Magyarországnak nem kellett: 65 éve indult a Marshall-terv


A második világháború romba döntötte Európát. Mivel a gazdaságokat teljesen lenullázta ez az időszak, 1947-ben óriási örömmel fogadták a Marshall-tervet, kivétel ez alól az öreg kontinens keleti fele.

Az év embere is volt MarshallAz év embere is volt Marshall

Nem sokkal a második világháború után, 1947-ben George C. Marshall, az Egyesült Államok külügyminisztere meghirdette a róla elnevezett Marshall-tervet, amit Európa újjáépítésére szántak. Azonban a szovjet fennhatóság alá került országok ezt nem fogadhatták el Moszkva tiltása okán.

Miért volt jó ez az USA-nak?

Európa nem a két szép szeméért kapta a pénzt. Az Egyesült Államoknak erős felvevő piacokra volt szüksége, márpedig a romos, nyomorban tengődő Európa nem volt az. Ezért jött létre a Marshall-segély, ami egy teljesen egyszeri pénzpumpaként feltőkésítette az igénybe vevő országokat. A politikai érvényszerzés Európában pedig már egy másik mese.

Így élte meg Nyugat-Európa

A keleti blokk elzárkózását követően, 1948-ban a nyugat- és dél-európai országok az Egyesült Államokkal egyetemben létrehozták az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezetét, az OEEC-t. A háború után ugyanis az öreg kontinens levonta a tanulságot, és úgy gondolta, hogy az együttműködés teremtette béke hasznosabb mindenkinek. A szervezet feladata a kereskedelem, a stabilitás és a növekedés ösztönzése volt. Ehhez járult hozzá a Marshall-terv, ugyanis ennek segítségével teremtettek keretet rá. Az intézmény célja egyébiránt az amerikai segély szétosztásának irányítása is volt.

A Marshall-tervet bemutató párizsi konferenciaA Marshall-tervet bemutató párizsi konferencia

AZ OEEC-országok egy külön erre a célra létrehozott számlára kapták meg a dollárban utalt segélyt. Azonban a pénzt csak a szervezetbe delegált amerikai képviselő által hívhatták le a segélyezettek. Az országok a pénzt továbbküldték a vállalkozói körnek, akik ebből árukat importáltak az Egyesült Államokból. Ha ez megvolt, akkor a cégek a kölcsön összegét kamatokkal együtt az ország saját devizájában visszafizették a kormányuknak, ami azt újra elutalta a vállalkozásoknak és így tovább.

A Marshall-terv 65 éve, 1948 áprilisában indult és összességében 14 milliárd dollárnyi hitelt nyújtott a 17 igénybe vevő országnak. 1946 végén egy dollár 11 forint 70 fillér volt, egy uncia arany pedig 38,25 dollár (avagy 447 forint 52 fillér). Ma egy uncia arany 1227 dollár, tehát ha ma utalnák azt a Marshall-segélyt, akkor az olyan 420 milliárd dollár (95 ezermilliárd forint) lenne.

Bizony, örülhettek, akik kaptak a dollármilliárdokból.Bizony örülhettek, akik kaptak a dollármilliárdokból

1961-ben az OEEC már lényegét vesztette, hiszen Európa újjáépült, ezért a szervezetet új célok felé irányították, és átnevezték OECD-re, ami az iparilag és gazdaságilag legfejlettebb országokat tömörítette. A feladata azért annyiban nem tért el elődjétől, ugyanis a gazdasági stabilitást és a növekedést segítette.

Így élte meg Magyarország

Molotov: nem kell az imperialista pénzMolotov: nem kell az imperialista pénz

Magyarország a második világháború háború fő sodrásában volt, így teljesen leamortizálódott. 1946-ban 22 milliárd pengőre becsülték az ország kárát. Egy ilyen földbe döngölt, területet vesztett államnak szembe kellett néznie 300 millió dollár jóvátétellel is, ami valójában sokkal nagyobb volt. Ezen felül az országban állomásozó szovjet sereg ellátása szintén nagy teher volt. Nem csoda hát, hogy Magyarországot teljesen kiszipolyozták, így esély sem volt a gazdasági helyreállásra.

Akkoriban a magyar elemzők úgy gondolták, hogy egy komoly külföldi tőkeinjekció mentheti meg az országot, mert anélkül 30-40 évig tarthat a gazdaság normalizálódása.

A George C. Marshall azt hangoztatta, hogy a segély nem figyeli a politikát, a célja a nyomor felszámolása, és az újjáépítés. A hírnek Magyarország nagyon megörült, aktívan érdeklődött iránta, annak ellenére, hogy még nem tudta milyen politikai ellentétele lesz a segítségnek. Kelet-Európában felcsillant a remény.

Magyarországot meghívták a Marshall-segély előkészítésére irányuló értekezletre, és arra is felkérték nyugaton, hogy vegyen részt az európai újjáépítés terveinek kidolgozásában. Erre úgy reagált V. M. Molotov szovjet külügyminiszter, hogy bár támogatják a németek által megszállt országoknak az eseményen való részvételét, elítélik a csatlós országok ott létét, beleértve Ausztriát és Magyarországot is.

Megszenvedte az ország a háborút: a Lánchíd lerombolva, a főváros is romokbanMegszenvedte az ország a háborút: a Lánchíd lerombolva, a főváros is romokban

1947-ben Molotov végül elutasította a szovjet részvételt a Marshall-tervben, mivel úgy gondolták az az USA közelgő válságát áhított enyhíteni, és erős politikai haszonnal is jár Európa felett. Ezt a gondolkodás módot hamar abszolválta a magyar kommunista vezetés is, akik nem voltak hajlandóak az Amerika vezette "nyugati blokkhoz" tartozni. Majd Molotov a Marshall-tervről szóló konferencia előtt pár nappal "kérte" a kelet-európai országok természetesen kommunista vezetését, hogy ne menjenek el az eseményre.

Így tényleg maradt a sok tízéves lemaradás, ami még most is tart, és hatása nem csak gazdasági, hanem lelki nyomot is hagyott a magyar emberekben.

(Forrásanyagok: Tankonyvtar.hu és Wikipedia.org)

mfor.hu


Olvasta már?



hirdetés
Nyakunkon a jövő

Kulcskérdés a digitális érettség

A digitális érettség egyre több vállalkozás esetében létkérdés. A Microsoft ennek mérésére dolgozott ki egy mutatót.

.
hirdetés
elrejt
 
.