Simor: Magyarország fiskális alkoholizmusban szenved
A közszférások bére két és fél éves mélypontra kerültAz ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
Vissza a valóságba: még nincs karnyújtásnyira a magyar euró
2008. december 4. csütörtök 08:34:55
Információ
A cikkek nyomtatása csak regisztrált felhasználóink számára lehetséges. Amennyiben Ön már regisztrált, lépjen be a szolgáltatás eléréséhez!Bár bizonyos mutatókban közeledünk a maastrichti kritériumok teljesítéséhez, egyelőre még nincs karnyújtásnyi távolságban a magyar euró bevezetése - hangzott el a Magyar Közgazdász Társaság szerdai rendezvényén. Csermely Ágnes, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdasági elemző csoportjának vezetője szerint hazánkban leginkább munkaerőpiaci fiskális reformra lenne szükség, hogy közelebb kerüljünk a közös valutához. Mfor.hu tudósítás.
"Az utóbbi időszakban néhány mutatót tekintve közeledtünk a kritériumok teljesítéséhez, ezért kerülhetett ismét előtérbe hazánkban az euró bevezetése" - kezdte előadását Csermely Ágnes, az MNB elemző csoportjának vezetője. 2009-ben talán sikerül a költségvetési hiányt az előírt három százalékos szint alá szorítani, és az infláció is jó eséllyel a maastrichti kritérium alá süllyed 2010-re, de hazánknak így is vannak még tennivalói.
Még mindig magas az államadósság
Az egyik legnagyobb gond, hogy Magyarország államadóssága még mindig 70 százalék felett van a GDP arányában, míg az euró bevezetéséhez 60 százalékos arányt tart elfogadhatónak az Unió.
Csermely Ágnes szerint az államadósság csökkentéséhez leginkább arra lenne szükség, hogy növekedjen a magyar gazdaság, ezért szerinte olyan intézkedésekkel kellene konszolidálni, melyek egyben a növekedést is javítják. "Az egyszeri intézkedések, mint például a tizenharmadik havi juttatások eltörlése, ebből a szempontból nem sokat jelentenek, mivel nem igazán serkentik a növekedést" - tette hozzá.
"A sikerhez arra lenne szükség, hogy a magyar gazdaság jobban tudjon alkalmazkodni az asszimetrikus sokkokhoz, ez pedig rugalmasabb munkaerőpiaccal és nagyobb fiskális mozgástérrel valósítható meg. A mostani válság is rámutatott arra, milyen kicsi a magyar kormány mozgástere: míg Nyugat-Európában mindenki a gazdaságélénkítésben látja a kivezető utat, addig itthon erre nincs esély, mivel azzal az eddig elért eredményeket veszélyeztetnénk" - véli a jegybank szakembere.
Munkaerőpiaci reform lenne a megoldás?
A németek 79 százaléka elutasítja az euróövezeti kötvény ötletét
Orbán: Magyarország felkészült a görögök kilépésére
Csalódást keltő PMI adatok Németországból és az euróövezetből
Merkel a görögöket bent tartaná, eurókötvényt viszont nem akar
Nem reagált a londoni CDS-piac a Papademosz-nyilatkozatra
Geuró létrehozását javasolja a Deutsche Bank
Csermely Ágnes szerint itthon leginkább a munkaerőpiac rugalmasságával vannak problémák. A foglalkoztatásnak tartósan magasnak kellene lennie, de mi még átmenetileg sem tudjuk azt magasra emelni. "Itthon túl sok az állami beavatkozás a munkaerőpiacon: a minimálbér emelése, a magas adó- és járulékterhek, valamint a gáláns szociális rendszer nem segítik elő a foglalkoztatás javítását" - vélekedik az MNB elemzője.
"A magyar adórendszer legnagyobb problémája, hogy magasabb adókulcsokkal sem jön be több bevétel, mint a régió országaiban, ez pedig a jövedelemeltitkolás magas arányára utal" - tette hozzá Csermely Ágnes. Statisztikák szerint legjobban az alacsony végzettségűek foglalkoztatása terén vagyunk lemaradva: a férfiaknál ez különösen a 40 év feletti korosztályban jelenik meg az előrehozott nyugdíj, illetve a rokkantnyugdíj miatt, míg a nőknél a szülőképes korban lévők foglalkoztatásán kellene leginkább javítani. "Természetesen minden anyuka szívesen marad otthon kisgyermekével, de az nehezen tartható, hogy az OECD-tagországok közül Magyarország költi a legtöbbet gyermektámogatásra" - tette hozzá Csermely Ágnes az utóbbi tendenciára utalva.
A szakember szerint a megoldás egy munkaerőpiaci fiskális reform lenne, elsősorban a minimálbér, illetve a szociális rendszer átalakítása szükséges. Szerinte elemi érdekünk, hogy ezt a reformot végrehajtsuk, de végső esetben akár a piac is kikényszerítheti ezt, ha azt látja, hogy a magyar kormány tehetetlen.
Szlovákia példáját kell követnünk?
Maastrichti kritériumok
Az Európai Unió 1992-ben a maastrichti szerződésben fogalmazta meg, milyen feltételeknek kell megfelelniük az eurózónához csatlakozni kívánó országoknak:
1. A tagország inflációja legfeljebb 1,5 százalékkal haladhatja meg a három legkisebb inflációval rendelkező ország inflációjának átlagát.
2. Az államháztartás hiánya nem lehet nagyobb a GDP három százalékánál.
3. A bruttó államadósság nem lehet nagyobb a GDP 60 százalékánál.
4. A nemzeti valuta árfolyamának két éves periódusban stabilnak kell lennie egy meghatározott sávon belül (ERM).
5. A hosszú távú kamatszint két százalékpontnál jobban nem haladhatja meg a három legkisebb inflációval rendelkező ország kamatszintjeinek átlagát.
Sokak szerint Szlovákia lehetne a követendő példa Magyarország számára, északi szomszédunk ugyanis 2009 januárjától belép az eurózónába. Éppen ezért a Magyar Közgazdász Társaság meghívta a beszélgetésre Ódor Lajost, aki a Szlovák Nemzeti Bank tanácsának a tagja.
"Szlovákiának épphogy sikerült csatlakoznia az Európai Unióhoz 2004-ben; 2003-ban még mi sem tartottuk elképzelhetetlennek, hogy az új tagországok közül az utolsók között csatlakozunk majd az eurózónához 2009-ben. Azóta mindössze annyi történt, hogy mi tartottuk a 2009-es dátumot, míg a környező országok rendre eltolták a csatlakozás időpontját" - vázolta fel Ódor Lajos.
A szlovák jegybank szakembere hozzátette: 2002-ben északi szomszédunknál nyolc százalék körül volt a költségvetési hiány, 8-10 százalékos volt az infláció, és 18 százalékos volt a munkanélküliség. Onnan sikerült öt év alatt elérni, hogy teljesítsék a maastrichti kritériumokat.
Ódor Lajos szerint a kulcs az volt, hogy 2003 és 2005 között a szlovák kormány végrehajtotta a strukturális reformokat, a nyugdíjreformot, az adóreformot, a szociális reformot és a fiskális reformot.
"Az euró már eddig is sokat segített Szlovákiának, mivel az elmúlt években egyfajta kényszerzubbony volt a politikusok számára a hiány leszorításához. Amikor azt látta a piac, hogy egy kicsit lazul a fegyelem, rögtön adott egy pofont a korona leértékelésén keresztül" - vázolta fel a csatlakozás előnyeit a szakember.
Ódór Lajos hozzátette:számítások szerint Szlovákia csatlakozása az euróövezethez évente 0,3-0,5 százalékkal emeli meg a gazdasági növekedést a következő hét-tíz évben, emellett jelentős versenyelőnye lesz az országnak a külföldi beruházások terén, mivel a cégeknek nem kell árfolyamkockázattal számolniuk.
2012-ben lehet leghamarabb eurónk
Bár a magyar kormánynak jelenleg nincs hivatalos céldátuma az euró bevezetését illetően, Veres János pénzügyminiszter épp szerdán mondta el a parlamentben, hogy a tervek szerint jövőre csatlakozhatunk az ERM-2 árfolyamrendszerhez, melyet az euró előszobájának is neveznek.
hirdetés
Ha ez megtörténik, akkor két éven belül kellene teljesítenünk a maastrichti kritériumokat, tehát leghamarabb 2012-ben fizethetnénk a közös valutával.
A szlovák jegybank szakértője szerint Magyarország számára is fontos tanulság lehet, hogy a maastrichti kritériumokat nem elég egyszer teljesíteni, az Unió a fenntarthatóságot tartja fontosnak. Ugyanakkor az nincs pontosan megfogalmazva, hogy ez mit takar, így a jövőben csatlakozni kívánó országoknak erről minél előbb meg kell állapodniuk az EU-val.
Ódor Lajos szerint fontos, hogy az euró bevezetését ne csak az egyik politikai oldal támogassa (a Fidesz is a bevezetés mellett áll, és ennek érdekében nyitott lehet kompromisszumra a kormánnyal annak időrendjét és a költségvetési kiadási korlátokat illetően, mondta korábban Navracsics Tibor frakcióvezető - a szerk.); konszenzusra van szükség, a strukturális reformokat pedig érdemes még a csatlakozás előtt végigvinni. Szerinte mindenekelőtt fel kell mérni a gazdasági mutatókat, az Uniónak pedig - folyamatosan - hihető, transzparens statisztikákat kell szolgáltatni.
Beke Károly
Utazz velünk olcsóbban!
.
Eladó lakás 1061 Székely Bertalan u., Budapest VI. ker, 14 000 000 FtEladó családi ház 1221 Budapest XXII. ker, 39 900 000 FtEladó családi ház 2737 Kassai u., Ceglédbercel, Pest, 9 500 000 FtEladó lakás 8100 Erdõdy, Várpalota, Veszprém, 6 000 000 FtEladó lakás 1111 Kaptárkõ u., Budapest XI. ker, 12 500 000 FtEladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 59 900 000 FtEladó lakás 1111 Beregszász út, Budapest XI. ker, 28 500 000 FtEladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 FtTovábbi eladó ingatlanokKiadó lakás 1051 Váci u., Budapest V. ker, 100 000 Ft / hónapKiadó lakás 1061 Paulay Ede u., Budapest VI. ker, 80 000 Ft / hónapKiadó iroda 1051 Kossuth Lajos u., Budapest V. ker, 100 000 Ft / hónapKiadó lakás 1221 Liliomdomb Lakópark, Budapest XXII. ker, 90 000 Ft / hónapKiadó lakás 1131 Viza u. , Budapest XIII. ker, 120 000 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 81 000 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 49 300 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 118 800 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok
Főkönyvelő
