Mi is számít munkaidőnek?


Időnként sem a munkaadók, sem a munkavállalók nincsenek tisztában alapvető munkajogi szabályokkal, így például, hogy mi a munka- és pihenőidő, ami esetenként feszültséggel jár. Ez pedig végső soron a hatékonyság, és a vállalkozás eredményességének a kárára megy.

Munkaidőt pedig le kell dolgozni...Munkaidőt pedig le kell dolgozni... (Mfor-montázs)

Sokszor még a legtapasztaltabb hr-szakembereknek is nehézséget okoz, hogy eldöntsék, valójában mi tartozik a munkaidőbe, és mit is kell beleszámolni a pihenőidőbe. Ezért fontos, hogy a jogszabályokat pontosan ismerjék, és a módosításokat folyamatosan nyomon kövessék. Bizonyos munkaügyi kérdésekben sokszor azért is nehéz dönteni, mert a törvényi rendelkezés pontatlan vagy hiányos.

A jogszabály például az előkészítő és befejező tevékenységek esetében is hiányosan fogalmaz, nem mondja meg, hogy pontosan miket kell ebbe beleszámítani. A gyakorlat azonban már kimunkálta, hogy mik is tartoznak valójában ide. Azokról a tevékenységekről van szó, amelyek a munkakörhöz kapcsolódnak, és a dolgozó a munkavállaló külön utasítása nélkül is kénytelenek azokat elvégezni.

Eszerint a munkaidőbe tartozik bele, amikor a gépkocsivezető az autó műszaki állapotát ellenőrzi, átveszi a fuvarlevelet, megtankol vagy kitakarítja a kocsit. De ilyen tipikus tevékenység a kereskedelemben a hűtőpult feltöltése és a kitakarítás is.

A munkáltató határozza meg a munkarendet

Fontos leszögezni, hogy a munkarendet, vagyis a munkaidő kezdetét és végét a munkáltató határozza meg. Lehet egy intézményen belül egy-egy szervezeti egységben, de akár egy-egy munkakörben is eltérő a munkaidő-beosztás, sőt lehet keret jellegű is. Előfordul, hogy nem folyamatos, hanem szakaszos a napi munka, amelynek ellátására a munkáltató osztott napi munkaidőt is előírhat a kollektív szerződés, illetve a felek megállapodása alapján. Például az irodák takarítására alkalmazott dolgozónál célszerű lehet a munkaidő egyik felét az alkalmazottak munkakezdése előtti 4 órában, a másik felét a munkavégzést követő 4 órában meghatározni.

A munkarendet sokan keverik a beosztással, amely az egyes naptári napok jellegét határozza meg. Az adott beosztást egy héttel korábban egy hétre kell közölni a munkavállalóval, és attól a munkáltató csak rendkívüli munkavégzés elrendelésével térhet el.

A munkaidőkeret pedig a kötelezően ledolgozandó munkaidőt határozza meg hosszabb időre. Ezt úgy kapjuk meg, hogy ha a naptári napokból levonjuk a pihenőnapokat és a munkaszüneti napokat. Mértéke lehet három hónap, ez esetben a munkáltató határozza meg. Idénymunkánál négy hónapra lehet előre tervezni, míg hat hónap és egy év esetében a kollektív szerződésben meghatározottakat kell figyelembe venni.

Ebédszünet

Érdemes kitérni a munkaközi szünet (ebédidő) fogalmára is. A napi munkavégzés során, ha a munkaidő napi 8 óra teljes munkaidő, akkor a munkavállalónak jogos igénye, hogy ezen időtartamon belül étkezhessen. Erre szolgál a munkaközi szünet, amelynek legalább húsz percnek kell lennie és a tényleges munkavégzést ezen időtartam alatt meg kell szakítani. A munkavégzés megszakítása egyben azt is jelenti, hogy ekkor munkavégzés nem történik. A Munka Törvénykönyve (Mt.) szerint a munkaközi szünet ideje a munkaidőnek nem része, ezért ennek időtartamával a munkaidő meghosszabbodik. A munkaközi szünet idejére az Mt. alapján díjazás nem jár. Ettől eltérően kollektív szerződés, belső szabályzat rendelkezhet úgy, hogy a munkaközi szünet időtartama a munkaidő része, ezáltal a munkaidő nem hosszabbodik meg, és erre az időtartamra díjazás jár.

A munkaközi szünet időtartamát is lehet növelni, például az ebédidőt 30 percben meghatározni. Előfordulhat, hogy a munkáltató működése szempontjából még a munkaközi szünet kiadása is veszélyeztetné a biztonságos üzemelést, ezért mindig szükséges a folyamatos munkavégzés. Ebben az esetben a munkaközi szünet kiadására műszakonként, munkakörönként, személyenként eltérő időpontban kerülhet sor, sőt a munkáltató rendelkezhet arról, hogy hol kell tartózkodni a munkaközi szünetben (pl. a munkavégzés helyén nem lehet maradni).

Utazás, öltözés

Korábban számos vita volt arról, hogy az átöltözés előkészítő, befejező tevékenységnek tekinthető-e, ma azonban az állandó bírói gyakorlat azt mutatja, hogy ezt nem számítják ide. Ez esetben azonban vannak kivételek, például a vegyiparban, az egészségügyben vagy az élelmiszeriparban, amikor az előírt védőruházatot kötelező a munkavállalónak viselni.

Az utazással töltött idő általában szintén nem tartozik a munkaidőbe, kivéve, ha telephelyről megy valaki a munkavégzés helyére, vagy például a szervizelési munkák esetén is beszámítják. Korábban bizonytalanság volt a készenlét esetében, azonban mára a törvénybe belekerült, hogy ez nem számít munkaidőnek, és erre az időtartamra készenléti díj jár. Ha a munkavállaló már a munkahelyéről utazik tovább, az már munkaidőnek tekintendő.

Vidéki utazások esetén a szokásos munkakezdés időpontjától kell számolni a munkaidőt. Vagyis ha valakinek fél hétkor kell elindulni, de nyolc órától szokott dolgozni, akkor csak nyolctól jár a rendes munkabér, az előtte lévő időtartamra pedig a személyi alapbér negyven százalékát kell fizetni. A külföldi út esetén viszont a pihenőnapokra – például hétvégére – nem jár díjazás.

Munkahelyi dohányzás

A munkavállalók esetében talán ebből van a legtöbb félreértés, a nikotinfüggő kollégák többnyire nincsenek tisztában az erre vonatkozó munkajogi szabályokkal. A gyakorlattal ellentétben ugyanis dohányozni is csak a munkaközi szünetben lehet, munkaidőben a munkavállaló engedélyét kellene kérni erre. Több munkáltatónál olyan megoldást találtak ki erre, hogy a dohányosok számára több munkaközi szünetet biztosítottak, de mivel ez nem számít bele a munkaidőbe, így tovább kell tartózkodniuk a munkahelyen.

A vonatkozó jogszabályok helyes alkalmazása egy cégnél, szervezetnél elengedhetetlen, hiszen ha a munkaügyi felügyelő jogellenességet állapít meg, a büntetések óriási terheket róhatnak a vállalkozásokra.

Menedzsment Fórum 




Ajánló

Csomagot küld, postázó dobozra van szüksége? Ne keresse tovább!
Esetleg csomagoló papír, leszakítóhenger kellene? Akkor sem esünk kétségbe, ha Ön stretch vagy légpárnás fóliába tekerne valamit, vagy ha vastag ragasztószalag kell Önnek!
Csomagolóanyagok széles választékban!

.
Ezt már olvasta?


Előre kerülnek a köztelevízió csatornái a digitálistévé-szolgáltatásoknál.

Menekülne a köztévéről? Többet kell nyomkodnia

Pedig már-már kifele jöttek

8 beszédes ábrán a görög dráma!

.
Adatvédelmi trendek


A konferencián az Igazságügyi Minisztérium mellett az érintettek széles köre fejti ki észrevételeit az új intézményről. Felkért előadóink között szerepelnek a Magyar Bankszövetség, a MAKISZ és a Magyar Lízingszövetség szakértői is.

Jelentkezzen most!

.
elrejt
 
.