A magyar kormány gazdaságpolitikai hibái mellett a társadalom múltból örökölt értékrendbeli hiányosságai is nagyban felelőssé tehetők azért, hogy Magyarország versenyképessége drasztikus mértékben csökkent az elmúlt években, mondta el egy csütörtöki konferencián Chikán Attila, egykori gazdasági miniszter, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora. Szerinte most a legfontosabb feladat, hogy őszintén szembenézzünk a hazai társadalom valós állapotával. Mfor.hu tudósítás.
"Őszinte szembenézés kell"(Fotó: MTI)
"Drasztikus mértékben romlott Magyarország versenyképessége 2001 óta" – mondta el Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora a Pénzügykutató Zrt. és az Allianz Biztosító Zrt. által rendezett "Magyarország helye a világban" című konferencián csütörtökön Budapesten.
A szakember – aki 1998-1999 között az Orbán-kormány gazdasági minisztere, 2000 és 2003 között pedig a Corvinus Egyeteme rektora volt – tanulmányokra hivatkozva kifejtette: míg az évtized elején még a térség első helyén álltunk versenyképesség tekintetében, addig 2007-re a meghatározó országokat tekintve az utolsó helyre csúsztunk, 2008-ra pedig tovább romlott a helyzet. Eközben más régiós országok, például Románia és Bulgária 10-20 helyet léptek előre a globális ranglistán.
Az adómorál nem javítható adóreformmal
Chikán szerint az ország vesszőfutásáért nem csupán a mindenkori kormány gazdaságpolitikai hibái tehetők felelőssé, hanem a társadalom morális állapota is. Egyúttal idézte a Tárki társadalomkutató intézet kutatását, amely szerint a magyar társadalom értékrendje sokkal inkább hasonlít az ortodox kelet-európai országokéhoz, mint a nyugat-európai államokéhoz.
Bajnai és a jövő
Magyarország jövője, gazdasági fejlődése döntően azon múlik, hogy meg tudja-e tartani azt a nyitottságát, kiszámíthatóságát és vonzerejét, amit az elmúlt húsz évben megteremtett, mondta el a konferencián Bajnai Gordon. A miniszterelnök szerint az egy főre jutó külföldi tőkebefektetések terén a régióban Magyarország a csehekkel együtt listavezető, az ide érkezett külföldi működőtőke összege 60 milliárd euró, a külföldi többségi tulajdonú társaságok itthon több mint 500 ezer munkahelyet teremtettek, s exportunk több mint 60 százalékát ezek a társaságok adják. Úgy véli, ezek a cégek azért jönnek ide, mert úgy gondolják, itt kiszámítható a jogrendszer, az átláthatóság elfogadható mértékű, miközben azt is hiszik, hogy direkt módon, politikai érdekek mentén nem történik beavatkozás a piaci folyamatokba. Amíg ezt gondolják, addig a befektetők Magyarországra jönnek, tette hozzá.
Forrás: MTI
"A rendszerváltozáskor rossz volt a kiindulópontunk, hamis társadalomképet alakítottunk ki. Márpedig ez befolyásolja gazdasági fejlettségünket is" – magyarázta. Például - mint fogalmazott - a rossz adómorált nem lehet az adórendszer átalakításával megváltoztatni, mint ahogy illúzió azt várni, hogy csupán kormányzati intézkedésekkel hamar tartós javulás érhető el a korrupció elleni küzdelemben. (Hasonlóan kritikus véleményt fogalmazott meg a magyar társadalom értékrendjéről az mfor.hu-nak adott interjúban Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde volt elnöke - a szerk.)
Az értékrendbeli problémákat az egykori gazdasági miniszter részben arra vezette vissza, hogy a magyar nép hosszú évszázadokig elnyomás alatt élt. Emiatt szerinte nemzedékről nemzedékre öröklődött át a hajlam a kiskapuk keresésére, a mindenkori hatalom kijátszására.
Választást csak úgy lehet nyerni, ha...
Chikán szerint egy másik komoly probléma, az öngondoskodásra való képesség hiánya viszont már a szocializmus örökségének tekinthető. Megjegyezte, hogy sokan még mindig az államtól várják problémáik megoldását. "Választást pedig csak úgy lehet nyerni, ha az ő igényeiket kielégítik" – hívta fel a figyelmet egy komoly dilemmára a professzor. Ez az oka annak, hogy a rövidtávú politikai érdekek eddig rendre felülírták az ország hosszú távú gazdasági érdekeit, tette hozzá.
Mindezt figyelembe véve a Corvinus Egyetem tanára szerint a legfontosabb feladat, hogy "újragondoljuk a rendszerváltáskor felvázolt társadalomképet", azaz őszintén szembenézzünk annak valós állapotával. Ezzel párhuzamosan erősíteni kell az emberek intézményekbe, például a Parlamentbe vetett bizalmát, mivel ezen a téren is komoly gondok vannak.
További feladatként említette a nagy társadalmi ellátórendszerek valós reformját, valamint az oktatás fejlesztését. Utóbbi azonban nem jelentheti a közelmúltban ezen a téren véghezvitt átalakításokat, "amelyekről minden egyetem rektora azt gondolja, hogy baromság."
"Ha nem lett volna válság, ki kellett volna találni"
hirdetés
Szintén meglehetősen negatív képet festett Magyarország jelenlegi állapotáról Martonyi János. Az Orbán-kormány egykori külügyminisztere szerint hazánk beteg: gazdasági, erkölcsi, demográfiai és szociális biztonság tekintetében is legyengült az elmúlt nyolc évben. A kivezető út megtalálásához mindenekelőtt nemzeti konszenzusra van szükség, fűzte hozzá.
A nemzetközi helyzettel kapcsolatban úgy nyilatkozott: "Ha ez a válság nem jött volna, ki kellett volna találni." Szerinte az elmúlt években "deregulációs őrület"-ben éltünk, és már a krízis előtt szükség lett volna a pénzügyi rendszer szorosabb szabályozására.
Ezzel ellentétes álláspontot képviselt előadásában Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke, aki szerint ma már a túlszabályozottság veszélye fenyeget a pénzügyi szektorban.
Budai ingatlaniroda keres több éves tapasztalattal rendelkező ingatlan tanácsadó munkatársakat.
Ha úgy szeretnél együtt dolgozni az ingatlanpiacon közel 15 éve sikeres vezető kollégáinkkal, hogy közben a jutalék jelentős része (kétharmada) is Nálad marad, fényképes önéletrajzzal jelentkezz a pszentesi@primalak.hu e-mail címen, vagy lépj kapcsolatba velünk telefonon, a 06-30-839-37-74-es számon!
Az elmúlt egy évben a maradék illúzió is szertefoszlott a reklámpiac rövid távú magára találását illetően, derül ki a Kantar Media kutatásából. A listaáras költéseket vizsgálva az adatok ugyan még minimális növekedést mutattak, a növekvő kedvezmények miatt ugyanakkor milliárdok tűntek el a piacról.