Mikor kell számlát adni és mikor nyugtát?

2008. május 19. hétfő 07:54:54

Információ

A cikkek nyomtatása csak regisztrált felhasználóink számára lehetséges. Amennyiben Ön már regisztrált, lépjen be a szolgáltatás eléréséhez!

Adózási szabályok, tudnivalók, Kis- és középvállalatok

Évről-évre apróbb változások jellemzik a számla, nyugta kibocsátásának szabályait. Miután sok vállalkozás esetében a nyári szezonban alaposan felfut a forgalom, nem lényegtelen a szabályok tisztázása.

Időnként nagy a bizonytalanság (Mfor-montázs)

A számlázásra vonatkozó előírásokat az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény), valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott PM rendeletek tartalmazzák.

Mikor kell számlát adni?

A hatályos szabályok szerint az általános forgalmi adó alanya az általa teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról köteles számla kibocsátásáról gondoskodni a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője részére. Számla kibocsátásáról kell gondoskodni továbbá a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás előlegéről is az adóalany (illetve nem adóalany jogi személy) partner részére. Az előleget fizető egyéb partnerek felé számla kiállítása akkor kötelező, ha a partner a számla kiállítását kéri. Számla bocsátandó ki abban az esetben is, ha a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítési helye - az áfatörvény előírásai szerint - nem belföldön van, feltéve, hogy az adóalanynak kizárólag belföldön van gazdasági célú letelepedési helye (gazdasági célú letelepedési hely hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye).

A számlát legkésőbb a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítését – előleg esetén az annak kézhezvételét, jóváírását – követő 15. napon ki kell bocsátani. A törvényi feltételek fennállása esetén a számlaadási kötelezettség gyűjtőszámla kibocsátásával, illetve egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátásával is teljesíthető. A számlakibocsátási kötelezettségnek a kötelezett saját maga, illetőleg – megbízása alapján a képviseletében – az általa meghatalmazott is eleget tehet.

Mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany, ha a termék értékesítése, illetve szolgáltatásnyújtása a tevékenység közérdekű vagy speciális jellegére tekintettel mentes az adó alól, feltéve, hogy az adóalany gondoskodik az ügylet teljesítését tanúsító, a számviteli törvény rendelkezéseinek megfelelő bizonylat kibocsátásáról.

Mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany akkor is, ha a terméket megvásárló, a szolgáltatást igénybevevő olyan nem adóalany személy, aki/amely az ügylet ellenértékét – az ügylet áfa-törvény szerinti teljesítéséig – készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel megtéríti és számlát nem kér. Ilyen esetben az adóalanyt nyugtaadási kötelezettség terheli.

Nincs mód a számlaadási kötelezettség alól való mentesülésre a következő ügyleteknél:

• adóalany részére történő termékértékesítés, szolgáltatás nyújtás,
• nem adóalany jogi személy részére történő termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás,
• adómentes közösségen belüli értékesítés,
• távolsági értékesítés,
• új közlekedési eszköz Közösségen belüli értékesítése,
• sorozat jelleggel történő építési telek, beépítés alatt álló, illetve beépített ingatlan értékesítés.

Mire kell ügyelni?

A számlakibocsátás során minden esetben érdemes tekintettel lenni a számla kötelező adattartalmára, így kibocsátás kelte, sorszám, kibocsátó adatai, adószáma, az értékesített termék megnevezés, a termék áfa –törvényben alkalmazott VTSZ száma (amennyiben a számla kibocsátó a VTSZ számokat használja a termék megjelölésére), mennyisége vagy szolgáltatás esetén annak megnevezése, és a szolgáltatás áfa-törvényben alkalmazott SZJ-száma (amennyiben a számla kibocsátó az SZJ számokat használja a szolgáltatás megjelölésére) egy szabályos bizonylat esetén szerepel a számlán. Hasonlóképpen a teljesítés – illetőleg az előleg átvételének, jóváírásának – időpontja, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől; az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára, illetőleg a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, továbbá az alkalmazott adó mértéke és az áthárított adó összege szerepel.

A papíron kibocsátott számla tekintetében figyelemmel kell lenni a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításának, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet előírásaira is. Nyomdai úton előállított számla esetén figyelemmel kell lenni többek között arra, hogy csak az adóhatóság által megállapított sorszámtartománynak megfelelő számla kerüljön alkalmazásra. Számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla esetén biztosítani kell többek között a program dokumentációnak a rendelkezésre állását. Az elektronikus úton történő számlázás tekintetében az áfa-törvény előírásai mellett az elektronikus számlával kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 46/2007. (XII. 29.) PM rendelet előírásai is figyelembe veendőek.

Adózási szabályok, tudnivalók, Kis- és középvállalatok