Megéri falura költözni?

Valóságos kirajzási hullám indult meg a 90-es években a fővárosból, elsősorban a környező agglomerációs településekre, ahol – akkor még – viszonylag kedvező áron lehetett a fővároshoz képest ingatlant vásárolni, ellenben sokkal zöldebb, nyugodtabb, csendesebb életkörülményeket lehetett elérni, kerttel, kutyával, mint mondjuk a városi panellakásban. Mára, főleg a nyugati-budai agglomeráció rettenetesen megdrágult, délen és keleten még mindig vannak lehetőségek, sokan azonban valami teljesen érintetlenre várnak, ahol még a madár sem járt idáig. Kínálat van, sok önkormányzat anyagi gondjait, illetve az adott település elnéptelenedését igyekszik megakadályozni olcsó (netán ingyenes) telkek parcellázásával, illetve különféle kedvezményekkel.

Töredék ingatlanárak

Ha igazi, még fel nem fedezett települést talál a vásárló, akár jó üzletet is lehet csinálni, egyes környékeken már néhány millió forintért elfogadható házikót lehet vásárolni, amire az esetek többségében azonban még költeni kell, hogy a korábban megszokott életszínvonalat biztosítani lehessen. Egyes településeken akár 5-6 millió forintért 60-70 m2-es családi házhoz, házrészhez, vagy ikerház félhez lehet jutni, ami még egy átlagos állapotban és átlagos környéken lévő fővárosi panellakás árát sem éri el.

Ha ilyen értékben nézelődik valaki, okvetlenül szükséges alaposan tisztázni, hogy pontosan mi is az adásvétel tárgya, nehogy esetleg egy üdülőt (bár nem mindig rossz), ne adj isten zártkertet, vagy valami hasonló kerüljön a vásárló birtokába. Meg kell nézni a helyi önkormányzatnál a rendezései terveket, nehogy véletlenül a szomszédba épüljön egy bevásárlóközpont, vagy a kert végében húzódjon egy elkerülő út. Egyes esetekben statikus, építész sem biztos hogy baj, ha megnézni a házat, ha másért nem, azért, hogy kitalálja, mit lehet belőle kihozni. A hatósághoz azért is érdemes bemenni, mert ott sok minden kiderül azzal kapcsolatban, mennyire fog fejlődni a környék a következő években.

Dugó reggel-este?

Vásárlás előtt érdemes, és hasznos is több különböző napon letesztelni, mennyi idő alatt lehet a településről eljutni a munkahelyre vagy az iskolába, sima az út, vagy esetleg akár egy órás dugóban is kell állni irányonként. Sokan éppen azért kezdtek el visszaköltözni a főváros környékéről, mivel a bevezető utak bedugulása miatt sokszor napi 1,5-2 órát is kénytelen utazással eldönteni.

Ha nem áll rendelkezésre autó, vagy a család életritmusa eltérő, akkor viszont nagyon alaposan tanulmányozni kell a közlekedési lehetőségeket, illetve elgondolkodni a település kiválasztásakor, ugyanis egyes falvakban csak napi néhány buszjárat áll rendelkezésre. Ha létezik kötöttpályás közlekedési eszköz (mint például a vonat), akkor máris bátrabban lehet tervezni a vásárlást.

Kistelepülési magány?

Kiköltözéskor fel kell készülni arra is, hogy a főváros, vagy a nagyváros szolgáltatásai mostantól csak tisztes távolból élvezhetőek. Ha este kellene egy üveg sör, vagy éppen egy pizza, könnyen lehet, hogy autóba kell ülni, előfordulhat, hogy a gyerekeknek is érdemes inkább a megszokott iskolában maradni, ami az utazási idő növekedésével jár. Gyógyszer, orvos, de akár a bevásárlás is nehezebben elérhető szolgáltatássá válik,nem beszélve arról, hogy a cikkben szereplő településtípusokon az esti szórakozási lehetőség sok esetben egy italboltra vagy étteremre korlátozódik, minden másért a városba kell menni.

Nagyobb társasági életet élők számoljanak azzal is, hogy ezentúl sokkal kevesebben fognak „spontán felugrani” mivel az utazási idő növekszik, tervezni kell, stb. – ugyanez nemhogy Budapest-Vidék, de két távolabbi fővárosi kerület vonatkozásában is tapasztalható trend. Amennyiben a családnak ilyen igényei vannak, érdemes inkább mégis a fővároshoz nagyon közeli agglomerációs településeken keresgélni, bár autóval még 30-40 km sem feltétlenül távolság.

Optimális megoldás lehet az „átszokáshoz” az – amihez természetesen megfelelő anyagi helyzet kell – hogy „tartaléknak” megmarad egy fővárosi lakás is, ha például az éjfélkor végződő mozi, vagy baráti sörözés után már nem nagyon akaródzik hazavezetni.