Az ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
Kiútkeresés a "reklámmocsárból": már a szakma is unja, amit csinál
A BrandFestival második napján sikertörténeteket hallhatott a közönség, és ismét megállapították az előadók, hogy a hagyományos reklám kora lejárt, ideje változtatni a marketingesek hozzáállásán. Annyival mintha előrébb került volna a szakma, hogy a ténymegállapításon túlmutató, motiváló, konkrét megoldásokat felvázoló előadások is elhangzottak. Mfor.hu tudósítás.
Nincs mese, testre kell szabniA BrandFestival első napján messziről, a makrogazdasági környezet bemutatásával indult a rendezvény, melynek célja alapvetően a marketing és a médiavilág helyzetének elemzése volt. Az első nap Nobel-díjas, valamint hazai gyakorló közgazdászok mondták el véleményüket az aktuális gazdasági helyzetről, a nap végefelé és a második napon pedig szűken vett szakmai kérdéseket vetettek fel az előadók.
Az előadások lényege a kiútkeresés volt a mostani "reklámmocsárból". Ennek a megállapításnak az egyetlen szépséghibája, hogy azok ültek ott, akik a mai magyar reklámvalóságot kitalálják, megvalósítják és pénzelik. Az mindenesetre megnyugtató, hogy ők sem elégedettek a termékkel, és tisztában vannak azzal, nem erre vágyik a fogyasztó. De akkor mire?
Nagyobb kockázat nem bevállalósnak lenni
Grósz Judit, a UPC és Jákó Eszter, az E-On marketingvezetője saját sikerreceptjét osztotta meg a közönséggel. Sikerük titka a bevállalás: a UPC a sok díjat nyert és elhíresült Szőke kapitány reklámmal, az E-On pedig az Olimpiára gyártott szurkolói fallal, illetve a sportolókkal felvett kandikamerás kisfilmekkel ért el sikereket. Mindkét hirdetési módszer szakít a hagyományokkal: mindkettő a szórakoztatásra épít.
A BrandFestivált szeptember 18-19-én rendezték meg Visegrádon. Az idei stratégiai kommunikációs találkozó az "Együtt. Működik!" alapgondolat jegyében, hazai és külföldi neves előadók segítségével elemzi a versengő és együttműködő stratégiában rejlő lehetőséget, rávilágít az innovatív vállalkozói szellem hosszabb távú hatásaira.
Grósz Judit nem tartja magát bevállalósnak, ahhoz túl sok pénz forog kockán, hogy "bizonytalan fába" vágja a fejszéjét. Az ő értelmezésében nagyobb kockázat, ha az ember a megszokott úton halad, és az enyészetnek gyártja a reklámjait. Szerinte sok reklám van, amit észre sem vesznek az emberek, jónéhányat észrevesznek, de nem szeretnek, a ritkább fajta reklám pedig az, amit észrevesznek és még szeretnek is. Az olyan hirdetés pedig kivételnek számít, amit annyira megszeretnek, hogy túl is mutat önmagán.
A szakember szerint az első két kategóriába kerülni meglehetősen könnyű feladat, és nagyobb veszteséget jelent, mint megpróbálni a másik két csoportba bejutni. Így érdemes befektetni pénzt és energiát, hogy olyat alkosson az ember, amit észrevesz a fogyasztó, meg szeret is. Az már szinte csak a szerencsén múlik, begyűrűzik-e utána a hirdetés a hétköznapi szóbeszédbe is.
A fogyasztók megsüketültek a reklámzajban
Csetényi Csaba, a Hamu és Gyémánt ügyvezetője szintén a bátor, párbeszéd jellegű hirdetési stratégiára hívta fel a közönség figyelmét. Az egy dolog, hogy megismerjük az új technikákat, de a hozzáállásunkon is változtatni kell. Már nincsenek tömegek a reach- és a CTP-adatok mögött. A háziasszonyok manapság már megtanulták, hogyan kell a tizenöt perces reklámblokk alatt megfőzni a vacsorát, tehát már senkihez sem szólnak a tévéreklámok.
Így az egyetlen választás, ha a cég utánamegy a vevőnek, alázatos lesz, kitudakolja, mi érdekli, és csak releváns ajánlatokkal bombázza. A szakember tapasztalatai abba az irányba mutatnak, hogy a hirdetőknek saját profilokat kell létrehozniuk a fogyasztóikról, és testre kell szabni az ajánlatokat. Csak így lehet párbeszédbe elegyedni velük.
Marketing: szervezett utazás helyett felfedezőút
Hanzel Lajos, a Nestlé marketingigazgatója nem szereti a marketingkonferenciákat; nem is megy el előadni, ha hívják, ugyanis nem sok értelmét látja ezeknek az eseményeknek. Szerinte a kudarcokról senki nem beszél, a sikerek megosztásával viszont versenyelőnyhöz jutnak a résztvevők. Most mégis kivételt tett, és eljött, hogy megbizonyosodjon arról, helyesek-e a feltételezései.
Hanzel Lajos emellett a szolgaian másolt, felelgetős, más ötletét lekoppintó, harminc másodpercbe minél több információt beszuszakoló, egymásra licitáló reklámokat sem szereti. A "szappanoperás" hirdetéseken a Nestlé már túl van, és a cég tapasztalatai szerint óriási hátránya ennek a műfajnak, hogy a néző egy idő után már el is felejti, melyik márkáról van szó, csak a történet érdekli. A bankok és a UPC marketingesei - úgy tűnik - ezt másképp látják. A lényeg úgyis a végeredmény, ez pedig nem a reklámversenyek díjaiban, hanem a vásárlásokban mutatkozik meg.
GM: semmit sem ér a reklám a Facebookon
Felmérés: a tévénézők 30 százalékát érdekli a reklámblokk
Az internetes hirdetések felé fordultak a magyar bankok
Szeretik az e-mailben kapott reklámokat a magyarok
Közzétette a termékmegjelenítésről szóló ajánlását a médiatanács
Hirdetőknél erősítene a TV2 - új platformmal veszik üldözőbe az RTL KLubot
Hanzel Lajos a marketing-gurukban sem hisz, ugyanis mondanivalójának lényege a kísérletezésre való motiválás volt. A rendkívül cinikus, ám érdekes szempontok szerint szerkesztett előadás arra hívta fel a marketingesek figyelmét, hogyan lehet a marketinget egy biztonságos, szervezett társasutazáshoz hasonlóan is művelni, azaz a jól bevált klisékkel operálni. Ennél azonban sokkal érdekesebb és célravezetőbb, ha az ember dzsungeltúraként fogja fel munkáját, és mer kísérletezni, újszerű döntéseket hozni.
A jövő a márkázott tartalomé
Az MTV, az RTL Klub és a Viasat programigazgatói egyetértettek abban, hogy a hirdetők számára nem elég már csak hagyományos reklámszpotokkal megjelenni. Gyakorlatilag már mind a kereskedelmi csatornák, mind a hirdetők kész tényként kezelik ezek hatástalanságát. A jövő abba az irányba mutat - és ezt a programigazgatók is belátták - , hogy a reklámügynökségeknek át kell alakulniuk és a hagyományos kampányok mellett márkázott tartalmat is kell szolgáltatniuk a hirdetők felé.
A jövőben egy kampánystratégiai tárgyaláson már nem elég, ha csak a hirdető és a kereskedelmi vezető vesz részt. Lassan a producereknek, kreatívoknak is ott a helyük a csatorna részéről is, mert már nem csak szigorúan vett másodpercekben lesz mérhető a megjelenés. Egyre több olyan műsort kell készíteni, ahol aktívan jelenik meg a hirdető, ennél fogva beleszólása is lesz a produkcióba. Hamarosan ez a megjelenés már hatékonyabban éri el a fogyasztót, mint egy sima reklámszpot.
Üzenethierarchia van, nem csatornahierarchia
A fenti gondolatokat támasztotta alá az utolsó panelbeszélgetésen részt vevő hat vezető vállalat marketingigazgatója is. A konklúzió: a csatornák közti hierarchia kezd elmosódni; a reklámokat sokkal inkább testre kell szabni, és erősíteni kell a tévé és az internetes hirdetések kapcsolatát. A fogyasztók más hangulatban, hozzáállással találkoznak egy internetes, mint egy televíziós hirdetéssel, nem lehet ugyanazokat az üzeneteket közvetíteni egy kisebb mutációval. A jövő titka: a pontosabb célzás.
Ahogy - Simor András szerint - az erős piaci törvények előbb-utóbb "helyrepofozzák" az országot, a reklámszakma is rákényszerül majd, hogy valóban ne ontsa magából óraszám a nézhetetlen tévéreklámokat, hanem szórakoztasson és testreszabjon.
A digitalizáció ugyanis legalább annyira kemény szabályokat diktál, mint a kapitalizmus, ezek alól pedig nem lehet kibújni. A fogyasztó már főzés közben, fél füllel sem fogja hallgatni azokat a reklámokat, melyekre nem kíváncsi, egyszerűen "skippeli" majd azokat.
Gábor Fanni
Menedzsment Fórum

Eladó családi ház 1221 Budapest XXII. ker, 39 900 000 Ft
Eladó családi ház 2737 Kassai u., Ceglédbercel, Pest, 9 500 000 Ft
Eladó lakás 8100 Erdõdy Pálfy Tamás , Várpalota, Veszprém, 6 000 000 Ft
Eladó lakás 1111 Kaptárkõ u., Budapest XI. ker, 12 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 59 900 000 Ft
Eladó lakás 1111 Beregszász út, Budapest XI. ker, 28 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Rahó u., Budapest XI. ker, 29 990 000 FtTovábbi eladó ingatlanok
Kiadó lakás 1061 Paulay Ede u., Budapest VI. ker, 80 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1051 Kossuth Lajos u., Budapest V. ker, 100 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1221 Liliomdomb Lakópark, Budapest XXII. ker, 90 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1131 Viza u. , Budapest XIII. ker, 120 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 81 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 49 300 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 118 800 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 240 300 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok





A közszférások bére két és fél éves mélypontra került









