A hazai munkanélküliségi adatok kapcsán az elmúlt hetekben valóságos számháború tört ki a kormány és az ellenzék között. Az mfor.hu Heti Diagram sorozatában a Kopint-Datorg főmunkatársa keresi a választ arra a kérdésre, hogy valóban drámai problémákkal kell szembesülnie a magyar munkaerőpiacnak, vagy kontrollált folyamatok zajlanak.
hirdetés
A munkaerő-piaci folyamatok alakulását a rendszerváltást követő átmeneti időszak - lassan a múlt ködébe vesző - drámai változásai után kiegyensúlyozott, hektikus kiugrásoktól mentes
tendenciák jellemezték. A foglalkoztatottak aránya folyamatosan emelkedett, és ezzel együtt az aktív népesség (azaz a munkaerőpiacon jelenlévők - foglalkoztatottak és munkanélküliek) aránya
is. A folyamatban (1. ábra) jól látható ugrást eredményezett a minimálbér és a közalkalmazotti béremelések idején, 2001-2002-ben történt munkaerő-piaci beavatkozás. Ezt követően a hirtelen
növekedést jól érzékelhető lassulás követte. Összességében, az ingadozások ellenére, a lassan növekedő trend változatlannak tűnik.
Trendek, folyamatok
A munkanélküliség alakulása sokkal piacérzékenyebb mutató, mint a foglalkoztatottság lassan változó trendje. A kilencvenes évek végén, a gazdaság gyors növekedésével együtt a munkanélküliség
látványosan csökkent, amihez a munkanélküliséget kezelni hivatott eszközrendszer módosítása is bizonyos mértékben hozzájárult. A 2. ábra a GDP alakulásával - kis késéssel - együtt mozgó
munkanélküliséget mutatja az 1998-2001 közötti időszakban. Az 5 százalék körüli GDP növekedés mellett a munkanélküliség csökkenésének a gazdasági és intézményi feltételei is adottak voltak, ami a
kedvező munkanélküliségi adatokban mutatkozott meg. A gazdasági növekedés lassulásával a munkanélküliségi ráta további csökkenése 2002-re megtorpant. A stagnálást követően 2005-ben a
munkanélküliség-növekedés részben a gazdasági növekedés korábbi lassulásának a hatására történt, részben a munkaerőpiac szerkezeti átrendeződésének tudható be.
2. ábra
Miközben a munkanélküliség emelkedett, a foglalkoztatottság növekedése megtorpant, a létrejövő és megszűnő munkahelyek dinamikájában a foglalkoztatottak aránya nem változott, viszont javult a
munkaerő-piaci aktivitás mutatója. Az utóbbi forrása egyrészt az lehet, hogy a foglalkozásukat elvesztők növekvő arányban maradtak munkanélküliként a munkaerőpiacon, másrészt a korábban a
munkaerőpiacon kívül maradottak, kiszorultak és a munkaerő-piacra belépő fiatalok növekvő mértékben jelentek meg munkát kereső munkanélküliként, esetleg foglalkoztatottként is. A statisztikai
adatokat vizsgálva a tapasztalt változások az említett jelenségek együttes hatásának következményei.
Budai ingatlaniroda keres több éves tapasztalattal rendelkező ingatlan tanácsadó munkatársakat.
Ha úgy szeretnél együtt dolgozni az ingatlanpiacon közel 15 éve sikeres vezető kollégáinkkal, hogy közben a jutalék jelentős része (kétharmada) is Nálad marad, fényképes önéletrajzzal jelentkezz a pszentesi@primalak.hu e-mail címen, vagy lépj kapcsolatba velünk telefonon, a 06-30-839-37-74-es számon!
Az elmúlt egy évben a maradék illúzió is szertefoszlott a reklámpiac rövid távú magára találását illetően, derül ki a Kantar Media kutatásából. A listaáras költéseket vizsgálva az adatok ugyan még minimális növekedést mutattak, a növekvő kedvezmények miatt ugyanakkor milliárdok tűntek el a piacról.