Ecostat: a nagyvállalatok pesszimistábbak, a kicsik optimistábbak lettek
A kisvállalkozások üzleti várakozásai tovább javultak februárban, míg a nagyvállalati kör kissé pesszimistábban ítéli meg a kilátásokat. Az Ecostat nagyvállalati TOP-100 konjunktúra-index értéke egy hónap alatt 2,3 százalékponttal 69,5 százalékra csökkent, míg a kis- és középvállalati index 5,4 százalékponttal 73,2 százalékra emelkedett - közölte legfrissebb felmérését az Ecostat.
Az előző hónapban, januárban mindkét körben mérsékelten javultak a bizalmi mutatók.
A kutatóintézet előrejelzése szerint a magyar gazdaság a belső piac pangása következtében legfeljebb az idei év második felében növelheti teljesítményét, éves szinten stagnálás közeli állapottal lehet számolni. A kilábalás döntően a nemzetközi kereskedelem élénkülésétől, a pénzügyi, termelő befektetések beindulásától függ.
A felmérés szerint az előző három hónapban a nagyvállalatok 21 százaléka növelni tudta termelését, 35 százalékuknak viszont csökkent a teljesítménye. A TOP 100 vállalati körben a cégek 30 százaléka számít termelésének fokozására, 48 százalékuk a termelés szinten maradását valószínűsíti a május végéig terjedő időszakra. A teljesítmény visszaesésével kalkuláló cégek aránya 22 százalék volt februárban, bő fél éves visszatekintésben ez a legkisebb arány.
A belföldi értékesítési lehetőségek javulásával a nagyvállalatok mindössze 27 százaléka számol, míg a külföldi kereslet növekedését 39 százalékuk feltételezi. A nagyvállalatok kétharmada úgy nyilatkozott, hogy készletszintje megfelel az ilyenkor megszokottnak. A fejlesztést tervező vállalkozások aránya februárban 40 százalékra csökkent a decemberi 51 százalék és a januári 43 százalék után. Alkalmazotti létszámát a nagyvállalatok több mint fele megfelelőnek, egyharmaduk részben leépítendőnek minősítette.
A kis- és közepes vállalkozások 17 százalékának nőtt a termelése az elmúlt negyedévben, 47 százalékuké viszont csökkent. A felmérés szerint a kkv-k 38 százalékánál várható növekvő teljesítmény a következő negyedévben, stabil termelési volumenre pedig 42 százalékuk számít. A belföldi piacon a kkv-k 28 százaléka számol növekvő kereslettel, míg az export piacokon gyengülő lehetőségektől tart 15 százalékuk, stagnáló kereslettel kalkulál 45 százalékuk. A foglalkoztatotti létszámát a kisvállalatok 60 százaléka megfelelőnek, 23 százaléka leépíthetőnek tartja.
Az Ecostat tanulmánya kitér a nemzetgazdaságilag kiemelt ágazatokra is, ezek bizalmi mutatója februárban 36,6 százalékot ért el, ami 1 százalékponttal magasabb az előző havinál. A kulcságazatok közül a legnagyobb derűlátás a mezőgazdaságban tapasztalható, míg az átlagtól elmaradó üzleti várakozások az építőiparban és a kereskedelemben jellemzők. A mezőgazdasági termelők az idén abban bíznak, hogy átmeneti hitelekkel minőségi vetőmaghoz, növényvédő szerekhez, műtrágyához juthatnak, amivel sokat javíthatnak a múlt évi gyenge eredményeken. Az árvíz és a belvíz ugyanakkor az egyik legnagyobb bizonytalansági tényező, ami a növénytermesztés ez évi eredményeit veszélyezteti.
A mezőgazdaság után a feldolgozóipar várakozásai a legoptimistábbak, a cégek javuló kilátásaiban az export tavaly év végi bővülése és az ipari kibocsátás decemberi növekedése játszott szerepet. Az építőipar négy éve folyamatosan csökkenő teljesítménye után a 2010-re szóló kilátások sem biztatóak, és érdemi javulás a következő évben sem várható. Az Ecostat tanulmánya emlékeztet, hogy a szektor decemberi újrendelés-állománya 16 százalékkal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest.
MTI
Nem meglepő, hogy tartós a kormány iránti bizalom, a jelenlegi gyenge forintárfolyam ugyanis nem csapódik le közvetlenül a pártpreferenciákban - mondta az mfor.hu által megkérdezett politikai elemző. A szakember szerint az őszi IMF-tárgyalások jelenthetnek majd kockázatot a kormány számára, a magasabb törlesztőrészletek pedig csak hosszabb távon jelenhetnek meg a bizalomban. Mfor.hu-háttér.
Gazdasági Igazgató
