Az ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
Nem gondolkodunk vásárlás előtt
Itthon a vásárlások 39 százaléka történik rögtönzött módon, míg külföldön ez az arány 25 százalék - derül ki a Nielsen piackutató cég legfrissebb felméréséből. Mfor.hu-háttér.
A cég 28 európai országban végezte a felmérést, ami a vásárlások motivációját vette górcső alá. A jelentős szokásbeli eltérések mögött állhat az is, hogy itthon széleskörű a kínálat a választható üzleteket illetően, hiszen éjjel és hétvégén nyitvatartókat is könnyű találni. Ezzel szemben a legtöbb európai országban korlátozva vannak a nyitvatartások. Így a vásárlók rá vannak kényszerítve arra, hogy tervezetten, átgondoltan intézzék a bevásárlást.

Mire használják mobiljukat a magyarok?
A magyar cégeknek a fele sem fizet határidőre
A negyvenes vagy idősebb háziasszonyok nagybevásárlásai mozgatják a húsvéti piacot
Európai viszonylatban felemás a magyar reformok minősítése
3 milliárdot költünk húsvéti csokira
Szertefoszlottak az illúziók a magyar reklámpiacon
Rögtönözni szeretünk
"Tízből négy magyart (39 százalékot) első sorban az ösztönöz vásárlásra, hogy otthon valamilyen szükséges árucikk kifogyott. Második leggyakoribb ok, hogy egy vagy több fontos termék szükségessé vált a háztartásban, a válaszadók 24 százaléka szerint" - részeltezi a felmérés. Harmadik leggyakoribb okként pedig az otthoni raktárkészlet feltöltését nevezték meg a válaszadók. Ezt 13 százalékuk tartotta kiváltó indoknak.
Ezzel szemben külföldön sokkal átgondoltabban intézik a beszerzéseket a lakosok. A megkérdezettek átlagában 37 százalékuk keres fel azért valamilyen kiskereskedelmi egységet, mert fel kell tölteni az otthoni készleteket. 25 százalékuk azért indul el, hogy pótolja a kifogyott dolgokat, míg 21 százalékuknak néhány árucikkre van szüksége. A tudatosság magyarázható a törvényileg szabályozott nyitvatartási időkkel, Magyarországgal ellentétben ugyanis több országban késő este, vagy hétvégén nem lehet elintézni a bevásárlást.
A britek a legátgondoltabbak
A felmérés során kiderült, hogy míg a magyaroknak mindössze 13 százaléka keres fel azért élelmiszerüzletet, hogy az élelmiszerkészletet szinten tartsa, addig a vizsgált 28 ország közül az angolok 70 százalékára jellemző ez. A finneknék 68 százalék, az észteknél és az íreknél 61-61 százalék ez az arány, de a lengyelek is előttünk járnak, náluk 55 százalék vásárol tervezetten. Nálunk rosszabb aránnyal csak a románok (10 százalék), a törökök (9 százalék) és a franciák (8 százalék) büszkélkedhetnek.
Javulna az arány a vasárnapi nyitvatartással?
Az alacsony hazai arányon talán változtathat az a törvényjavaslat, mely az üzletek vasárnapi nyitvatartását szabályozná. Az emberek ugyanis kénytelenek lennének tervezetten intézni a bevásárlást, bár az ezzel eltöltött idő vélhetően kevesebb is lenne. Hétvégén ugyanis míg sok esetben ez családi programnak minősül, és akár egy órát is eltöltenek az üzletekben, addig hétköznap erre aligha lesz elég idő és energia.
Ugyan a KDNP-s javaslat jövő év januárjától lehetne hatályos, az nem került korábban elfogadásra, és újabb vita tárgyát képezheti majd a későbbiekben. A Nemzetgazdasági Minisztérium állítólag rendelkezik gazdasági hatástanulmányokkal, melyek a törvény elfogadását támasztják alá, a tartalmuk egyelőre azonban ismeretlen.
Ezzel szemben számos ellenvélemény is párosul a javaslat mellé. Félő ugyanis, hogy a törvény elfogadása a vásárlási szokások átalakulása mellett a munkahelyek megszűnéséhez (15-20 ezer munkahelyet érinthet a kérdés), a kiskereskedelmi forgalom csökkenéséhez is vezetne, hiszen a vásárlások 4 százaléka a hét utolsó napján zajlik, amikor is a magyarok 48 százaléka, közel 1,9 millió család intézi a beszerzéseket. Ráadásul az állami bevételek 250 milliárdos csökkenéséhez járulna hozzá.
Nem esnének a törvény hatálya alá a 280 négyzetméternél kisebb alapterületű üzletek, ami már csak azért lehet érdekes, mert a hazai átlagos alapterület 114 négyzetméter.
Székely Sarolta
mfor.hu

Eladó családi ház 1221 Budapest XXII. ker, 39 900 000 Ft
Eladó családi ház 2737 Kassai u., Ceglédbercel, Pest, 9 500 000 Ft
Eladó lakás 8100 Erdõdy Pálfy Tamás , Várpalota, Veszprém, 6 000 000 Ft
Eladó lakás 1111 Kaptárkõ u., Budapest XI. ker, 12 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 59 900 000 Ft
Eladó lakás 1111 Beregszász út, Budapest XI. ker, 28 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Rahó u., Budapest XI. ker, 29 990 000 FtTovábbi eladó ingatlanok
Kiadó lakás 1061 Paulay Ede u., Budapest VI. ker, 80 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1051 Kossuth Lajos u., Budapest V. ker, 100 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1221 Liliomdomb Lakópark, Budapest XXII. ker, 90 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1131 Viza u. , Budapest XIII. ker, 120 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 81 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 49 300 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 118 800 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 240 300 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok




A közszférások bére két és fél éves mélypontra került









