A közszférások bére két és fél éves mélypontra kerültAz ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
Mélyút Budapest szívében
2009. július 25. szombat 09:01:38
Információ
A cikkek nyomtatása csak regisztrált felhasználóink számára lehetséges. Amennyiben Ön már regisztrált, lépjen be a szolgáltatás eléréséhez!Az mfor.hu Mesél a múlt című sorozatában ezúttal egy aluljáró felépítésének történetét elevenítjük fel. Írásunkból kiderül, mennyien közlekedtek anno a Berlini, azaz a mai Nyugati téren.
Sokat panaszkodtak a kortársak az áldatlan közlekedési viszonyokra már a harmincas években is. Leginkább egy olyan, kellően széles és kiválóan aszfaltozott folyosót hiányoltak, amely Budapest északi és déli részeit köti össze. Mindennek szükségességét természetesen a Fővárosi Közmunkák Tanácsa is felismerte, ám kellő anyagi alapok nélkül nem tudott az építkezéshez hozzáfogni, így hosszú ideig csak részeredményeket tudtak felmutatni. Igaz, a maguk idejében ezek is eléggé látványosra sikeredtek.
A munkák első lépéseként 1935-ben kijelölték, merre menjen az út: erre leginkább a pesti alsó Duna part kínálta magát. Az eredeti elképzelések szerint az itt futó villamosvonalat gyorsvasúttá kívánták fejleszteni olyformán, hogy az autók egy szinten, azonos pályán gördültek volna tova a szerelvényekkel.
A hajdani városstatisztikusok a Berlini, azaz a mai Nyugati-tér gépjárműforgalmát vették alapul, amikor megkísérelték meghatározni, mennyi kocsi választaná az új lehetőséget.
Kipucolták a korzót
hirdetés
A Budapest szívében található helyen akkoriban naponta huszonkétezer személy- és teherautó, lovasszekér, valamint fogat hajtott keresztül – a közlekedési szakértők úgy kalkuláltak, ezeknek legkevesebb fele kényszerből választja ezt az irányt a város túlsó felébe tartva.
A Duna parti gyorsforgalmi megvalósításához második lépcsőben át kellett helyezni a Margit- és az Erzsébet-híd között közötti személy- és teherhajó állomásokat. A munkák 1936. november 9-én indultak. Ezzel egyrészt helyet nyertek, másrészt – ha nem is teljesen, de jórészt – füstmentesítették a korzót. E "pucolást" egyébként már elég rég, csaknem ötven éve tervezték – mint látható, Budapest régi urai sem igen kapkodták el a beruházásokat.
(Folytatjuk)
Lázin Miklós András
Menedzsment Fórum
Utazz velünk olcsóbban!
.
Eladó családi ház 1221 Budapest XXII. ker, 39 900 000 FtEladó családi ház 2737 Kassai u., Ceglédbercel, Pest, 9 500 000 FtEladó lakás 8100 Erdõdy Pálfy Tamás , Várpalota, Veszprém, 6 000 000 FtEladó lakás 1111 Kaptárkõ u., Budapest XI. ker, 12 500 000 FtEladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 59 900 000 FtEladó lakás 1111 Beregszász út, Budapest XI. ker, 28 500 000 FtEladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 FtEladó lakás 1111 Rahó u., Budapest XI. ker, 29 990 000 FtTovábbi eladó ingatlanokKiadó lakás 1061 Paulay Ede u., Budapest VI. ker, 80 000 Ft / hónapKiadó iroda 1051 Kossuth Lajos u., Budapest V. ker, 100 000 Ft / hónapKiadó lakás 1221 Liliomdomb Lakópark, Budapest XXII. ker, 90 000 Ft / hónapKiadó lakás 1131 Viza u. , Budapest XIII. ker, 120 000 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 81 000 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 49 300 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 118 800 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 240 300 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok
