Miért nem szeretjük a részmunkaidős állást?


Egy új javaslat nem csak a gyermeknevelésből a versenyszférába visszatérőket segítené, de elméletileg javíthatná a részmunkaidős foglalkoztatás arányát is. A foglalkoztatási forma alacsony aránya azonban nemcsak ezen múlik. Mfor.hu-háttér.

Járulékkedvezményért cserébe a versenyszférában is részmunkaidős foglalkoztatás segítené a gyermeknevelésből visszatérőket a családok védelméről szóló kétharmados törvényjavaslat szerint - mondta el Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője az MTI-nek. 

Bár a javaslat a jelenlegi 11 százaléknál magasabb járulékkedvezményt biztosítana, várhatóan ellenállásba ütközhet a gazdasági szféra képviselői körében, ugyanis a tervezet szerint kérés esetén itt is biztosítani kell majd a foglalkoztatásba visszatérő szülő négy- vagy hatórás foglalkoztatását.

Kedvező hatása lenne a gazdaságra

Szakemberek szerint a válságból való kilábaláshoz, valamint a vállalkozók költségcsökkentéséhez és optimális időgazdálkodásához járulhat hozzá, ha nagyobb arányban alkalmaznának részmunkaidős dolgozókat. Társadalmi szinten pedig egy jó megoldást jelent arra, hogy a kisgyermekesek, a tartós munkanélküliek visszakerüljenek a munkaerő-piacra, a frissen végzett diplomásoknak pedig lehetőséget teremtene a munkaerő-piaci belépésre, és tapasztalatok szerzésére. Mindezek fényében hosszabb távon az életszínvonal emelkedését és az életminőség javulását eredményezné, ha hazánkban is általánossá és nagyobb arányúvá válna a részmunkaidős foglalkoztatás.

A fenti előnyökön túlmenően a részmunkaidős foglalkoztatás elterjedése alkalmas megoldás lenne a munkanélküliség megelőzésére, és általa jelentős mértékben növekedhet a foglalkoztatottak létszáma is a gazdaságban.

Akkor mi a probléma?

A jelenség széleskörűvé válását az nehezíti meg hazánkban, hogy míg más, nyugat-európai országokban például a távmunka is stabil alapokon nyugszik, itthon a kevesebb kereset, a bizalmatlanság, és a bizonytalan jellege miatt kevésbé kedvelt forma. Sokan ugyanis csak a teljes munkaidős állásra tudnak igazi munkaként tekinteni.

Az elterjedést emellett több körülmény is gátolja. Munkavállalói részről a leginkább hátrányos velejárója a részmunkaidőnek az alacsonyabb fizetés, a kevesebb szolgálati idő, ami negatívan befolyásolja a nyugdíj mértékének megállapítását. A vállalkozók körében pedig hiába lehetne optimalizálni a munkafolyamatokat, valamint a ráfordított időt, sokan arra hivatkoznak, hogy az alkalmazottal kapcsolatban felmerülő költségek egy része semmivel sem kevesebb, mint a teljes munkaidős dolgozók esetében.

Szakemberek véleménye szerint a magyar munkaerő-piac nincs felkészülve a foglalkoztatási forma alkalmazására és elterjedésére, hiszen jelenleg feloldatlan anomáliák jellemzik a piacot. A nyugdíj és a szolgálati idő csökkenése mellett ilyen a nem teljes körű biztosítási jogviszony. Ehhez ugyanis heti 36 óra munkaidő szükséges, a részidős foglalkoztatottak esetében ez azonban minden esetben kevesebb.

Elmaradva a nyugati országoktól

A változtatás azért is lenne kedvező, mert az Eurostat legutóbbi adatai alapján a nyugat-európai országokhoz képest hazánk jelentősen le van maradva ezen a terén. Míg az Unió 27 országának átlaga 18,5 százalék, Magyarországon a 15 és 64 év közöttiek mindössze 5,5 százaléka dolgozik részmunkaidőben. Ugyanakkor a KSH legutóbbi gyorsjelentése alapján egy év alatt 52 százalékkal emelkedett a négy órában dolgozók száma, vagyis 2011 júniusában 342 ezer volt. 

2010-ben összesen 220 ezer részmunkaidős alkalmazott volt, melynek 64,2 százaléka, vagyis 141,2 ezer fő a gyengébbik nem képviselője. Érdekesség, hogy ez utóbbi szám nagyjából 10 ezerrel kevesebb, mint a 2000-ben összes ilyen keretek között dolgozók száma (151,7 ezer fő). 

Tíz év alatt a 68,3 ezer fővel, 45 százalékos növekedést sikerült elérni, melyhez legnagyobb részben a válságot követő év járult hozzá. 2009-ben ugyanis az egy évvel korábbihoz viszonyítva 31 ezerrel, 179,2 ezerre nőtt a négy, vagy hat órában dolgozók száma.
Az uniós tagállamok közül éllovas ilyen tekintetben Hollandia (48,3 százalék), Dánia (25,8 százalék) és az Egyesült Királyság (25,7 százalék).

Székely Sarolta
mfor.hu




Energetikai tanúsítvány

Az ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.

Energetikai tanúsítványok a Primalaktól

hirdetés
100 évig akart élni a 75 éve elhunyt John D. Rockefeller100 évig akart élni a 75 éve elhunyt John D. Rockefeller

1937. május 23-án hunyt el a kiváló üzleti érzékkel rendelkező amerikai iparvezér, John D. Rockefeller, aki megalapozta tevékenységével az ismert nagytőkés család vagyonát is. Állítólag Dagobert bácsi riválisát, John D. Rockerduckot is róla mintázták. Mesél a múlt az mfor.hu-n.

.
Olvasói sarok - fórum
[ 2012-05-25 ] Orbánék nagyon magabiztosak, de Brüsszel még közbeszólhat - Alex1
" Fogadnék 100K forintban, hogy ameddig volt Kisz titk..."
[ 2012-05-25 ] A Malév pilótái közül alig 10 százalék repül ismét - bankár
" Szárnyakat adunk a vágyainak???? ..."
[ 2012-05-25 ] Több ezerrel magasabb lehet a bajba jutott adósok bérleti díja - bankár
" Csak szerencsétlen nyámnyila birkák vagytok, akik k..."
[ 2012-05-25 ] Magyar milliomosok szórakozása lesz nyáron a londoni olimpia - bodza bokor
" Inkább megyek dögleni a tengerpartra, és jó lesz nek..."
[ 2012-05-24 ] A PROJEKTMENEDZSER VÁLLALATI KULTÚRÁT BEFOLYÁSOLÓ LEHETŐSÉGEI, MÓDSZEREI - Klimkó Gábor
" Nem tudok részt venni az összejövetelen, ezért vagy..."
További témák >>
hirdetés
elrejt
 
.