A közszférások bére két és fél éves mélypontra kerültAz ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
Hazai bankrendszer: 84,2 milliárdos bukó három hónap alatt
2011. november 24. csütörtök 06:40:59
Információ
A cikkek nyomtatása csak regisztrált felhasználóink számára lehetséges. Amennyiben Ön már regisztrált, lépjen be a szolgáltatás eléréséhez!Rég nem látott veszteséget szenvedett el a harmadik negyedévben a magyar pénzügyi rendszer.
hirdetés
Rég láttunk ekkora veszteséget
2011 első három negyedévében 56,7 milliárd forint volt a részvénytársasági hitelintézetek adózott eredménye - derült a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szerdán közölt, a részvénytársasági hitelintézetekre vonatkozó friss statisztikájából. Az kedvező, hogy nyereséges maradt a bankrendszer, azonban a második negyedév végén még 140,9 milliárd forint volt a profit, vagyis július és szeptember között 84,2 milliárd forint volt a veszteség.
Éves szinten még így is túlteljesíthetjük a tavalyi 12,3 milliárd forintos adózott eredményt, de sok függ attól, hogy a végtörlesztés a végén mekkora számlát jelent majd a bankoknak. Ha ugyanis a negyedik negyedévben is jelentős veszteség lesz a kedvezményes árfolyamú végtörlesztések miatt, akkor az sem zárható ki, hogy veszteségbe csúszik a magyar bankrendszer éves szinten.
A három negyedév alatt elért profitnál azt mindenképpen érdemes figyelembe venni, hogy a legnagyobb hazai kereskedelmi bank, az OTP magyarországi tevékenységének kilenchavi eredménye 91,3 milliárd forint volt. Vagyis az OTP nélkül 34,6 milliárd forintos veszteségük volt a részvénytársasági hitelintézeteknek január és szeptember között.
A jelentős bukás szinte teljes egészében a megnövekedett céltartalékolásnak volt köszönhető, hiszen a felügyelet adatai szerint az értékvesztés és kockázati céltartalék változása három negyedév alatt 264,1 milliárd forinttal csökkentette az eredményt. Június végén ez az összeg még 107,1 milliárdos veszteséget mutatott, vagyis a harmadik negyedévben 157 milliárd forintnyi céltartalékot képeztek a részvénytársasági hitelintézetek.
A magas céltartalékolás egyrészt a svájci frank augusztusi rekordárfolyamának volt köszönhető, akkor ugyanis egyre többen kerültek fizetési nehézségbe. Amikor szeptember elején az SNB árfolyamrögzítése kicsit enyhíthette volna a bankok terveit, akkor a kormány bejelentette a végtörlesztés tervét, ami miatt sok banknak ismét jelentős céltartalékot kellett képeznie.
Az eredményben jelentős veszteséget képvisel még az egyéb nem kamateredmény sor, melyen 256,2 milliárd forintos mínuszt kellett lenyelniük a bankoknak. Ez azonban nem okozott különösebb meglepetést, mivel ezen a soron szerepel a bankadó is.
Mennyi lehet a számla a végtörlesztés lezárása után?
Azt egyelőre nehéz megmondani, hogy összesen mennyi lehet a bankok vesztesége a végtörlesztésből. Az elfogadott törvény szerint az ügyfelek december 31-ig jelezhetik szándékukat a bankjuk felé, majd azt követően két hónapjuk van arra, hogy egyösszegben, kedvezményes árfolyamon megszabaduljanak devizahitelüktől. Október végéig a PSZÁF adatai szerint 29 500 ügyfél esetében történt meg a végtörlesztés, ez összesen 130 milliárd forintnyi hitelállományt érintett, vagyis a bankok vesztesége már egy hónap alatt is 44 milliárd forint volt. A végösszeget illetően csak becslések vannak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakemberei szerint például alappályán 207, stresszpályán pedig 356 milliárd forint lehet a pénzügyi szektor teljes vesztesége. A jegybank 20 százalékos végtörlesztési aránnyal számolt december végéig.
Bár ez már a negyedik negyedévhez tartozik, több pénzintézet már a harmadik negyedévre is jelentős céltartalékot képezett a veszteségekre, így a végtörlesztés hatása már a július és szeptember közötti eredményekben is meglátszott. A K&H például már a harmadik negyedéves eredmények kapcsán bejelentette, hogy 25,2 milliárd forintos értékvesztést számolt el a végtörlesztés miatt, az MKB és az Erste pedig elismerte, hogy tőkeemelésre is kényszerül a várható veszteségeknek köszönhetően.
Alapvetően az volt megfigyelhető a végtörlesztés kapcsán, hogy a magyar bankok kétféle stratégiát követtek: egy részük már a harmadik negyedévben jelentős céltartalékot képezett a majdani veszteségekre, ugyanakkor az OTP például csak a már elkönyvelt végtörlesztéseket vette figyelembe. Így a legnagyobb hazai banknál várhatóan a negyedik negyedévben is komoly mínuszt hoz majd a kormány lépése, illetve lehetnek olyan pénzintézetek, melyek most alulbecsülik veszteségeiket, és az év utolsó három hónapjában további céltartalékképzésre lehet szükségük.
Romló portfólió, tőkére lehet szükség
A bankok megnövekedett veszteségei miatt a PSZÁF adatai szerint jelentősen, több mint egy százalékkal csökkent a részvénytársasági hitelintézetek tőkemegfelelési mutatója. A szektor átlagos rátája szeptember végén 12,71 százalékot tett ki a júniusi 13,77 százalék után. A törvényi minimum jelenleg 8 százalékos tőkemegfelelés, a mostani csökkenés miatt néhány pénzintézet tőkebevonásra kényszerülhet, a már említett Erste 600 millió eurónyi friss tőkét kap, míg az MKB szintén tulajdonosi segítségre szorulhat. Mellettük a Raiffeisen feltőkésítéséről szólnak a hírek, a pletykák szerint 120 millió eurónyi tőkéhez juthat az osztrák tulajdonú pénzintézet.
A bankok portfólióján elsősorban az erős svájci frank hatásai látszanak meg, a harmadik negyedévben jelentősen romlott a portfólió minősége. A teljes hitelállomány 19 147,1 milliárd forintot tett ki, ebből 15 025,8 milliárd volt a problémamentes, 2137,2 milliárd a 90 napon belül lejárt tartozással érintett és 1984,1 milliárd a 90 napon túli késedelembe esett állomány. Mindez 10,4 százalékos NPL-rátát (a 90 napon túli késedelmes állomány aránya a teljes hitelállományhoz) jelentett a harmadik negyedév végén, júniusban ez az arány még alig volt több 10 százaléknál.
A lakossági hitelek minőségét vizsgálva a teljes portfólió esetében 11,5 százalékra emelkedett a 90 napon túli késedelmes állomány aránya a második negyedéves 11 százalékról. Ezen belül a lakossági devizahiteleknél 11,7 százalékos volt annak az állománynak aránya, mely már több mint három hónapos késedelembe esett szeptember végére.
Beke Károly
mfor.hu
Utazz velünk olcsóbban!
.
Eladó családi ház 1221 Budapest XXII. ker, 39 900 000 FtEladó családi ház 2737 Kassai u., Ceglédbercel, Pest, 9 500 000 FtEladó lakás 8100 Erdõdy Pálfy Tamás , Várpalota, Veszprém, 6 000 000 FtEladó lakás 1111 Kaptárkõ u., Budapest XI. ker, 12 500 000 FtEladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 59 900 000 FtEladó lakás 1111 Beregszász út, Budapest XI. ker, 28 500 000 FtEladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 FtEladó lakás 1111 Rahó u., Budapest XI. ker, 29 990 000 FtTovábbi eladó ingatlanokKiadó lakás 1061 Paulay Ede u., Budapest VI. ker, 80 000 Ft / hónapKiadó iroda 1051 Kossuth Lajos u., Budapest V. ker, 100 000 Ft / hónapKiadó lakás 1221 Liliomdomb Lakópark, Budapest XXII. ker, 90 000 Ft / hónapKiadó lakás 1131 Viza u. , Budapest XIII. ker, 120 000 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 81 000 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 49 300 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 118 800 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 240 300 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok
Tapasztalt adótanácsadó
