Az ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
Miből lesz nyugdíjunk? - Nem menekülhetünk a globális probléma elől
A demográfiai helyzet, a nyugdíjrendszer struktúrája és az államháztartás helyzete alapján a magyar nyugdíjrendszer már 2009-ben is a kevésbé fenntarthatók közé tartozott - derül ki az Allianz szerdán megjelent tanulmányából. Azóta a magánnyugdíjpénztári rendszer megszüntetésével valószínűleg csak romlott a helyzet, mivel a szakemberek szerint azoknak az országoknak van esélyük a fenntarthatóságra, ahol több lábon áll a nyugdíjrendszer. Mfor.hu-háttér.

A szénjárandóság kifizetéséhez rendeletet kell módosítani
Selmeczi Gabriella: rendkívül drága és felesleges kísérlet volt a magánnyugdíj-pénztári rendszer
Réthelyi: fenntarthatatlanná vált az átvett rossz rendszerek finanszírozása
Magas nyugdíjat várnak a magyarok, de nem tesznek érte
PSZÁF: a magánnyugdíj-pénztári tagok alig negyede lépett vissza az állami rendszerbe
16 ezren önként lemondtak a rokkantnyugdíjukról?
Még 2009-ben készítette el az Allianz globális nyugdíj-fenntarthatósági indexét, mellyel azt próbálták megvizsgálni, hogy az egyes országok nyugdíjrendszere milyen állapotban van. Ebben a rangsorban hazánk már akkor sem kapott túl jó értékelést, főleg az államadósság magas GDP-hez viszonyított aránya szólt ellenünk.
Egész Európának problémát okozhatnak a nyugdíjak
Az Allianz tanulmánya szerint a népesség elöregedése elsősorban a nyugdíj- és egészségügyi kiadásokban fog megmutatkozni a következő évtizedekben. Az Európai Bizottság előrejelzései szerint például 2060-ra a GDP 4,75 százalékával emelkednek majd az állami kiadások a lakosság elöregedése miatt az Európai Unióban.
"A közkiadások kicsúcsosodásának időpontja országonként változik, az államháztartásra nehezedő nyomás pedig már sokkal korábban érezhető lesz. Az eurózónában a korosodással összefüggő közkiadások várhatóan 3,2 százalékponttal fognak bővülni 2035-re, majd két százalékponttal az azt követő 25 év során. Általánosságban a nemzeti költségvetésekre nehezedő nyomás nem pusztán a demográfiai trendek közvetlen következménye, hanem nagymértékben függ az egyes nemzeti rendszerek jellegétől, valamint politikai döntésektől is" - emelik ki az Allianz szakértői.
Magyarország a kontinensen belül azon országok közé tartozik, melyekben a következő ötven évben a GDP 4-7 százalékával emelkedhetnek a közkiadások, az Allianz becslése szerint 2060-ra a bruttó magyar össztermék 25,7 százalékát fordítjuk majd egészségügyi- és nyugdíjcélú kiadásokra.

Az olyan országokban, mint Franciaország, Svédország és az Egyesült Államok, az elöregedés valamivel lassabb, de észrevehető arányú. Ázsiában a két leginkább érintett ország Japán és Dél-Korea. Japán máris a legidősebb társadalom a világon, míg Dél-Korea is gyors tempóban öregszik. Kínában a folyamat valamivel később kezdődött, de az ország mindazonáltal egy generáción belül el fog öregedni - hívja fel a figyelmet a tanulmány.
Több pillér nagyobb esély a túlélésre

Ingyenes ötletek, tippek, kereskedés az mfor trader rendszerével.
Próbálja ki az mfor trader on-line kereskedési rendszert 20 napon át!
"A nyugdíjrendszerek fenntarthatóság szerinti összehasonlítása azt mutatja, hogy a különböző pillérekből származó diverzifikált nyugdíjjövedelemmel rendelkezők fiskális szempontból a leginkább fenntarthatók" - állapítják meg az Allianz szakemberei. Ebből a szempontból az Allianz nyugdíj-fenntarthatósági indexét Ausztrália és Svédország vezeti. A fenti megállapítás azonban rossz hír számunkra, hiszen a kormány tavalyi döntése éppen a magánnyugdíjpénztári pillért számolta fel.
A fenntartható nyugdíjrendszerekben megfigyelhetők hasonlóságok: fel tudnak mutatni egy aránylag kedvező demográfiai helyzetet és egy viszonylag alacsony államadósságot, valamint erős tőkefinanszírozott pilléreket, és így kiegyensúlyozott nyugdíjbevételt is. Ez a nyugdíjszerkezet csökkenti az államháztartásra nehezedő terhet. Ez azt is jelenti, hogy az egyének nyugdíjjövedelme különböző forrásokból származik. Így az általános kockázat csökken, mivel az egyes források különböző kockázatoknak vannak kitéve. Ez hasonló a tőkebefektetéseknél alkalmazott diverzifikálás elvéhez - hangsúlyozza a tanulmány.
Az Allianz kimutatása szerint a fenntartható szociális rendszerek és gazdasági növekedés jelentik azt a két fő eszközt, amelyek az elöregedés által az államháztartásra gyakorolt hatásokat ellenőrzés alatt tarthatják. Ha a megfelelő utat időben kijelöljük, az állam megőrizheti meghatározó szerepét, és a figyelem az elöregedő társadalmak kihívásairól átterelődhet az általuk kínált lehetőségekre.
Kezdhetünk spórolni
Hazánk azért is van az átlagosnál rosszabb helyzetben, mert a magas államadósság mellett alacsony a magyar lakosság megtakarítási hajlandósága, így ha az állam nem tud esetleg elegendő ellátást biztosítani évtizedek múlva, akkor kevesen számíthatnak majd a félretett pénzükre.
Az Aviva egy tavaly bemutatott felmérése szerint például a következő negyven évben átlagosan havi 45 ezer forintot kellene félretennie annak a magyarnak, aki fenn akarja tartani korábbi életszínvonalát nyugdíjasként is. Ugyanebből a felmérésből derült ki, hogy Európában évente összesen 1,9 billió euró a nyugdíjrendszer hiánya. "A lehetséges megoldások: a nyugdíjpénztárak hozamának emelése, az állami nyugdíj emelése, az alacsonyabb életszínvonal elfogadtatása az emberekkel, illetve a nyugdíjkorhatár emelése" - vázolta fel a helyzetet 2010 szeptemberében Bartók János, az Aviva elnök-vezérigazgatója.
Az egész nyugdíjkérdés arról szól, hogy az embereknek attitűdöt kell váltani, havi jövedelmük 10-20 százalékáról le kell mondaniuk annak érdekében, hogy később ne kelljen nélkülözniük - tette hozzá Zolnay Judit, a cég vezérigazgató-helyettese.
mfor.hu

Eladó családi ház 1221 Budapest XXII. ker, 39 900 000 Ft
Eladó családi ház 2737 Kassai u., Ceglédbercel, Pest, 9 500 000 Ft
Eladó lakás 8100 Erdõdy Pálfy Tamás , Várpalota, Veszprém, 6 000 000 Ft
Eladó lakás 1111 Kaptárkõ u., Budapest XI. ker, 12 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 59 900 000 Ft
Eladó lakás 1111 Beregszász út, Budapest XI. ker, 28 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Rahó u., Budapest XI. ker, 29 990 000 FtTovábbi eladó ingatlanok
Kiadó lakás 1061 Paulay Ede u., Budapest VI. ker, 80 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1051 Kossuth Lajos u., Budapest V. ker, 100 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1221 Liliomdomb Lakópark, Budapest XXII. ker, 90 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1131 Viza u. , Budapest XIII. ker, 120 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 81 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 49 300 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 118 800 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 240 300 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok





A közszférások bére két és fél éves mélypontra került









