Ha minden jól megy, két év múlva eltűnik a budapesti tömegközlekedésből a "Jegyeket, bérleteket!" felszólítás, és egy plasztikkártyát kell majd mutatnunk az ellenőrnek. Az mfor.hu az elkészült hatástanulmány alapján próbálja összegezni, milyen lesz az új rendszer, illetve az mennyibe fog kerülni a vállalatnak és az utasoknak. Mfor.hu-háttér.
Muzeális értékű lyukasztók
A mai budapesti jegyrendszer Európában egyedülállóan elavult, a Budapesten alkalmazott kézi jegylyukasztókat más nagyvárosokban legfeljebb a múzeumokban találhatunk - kezdődik az az előterjesztés, melyet a Fővárosi Közgyűlés szerdán nagy többséggel támogatott. "Cél a menetdíj-rendszer megújítása, a mainál kényelmesebb és korszerűbb jegy- és bérletvásárlás lehetővé tétele például az interneten vagy mobiltelefonnal, a bliccelés visszaszorítása, a jegy- és bérlethamisítás felszámolása, olyan technológiai rendszer bevezetése, mely a tömegközlekedés mellett a parkolásban és a közbringa-rendszerben is használható" - olvasható a dokumentumban.
Magyarul ez azt jelenti, hogy a főváros harmadszor is nekifut az elektronikus jegyrendszer bevezetésének. Az elfogadott előterjesztés értelmében optimális esetben 2014-től kezdhetik bevezetni az új kártyarendszert, mely új típusú jegyeket is hoz majd magával, így több nagyvároshoz hasonlóan Budapesten is megjelenhet az időalapú jegy, vagy az úgynevezett napi költési maximum.
Az új rendszer bemutatása előtt azonban érdemes egy kicsit elmerülni a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) által készített 320 oldalas megvalósíthatósági tanulmány első felében, mely a jelenlegi gyakorlat hibáira világít rá. A tanulmány becslése szerint a BKV 2011-ben 50,2 milliárd forintos menetdíj bevételt érhetett el, ehhez társult 16,4 milliárdos fogyasztói árkiegészítés a költségvetésből.
Elkészült a főváros BKV-finanszírozási koncepciója
Index.hu: öt év alatt 838 új busz kellene a BKV-nak
A kormány elkötelezett a BKV működőképességének fenntartásában
Kedden találkoznak a budapesti és Pest megyei polgármesterek a BKV ügyében
Várhatóan Bolla Tibor vezeti majd ideiglenesen a BKV-t
Lemondott a BKV vezérigazgatója
A tanulmány több egészen megdöbbentő adattal is szolgál a jelenlegi rendszer működéséről. A jegybevételek több mint 15 százalékát például csak az értékesítési és ellenőrzési költségek viszik el évente. Ennek alapján pedig nem csoda, hogy évről évre állami és önkormányzati tízmilliárdokat kell a cégbe tolni, hogy egyáltalán működőképes legyen. Hasonlóan abszurd helyzet, hogy a jegyérvényesítő készülékek többsége gyakran nem a valós időt pecsételi a jegyekre, mivel nincs központi órajelük.
Az elmúlt években többször felvetették, hogy a papíralapú jegy megtartása mellett is fel lehetne szerelni kapukat a metróállomásokon az ellenőrök helyett, azonban a BKK tanulmánya szerint ez a jelenlegi rendszerben kivitelezhetetlen, hiszen a kapu bármilyen papírdarab bedugására kinyílna, nem lehetne a jegyekre optimalizálni.
Milyen lesz az új rendszer?
Részben a fenti problémák miatt van szükség a jegyrendszer modernizálására a BKV-nál, ezért vezetnék be az elektronikus jegyet. Az optimista becslések szerint így 2014-től fokozatosan lehetne leváltani a papíralapú jegyeket és bérleteket. Az első fázisban a rendszeres bérletvásárlókat terelnék át az elektronikus jegy felé, már ez is hónapokig eltarthat, hiszen több százezer embert kell rávenni, hogy elektronikus kártyát csináltasson, és azokat le is kell gyártatni.
A bevezetés tervezett ütemezéseA második ütemben a jegyek is elektronikus formában jelennének meg a tervek szerint, erre 2015 első feléig kerülhet sor. A harmadik ütem a beléptetőkapuk telepítése, amit 2014-től fokozatosan terveznek, ez várhatóan egy-két évig is eltart majd,a míg mindenhol kivitelezhető lesz. A beruházás utolsó ütemében az érintésmentes bankkártyákat is elfogadná a BKV fizetésre, illetve a rendszer kiépítésekor figyelembe veszik az NFC-rendszerű mobiltelefonok tulajdonságait, hogy később ezeket is be lehessen vonni fizetőeszközként.
A gyakorlatban az átállás úgy valósulna meg, hogy minden utasnak kérnie kellene egy elektronikus kártyát, melyet a BKK gyártatna le. Ezeket lehetne regisztrálni, és akkor az utas neve és fényképe is szerepelne rajta, illetve igény szerint lennének anonim kártyák is azoknak, akik nem akarnak élni a regisztrációval. A megvalósíthatósági tanulmány azonban arra is kitér, hogy a regisztrált kártyák használói akár jelentős árkedvezményt is kaphatnának.
A diákoknak és a nyugdíjasoknak nem kellene BKK-kártyát kiváltaniuk, hiszen a cég csatlakozna a Nemzeti Egységes Kártyarendszerhez (NEK), melyet a kormány idén tervez útjára indítani. Ez egy alternatív személyazonosságot igazoló dokumentum lenne, mely egyesítené a most meglévő igazolványokat. A BKK szempontjából ez azért lenne ideális, mert a NEK-kártyákkal egyúttal az utazásra jogosító kedvezményeket is nyilván lehetne tartani. A NEK-kártya és a BKK-kártya mellett az időszakos utazóknak, turistáknak lenne mágnespapír alapú jegy is.
A BKK tervei szerint az elektronikus rendszer bevezetésével létrejöhetne az időalapú jegy Budapesten is, illetve megalkotnák az úgynevezett díjplafon intézményét. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ha valaki egy nap annyi jegyet vesz, melyek ára eléri egy napijegy árát, akkor automatikusan napijegyet kapna, hogy ne járjon rosszabbul. Budapest határain kívül úgynevezett tarifaövezeteket határoznának meg a MÁV-val és a Volán-társaságokkal együttműködve.
Az elektronikus jegyrendszer bevezetésével a bérletpénztárak mellett az interneten is lehetne jegyet, bérletet venni, vagy feltölteni a BKK-kártyánk egyenlegét. Ezzel kikerülhető lenne az a probléma, hogy jelenleg éjszaka például szinte sehol nem lehet jegyet vagy bérletet venni Budapesten.
Mennyibe fog ez kerülni, és ki fizeti?
Az elektronikus jegyrendszer teljes bevezetése a megvalósíthatósági tanulmány alapján mintegy 15,7 milliárd forintba kerülne, ebből az első lépésben 2,5 milliárdot kellene előteremteni. Ugyanakkor a megvalósíthatósági tanulmány szerint törekedni kellene arra, hogy már az első ütem megkezdésekor legyen fedezet a teljes projektre.
"A BKK elsődleges célja, hogy a projekt megvalósítása uniós projekt keretében történjen, ehhez szükséges a kormány támogatása is. A kormánynak is érdeke a rendszer megvalósítása, mivel ezzel csökkenteni lehet a diákok, nyugdíjasok visszaéléseit, ami a becslések szerint évente milliárdos összeget jelent" - olvasható az előterjesztésben, amit a fővárosi képviselők megszavaztak. Ha nem lesz meg a kormány támogatása, akkor saját tőke vagy bankhitel jöhet szóba. Előbbi esetben azonnal indítható az első ütem, míg a bankhitel esetében a BKK szerint az Európai Befektetési Bank (EIB) vagy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) jöhet szóba finanszírozóként.
Természetesen az utasoknak is pénzbe kerülne az átállás: a BKK a kártyákra disztribúciónként öt eurós árral számol, amiből 3,5 eurót az ügyfelekkel fizettetnének meg. Vagyis a jelenlegi elképzelés szerint nagyjából ezer forintba kerülne egy öt évig érvényes kártya, amit bármikor fel lehetne tölteni pénzzel, hogy utazhassunk.
Beke Károly
mfor.hu
A 11-12 kerület határán, Rupphegyen épült két szintes, duplakomfortos, csendes, családi házas övezetben épült 270 négyzetméteres ház 40 nm-es fedett terasszal, kocsibeállással, riasztóval, 3x8 méteres kültéri fűtött medencével, egy kis kerti házzal (téglaépület, zuhanyzó, WC, tároló helyiségekkel) igényesen kialakítva 160 millió forintért eladó, vagy 4000 euróért bérelhető.
További információk: Lőrincz Anna (Primalak): 70-406-1920
Eladó lakás 1111 Budapest XI. ker, 29 900 000 FtEladó lakás 1131 Lehel u., Budapest XIII. ker, 15 500 000 FtEladó lakás 1131 Visegrádi u., Budapest XIII. ker, 13 500 000 FtEladó lakás 1021 Fillér lépcsõ, Budapest II. ker, 55 000 000 FtEladó családi ház 1111 csendes hegyvidéki, Budapest XI. ker, 270 000 000 FtEladó lakás 1111 Sasadi út, Budapest XI. ker, 23 990 000 FtEladó lakás 1111 Etele út, Budapest XI. ker, 9 300 000 FtEladó lakás 1021 Törökvészen, Budapest II. ker, 89 000 000 FtTovábbi eladó ingatlanokKiadó lakás 1121 Virányos köz, Budapest XII. ker, 100 000 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Breznó köz, Budapest XI. ker, 98 000 Ft / hónapKiadó lakás 1021 Tövis u., Budapest II. ker, 2 000 Ft / hónapKiadó lakás 1121 Németvölgyi út, Budapest XII. ker, 170 000 Ft / hónapKiadó lakás 1081 Delej u., Budapest VIII. ker, 40 000 Ft / hónapKiadó lakás 1131 Népfürdõ u., Budapest XIII. ker, 88 000 Ft / hónapKiadó lakás 1061 Szondi u., Budapest VI. ker, 130 000 Ft / hónapKiadó lakás 1111 Bercsényi u., Budapest XI. ker, 120 000 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanokFővárosi ingatlaniroda keres több éves tapasztalattal rendelkező ingatlan tanácsadó munkatársakat.
Ha úgy szeretnél együtt dolgozni az ingatlanpiacon közel 15 éve sikeres vezető kollégáinkkal, hogy közben a jutalék jelentős része (kétharmada) is Nálad marad, fényképes önéletrajzzal jelentkezz a szentesi@primalak.hu e-mail címen, vagy lépj kapcsolatba velünk telefonon, a 06-30-839-37-74-es számon!
09:10Még a két világháború között is több lakás épült, mint tavaly
08:43Csak Tokió tudott javítani Ázsiában
08:13A nyomtató az eszközárak inflációjával jár
08:10Obama csökkentené a társasági adót
07:52A Bankszövetség még nem döntött Rogánék legújabb javaslata kapcsán
07:34BUX: várjuk az újabb nagyobb mozgást
06:07Nem kell szomorkodni - olcsón megúsztuk a brüsszeli intőt
05:04Századvég: tovább 100-150 milliárdos megszorítás kellhet
04:01Egyszeri tételeken bukott nagyot a Telekom a negyedik negyedévben
A MOM park tőszomszédságában igényesen kivitelezett, 2008-ban részletes kiviteli terv alapján felújított, átépített modern ház eladó! A 266 négyzetméteres ingatlan 3 lakószintből és egy garázs-mosókonyha-tárolószintből áll. Nagyon napfényes, tágas terekkel rendelkezik, funkcionálisan is kitűnő térkihasználtság jellemzi az épületet. Alkalmas nagyobb családnak, illetve cégközpontnak is.
Irányár: 150 millió forint
További információk: Major Edit (Primalak): 30-839-3841
Fórum hozzászólások ( 5 )