Ami elfolyt, az a haszon...
A közszférások bére két és fél éves mélypontra kerültAz ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
Macskanyelv Szerencsről
2007. július 15. vasárnap 09:31:00
Információ
A cikkek nyomtatása csak regisztrált felhasználóink számára lehetséges. Amennyiben Ön már regisztrált, lépjen be a szolgáltatás eléréséhez!Az mfor.hu Mesél a múlt és Vörös vállalatok című közös sorozatában ezúttal Szerencsre látogatunk el. Írásunkból kiderül: a hatvanas években a hazai cukorkák harmada, a csokoládétermékek 29, a lisztes édességeknek pedig 22 százaléka készült a településen álló gyárban. Természetesen ezen a héten is lesz találós kérdés, és a nyeremény sem marad el...
Drazsék, cukrok, bonbonok... (Mfor-montázs)
Az első világháború nyomán létrejött viszonyok kedvezőek voltak a magyar édességipari cégeknek, hiszen 1919-1920 környékén egy csapásra megszűnt az osztrák és cseh üzemek konkurenciája. A kor
állapotaira jellemző, hogy Trianon után ebben az iparágban a korábbi öt tucat helyett mindössze tíz-tizenöt kis és közepes firma maradt hazánkban.
Étcsokoládéval indultak
A túlélők egyike a Stühmer Frigyes Rt. volt, amely a Hangya Szövetkezet Rt.-vel és a Magyar Cukoripar Rt.-vel összefogva 1921. július 1-én tízmillió korona alaptőkével Szerencsen megalakította a
Magyar Kakaó- és Csokoládégyár Rt.-t.
Az új üzemben a következő esztendőben megindult a termelés: a debütáló finomság egy sárga papírba öltöztetett, húszdekás étcsokoládé volt. Ebből egyébként mindössze kétszáz kilogrammot főztek,
mert attól tartottak, a készlet jó része a nyakukon marad.
Ajándékcsokik
A Szerencsi Cukorgyár 1923-ban egy sajátos marketingfogással igyekezett népszerűsíteni édességeit: a dolgozók egy késő tavaszi napon kiálltak az épület elé, és minden arra járót megajándékoztak egy tábla csokoládéval.
A "Szerencsi" jelző egyébként már a húszas években sem csak csokoládét jelentett: a gyár vagonszám ontotta magából a drazsét, a töltött csokit, a különböző bonbonokat, desszerteket és a ma is keresett macskanyelvet. Ekkortájt ötlötték ki a firma mérnökei a Boci tejcsokit, amely különféle táblaméretekben, a húszdekástól az egykockás kivitelig volt kapható.
Ajándékcsokik
A Szerencsi Cukorgyár 1923-ban egy sajátos marketingfogással igyekezett népszerűsíteni édességeit: a dolgozók egy késő tavaszi napon kiálltak az épület elé, és minden arra járót megajándékoztak egy tábla csokoládéval.
Selyemcukrot is gyártottak
A fejlődést a gazdasági világválság sem vetette vissza, annak ellenére sem, hogy a mélyponton az utólagos becslések szerint közel huszonöt százalékkal esett vissza a társaság forgalma. A cég 1936-37-ben Kéner Imre, az ország egyik legjobb szakembere közreműködésével megszervezte a töltött- és a töltetlen-, valamint a selyemcukor gyártását.
A második világháború előtt Szerencs számított az ország legnagyobb édesipari üzemének. Mivel a cukorgyár mellett a csokiüzem volt a város egyetlen munkalehetősége, az emberek elvándorlásától nem kellett tartani. A világháború éveiben az alapanyag-beszerzése egyre nagyobb problémákba ütközött, ezért volt rá precedens, hogy a dolgozók jobb híján cipőpasztát gyártottak.
A városba 1944 decemberében vonultak be a szovjet csapatok: a városparancsnok rendelete alapján a firma munkásai a raktárakban maradt lisztből és mandulából édességeket kezdtek gyártani a hadseregnek.
hirdetés
A gyárat 1948 március végén államosították, ettől az időponttól a neve Szerencsi Csokoládégyár lett. A hatvanas években a hazai cukorkák harmada, a csokoládés termékeknek 29, a lisztes édességeknek pedig 22 százaléka készült a gyárban. Az 1960-as évek közepén még ez a volumen is kevésnek bizonyult, ezért az állami szervek új firma létrehozása mellett döntöttek.
Svájci kézbenSzerencsen 1973-ban 2400 ember dolgozott, akik évente 18 ezer tonna árut termeltek. Bővült a választék, számos cikk kiváló áru minősítést kapott. A céget 1991-ben megvásárolta a svájci Nestlé S.A., s ma több édesipari céggel - így a diósgyőri gyárral - együtt a Nestlé Hungária Kft.-hez tartozik.
Lázin Miklós AndrásMenedzsment Fórum
Utazz velünk olcsóbban!
.
Eladó családi ház 1221 Budapest XXII. ker, 39 900 000 FtEladó családi ház 2737 Kassai u., Ceglédbercel, Pest, 9 500 000 FtEladó lakás 8100 Erdõdy Pálfy Tamás , Várpalota, Veszprém, 6 000 000 FtEladó lakás 1111 Kaptárkõ u., Budapest XI. ker, 12 500 000 FtEladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 59 900 000 FtEladó lakás 1111 Beregszász út, Budapest XI. ker, 28 500 000 FtEladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 FtEladó lakás 1111 Rahó u., Budapest XI. ker, 29 990 000 FtTovábbi eladó ingatlanokKiadó lakás 1061 Paulay Ede u., Budapest VI. ker, 80 000 Ft / hónapKiadó iroda 1051 Kossuth Lajos u., Budapest V. ker, 100 000 Ft / hónapKiadó lakás 1221 Liliomdomb Lakópark, Budapest XXII. ker, 90 000 Ft / hónapKiadó lakás 1131 Viza u. , Budapest XIII. ker, 120 000 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 81 000 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 49 300 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 118 800 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 240 300 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok
