Mi változik az új áfa-törvényben?

Napvilágot látott az áfa-törvény tervezete, amely teljesen új alapokra helyezi az áfa gondolkodást. Mind logikájában, mind felépítésében, mindpedig fogalmazásában eltér a jelenleg hatályban lévő áfa-törvénytől. Újításként jelenik meg, hogy a törvénytervezet tartalmazza a külföldi adóalanyok által történő adó-visszatérítéssel kapcsolatos alapvető szabályozást, amelyet jelenleg kormányrendelet szabályoz, derül ki a Deloitte tájékoztatásából.

Az új áfa-törvény tervezete közel 20 éves hazai működése során bevezetett, általánosan ismert és bevált szakkifejezések egy részének használata mellett, illetve részben helyette, új szakkifejezéseket is bevezet. 2008. január 1. az újrakodifikált áfa törvény tervezett hatályba lépése. Átsorolás az adómértékek között, vagy kulcsváltoztatás nem történik.

Átfogalmazással ugyan, de tartalmát tekintve nem változik az adólevonási jog korlátozása, így például üzemanyag, személygépkocsi, élelmiszer, telefon áfája a tervezet szerint továbbra sem lesz levonható. Kivételek azonban lesznek, így például teljesen mentesül az adóalany a levonási tilalom alól, ha a levonási tilalom alá tartozó terméket (személygépkocsit, motort, jachtot, lakóingatlant) egészben vagy túlnyomórészt bérbe adja. A tervezet szerint a "túlnyomó rész" legalább 90 százalékos hasznosítást jelent, áll a Deloitte adó-hírlevelében.

Saját rezsis beruházás esetén az adólevonási jog legkorábban a beruházás rendeltetésszerű használatbavételekor keletkezik. Jelentős szigorítás tehát, hogy a beruházáshoz kapcsolódó beszerzések, igénybevett szolgáltatások áfa-ját nem lehet a beruházás folyamatában levonni, csak az aktiváláskor.

Arra is figyelemmel kell lenni, hogy a tervezet nem tartalmazza azt a jelenlegi, törvény által szabályozott lehetőséget, hogy az adólevonási jogot nemcsak a teljesítés időpontjában, hanem 5 éven belül bármelyik későbbi adóbevallás során lehet érvényesíteni. (Ezáltal az adózók állandó önellenőrzésre kényszerülhetnek, hogy a megfelelő időszakokra visszanyúlhassanak.)

Szintén kimaradt a tervezetből az a jelentős garanciális szabály, hogy az adólevonással kapcsolatos jogok a számla esetleges hibái ellenére sem sérülhetnek akkor, ha a számla befogadója kellő körültekintést tanúsított.

Adólevonási jog gyakorlása

A jelenlegi törvénytervezet szerint abban az esetben, ha az előzetesen felszámított adó utólag, az adólevonási jog keletkezését követően csökkent, akkor abban az időszakban, amikor a változás megtörtént, a különbséggel a bevallásban a fizetendő adót növelni kell. Amennyiben a csökkenés az eladó számlamódosításán alapul, akkor azt csak az okirat kézhezvételének bevallási időszakában lehet figyelembe venni, de nem később, mint a módosítás hónapját követő hónap 15-e.

Abban az esetben, ha az előzetesen felszámított adó utólag, az adólevonási jog keletkezését követően nő, akkor a különbözetet legkorábban abban a bevallási időszakban lehet levonható adót növelő tételként érvényesíteni, amikor az adóalany birtokolja a növekvő levonás alapjául szolgáló okiratot.

A törvénytervezet az adóvisszaigénylés feltételeit jelentős mértékben enyhíti, és egyszerűsíti a jelenlegi szabályozáshoz képest. Így a javaslat értelmében az adó éves bevételi korláttól függetlenül és tárgyi eszköz beszerzés hiányában is visszaigényelhető, ha az elszámolandó adó abszolút értékben eléri vagy meghaladja

• havi bevallási kötelezettség esetén az 1 millió forintot;
• negyedéves bevallási kötelezettség esetén a 250 ezer forintot;
• éves bevallási kötelezettség esetén az 50 ezer forintot.

Bizonylatolás

A törvénytervezet értelmében a teljesítést követő 8 napon belül az adóalany köteles gondoskodni a számla kiállításáról.

A jelenlegi törvénytervezet egyszerűsíteni kívánja a helyesbítő számlára és stornó számlára vonatkozó jelenlegi szabályozást, így ezen fogalmakat a tervezet nem említi, helyette bevezeti a számlával egy tekintet alá eső okirat fogalmát az irányelvvel összhangban. Ez a sorszámon, a különbözet összegének és a gazdasági esemény szereplőinek megnevezésén kívül nem tartalmaz kötelező elnevezést, formátumot, adatokat.

Az adómentességre vonatkozó szabályok módosulása

A tervezet az újrakodifikált áfa irányelvhez hasonlóan fogalmaz, amely sok esetben a magyar sajátosságok figyelmen kívül hagyásával jár. Pl. a pénzügyi szolgáltatások köre eddig a KSH besorolásán múlt, a jövőben az áfa-irányelv szóhasználatából kell kiindulni. Áfa mentessé válik továbbá példának okáért minden használt ingatlan értékesítése, melyre azonban az értékesítő választhat áfa-kötelezettséget is.

A tervezet fontos újítása, hogy ha a tárgyi eszközt most eladó adóalany előzőleg a terméket tárgyi mentes tevékenységhez használta, így az előzetesen felszámított áfát nem tudta levonásba helyezni, akkor ezen tárgyi eszköz továbbértékesítése is tárgyi mentes lesz. Ugyanakkor ezzel egyidejűleg értelemszerűen megszűnne az a lehetőség, hogy a továbbértékesítéskor a korábban le nem vonható adó időarányos része visszajár.

Az adótörvény tervezet a jelenleg hatályos szabályozással szemben nem hoz a lízinggel kapcsolatosan speciális szabályokat. Így hiányzik a pénzügyi lízingügyletre vonatkozó azon rendelkezés is, amely alapján a tőkerész ugyan adóköteles, de a kamatrész (mint pénzügyi szolgáltatás ellenértéke) adómentes. Továbbá nem határozza meg a tervezet a lízing teljesítésének időpontját, illetve a lakóingatlan lízing speciális szabályozása is megszűnik.