Az ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
Mélyút Budapest szívében - miből fedezték?
Az mfor.hu Mesél a múlt című sorozatában ezúttal folytatjuk a korábban említett fővárosi aluljáró történetének bemutatását. Írásunkból kiderül, hogy a "gyorsforgalmi" fedezetét leginkább az útadó felemelésével kívánták előteremteni.
Hitel a Takarékpénztártól (Illusztráció)A cikk előzménye
A munka összesen félmillió pengőt emésztett fel. A szükséges összeget úgy teremtették elő, hogy a pesti és budai hidak feljárójának elkészítésére szerzett kölcsön 250 ezer pengős maradványához hozzácsaptak egy, a Községi Takarékpénztár Rt. által adott 150 ezres hitelt, s az így nyert keretet kiegészítették a hajóstársaságoktól kapott, húsz éves futamidejű 150 ezres forrással. Ezen felül még kétmilliót kértek és kaptak a Lánchíd ma is meglévő aluljárójának, valamint a közvetlenül mellette futó utak kivitelezésére - ugyancsak a Községi Takarékpénztártól.
Az FKF-nek ezzel 2,550 milliós adóssága támadt, amelynek az éves kamata meghaladta a 150 ezer pengőt. Ez abban az időben roppant jelentős összegnek számított: egy kiválóan képzett és fizetett szakmunkás éves bére három-négyezer-ötszáz pengő körül mozgott.
Érdemes ide iktatni: a Főpolgármesteri Hivatal 1931-ben 323,9 millió pengős bevétellel rendelkezett, míg költségei 313,3 millióra rúgtak. Igaz, a kassza a negyvenes évekig folyamatosan hízott, ám ugyan ilyen tendenciát mutatott a kiadási oldal is.
Emellett arról sem szabad elfelejtkezni, a "gyorsforgalmi" beruházás csak egy volt a sok közül – hogy mást ne említsünk, a harmincas évek végén került a folyam fölé a Horthy Miklós, azaz a mai Petőfi-híd. Az e célra létrehozott alapba 1931-től 1937-ig például egymagában évi kétmillió pengőt pumpált a főváros.
Visszakanyarodva a "gyorsforgalmi" fedezetére, az FKF úgy gondolta, ezt leginkább az útadó felemelésével lehetne előteremteni. Az ötlet elnyerte a Magyar Királyi Kereskedelem- és Közlekedésügyi miniszter tetszését, így 1939-től tizenkét évre a korábbi 1,5-ről 4,5 százalékosra emelték e sápot, s egyben úgy döntöttek, hogy az innen befolyó pénzt az FKF kezelésébe tartozó pénzalapba kell beszolgáltatni. A többletbevételt évente 1,5 millió, azaz tizenkét esztendő alatt tizennyolc millió pengőre kalkulálták.
(Folytatjuk)
Lázin Miklós András
Menedzsment Fórum

Eladó családi ház 1221 Budapest XXII. ker, 39 900 000 Ft
Eladó családi ház 2737 Kassai u., Ceglédbercel, Pest, 9 500 000 Ft
Eladó lakás 8100 Erdõdy Pálfy Tamás , Várpalota, Veszprém, 6 000 000 Ft
Eladó lakás 1111 Kaptárkõ u., Budapest XI. ker, 12 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 59 900 000 Ft
Eladó lakás 1111 Beregszász út, Budapest XI. ker, 28 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Rahó u., Budapest XI. ker, 29 990 000 FtTovábbi eladó ingatlanok
Kiadó lakás 1061 Paulay Ede u., Budapest VI. ker, 80 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1051 Kossuth Lajos u., Budapest V. ker, 100 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1221 Liliomdomb Lakópark, Budapest XXII. ker, 90 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1131 Viza u. , Budapest XIII. ker, 120 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 81 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 49 300 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 118 800 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 240 300 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok




A közszférások bére két és fél éves mélypontra került







