Már 25 ezerért is van albérlet Budapesten – véghajrá a kiadó lakások piacán

2011. augusztus 29. hétfő 12:31:59

Információ

A cikkek nyomtatása csak regisztrált felhasználóink számára lehetséges. Amennyiben Ön már regisztrált, lépjen be a szolgáltatás eléréséhez!

Megosztás|

Albérlet

Évek óta nem tudnak emelkedni az árak a kiadó lakások piacán, melyet egyrészt a 2008 ősze óta tartó válság, másrészt az erős túlkínálat magyaráz. Noha az árak szinte még sosem voltak ilyen alacsonyak, nem árt alaposan szétnézni, mivel időnként egészen elképesztő dolgokat próbálnak lakás céljára kiadni.

Lakást keres? (x)

Eladó budapesti ingatlanok

Nem járt feltétlenül jól az, aki a nagy lakásvásárlási boom-ban, még a 2000-es évek közepén kiadásra vásárolt ingatlant, a forint zuhanása, a gazdasági növekedés leállása miatt sok ingatlan esetében messze nem lehet annyi pénzt elkérni a bérbeadásért, mint amit anno vásárláskor a tulajdonos elgondolt. Ennek természetesen a bérlői oldal kifejezetten örül, mivel bizonyos városokban szinte már fillérekért lehet lakást bérelni, ráadásul a nyár végi hajrában a tulajdonosok többsége szinte mindent bevet, hogy bérlőt találjon kiadó hajlékába.

Budapest megfizethetővé vált

A fővárosban szinte egymást érik a kiadó lakások hirdetései, az alsó határ az esetek többségében 45-50 ezer forint, ezért az összegért kb. 40 m2-es, viszonylag jó elhelyezkedésű garzonlakást kínálnak, bár a külvárosi lakótelepeken már akár 2-2,5 szobás lakásokhoz is hozzá lehet jutni – az alacsony bérleti díjat majd a magas távhőszámla fogja kompenzálni a téli hónapokban.

Fejlődjünk a válságban

• "Határtalan sikerek" – magyar menedzserek, és vállalatok nemzetközi porondon
• "Válságban is növekszünk, aki mer, az nyer" - módszerek, tapasztalatok átadása
• "Vállalati jövőkép" – Vállalatvezetők lépései, tervei az előrejelzések tekintetében a 2012-es évre vonatkozóan

Jelentkezzen konferenciánkra!

A belváros frekventáltabb utcáiban 60-80 ezer forint között próbálnak a legtöbben keresgélni, ezért 1,5-2 szobás, különösebb extráktól mentes, de jó állapotú, és lakható ingatlanokat kínálnak a piacon. A sáv felső határán már az is előfordulhat, hogy néhány éve épült, berendezett, új építésű lakásokat kínálnak – ezekre érdemes lecsapni, sokszor egészen más életminőséget kínálnak, mint egy régies, körfolyosós, belvárosi bérház. Ennél drágábban már inkább az igényeseket lehet elérni 80-90 ezer forint felett már kifejezetten jó környéken lévő, 2-3 szobás ingatlanokat kínálnak városszerte, sőt már (főleg a pesti oldalon) szolidabb családi házba is be lehet költözni.

Vidéken még a nagyvárosok is filléresek

A piac számára „klasszikus” egyetemi városokban (Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc) 1,5-2 szobás panellakásokat – kifejezetten az egyetemisták igényeire kialakítva, ami kevés, de funkcionális bútorzatot jelent – már 30 ezer forinttól indulva is lehet bérelni, a piaci átlag valamennyi vidéki nagyvárosban kb. 38-45 ezer forint között alakul.

A Budapesten jellemző átlagárért már belvárosi, sokszor sétálóutcában található ingatlant is lehet bérelni, olykor meglepően jó állapotban. Kisebb településeken még ennyit sem kell fizetni, néha már 25000 forintért is be lehet költözni, hiszen a falvakban, községekben alig-alig van kereslet.

Csapdák a piacon

A település nagyságától és típusától függően azonban továbbra is rejthet a piac csapdákat. Az egyik ilyen a rezsiköltség, melyről általában a bérbeadók igen nagyvonalúan szoktak nyilatkozni  - "ó, nem tudom pontosan, de nagyon alacsony” – hangzott el többször is telefonos érdeklődésünkre olyan kiadó panellakások esetében, melyek távfűtéssel rendelkeztek. E szolgáltatás kényelme a téli hónapokban súlyos összegekkel terheli meg a családi költségvetést, nem ritka a hidegebb időszakban a 35-40 ezer forintos fűtésszámla sem, vagyis előfordulhat, hogy a rezsi magasabb, mint az albérleti díj.

Lehetőleg nem szabad olyan lakást sem bérbe venni, ahol a közüzemi számlák hosszú ideje rendezetlenek, ma már ugyanis a szolgáltatók viszonylag rövid időn belül kikapcsolják az áramot és a gázt. Hosszú távú bérlet esetén a legtisztább megoldás a szolgáltatások saját névre íratása, egyéb esetben pedig mindig kérjük el a számlát, nem szabad a mostanában divatos „rezsiátalány” és hasonló történetekbe belemenni.

Különösen az egyetemi városokban kedvelt fogása a lakástulajdonosoknak, hogy viszonylag magas átalányt vallanak be a szolgáltatóknál, melyet utána a sokszor az árak tekintetében teljesen tájékozatlan bérlővel kifizettetnek – a szerződés lejárta után pedig a különbséget (ami sokszor 40-50 ezer forintot is kitesz) szép csendben felveszik. Célszerű ragaszkodni a tényleges felhasználás utáni fizetéshez, és ezzel kapcsolatban nem a főbérlő instrukcióira hallgatni, hanem a szolgáltatóknál tájékozódni.

Hol van a legolcsóbb lakás?

A piacon elképesztően széles árkategóriában lehet választani a vevőknek, néha a filléres bérleti díjért még berendezést is kínálnak – ezzel kapcsolatban érdemes szkeptikusnak lenni, sokszor 80-100 éves, darabokban lévő, koszos bútorok jelentik a teljes bútorozottságot, máshol az olcsó lakásban nem árt, ha a bérlő némi felújítást is elvégez, mielőtt be lehetne költözni.

Budapesten a legolcsóbb albérletet egészen pontosan havi 25 ezer forintért itt lehet megtekinteni (egyáltalán nem vállalhatatlan) míg ennek ellenpontjaként, a tágas pénztárcával rendelkezők havonta  1,25 millió forintértért akár ebbe a csodálatos lakásba is beköltözhetnek, mely talán még Pitt-Jolie házaspárnak is megtetszhet, amint újra Budapesten forgatnak.

Albérlet