 9 500 000 FtEladó lakás 8100 Erdõdy Pálfy Tamás , Várpalota, Veszprém, 6 000 000 FtEladó lakás 1111 Kaptárkõ u., Budapest XI. ker, 12 500 000 FtEladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 59 900 000 FtEladó lakás 1111 Beregszász út, Budapest XI. ker, 28 500 000 FtEladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 FtEladó lakás 1111 Rahó u., Budapest XI. ker, 29 990 000 FtTovábbi eladó ingatlanokKiadó lakás 1061 Paulay Ede u., Budapest VI. ker, 80 000 Ft / hónapKiadó iroda 1051 Kossuth Lajos u., Budapest V. ker, 100 000 Ft / hónapKiadó lakás 1221 Liliomdomb Lakópark, Budapest XXII. ker, 90 000 Ft / hónapKiadó lakás 1131 Viza u. , Budapest XIII. ker, 120 000 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 81 000 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 49 300 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 118 800 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 240 300 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok
Senior Trainer
