Mitől lesz versenyképes a jövőben a HR-szakma?


Regresszív folyamatok tapasztalhatóak a magyar munkaerőpiacon, így a versenyképesség megtartásához a fajsúlyos szempontokra kellene ügyelnünk, vélik az év HR-esei, akiket az IVM Bridge Kft. által szervezett 2008-as HR bálon választottak meg. A győztesek: Szüts Ildikó, a Magyar Posta általános vezérigazgató-helyettese, az Esélyegyenlőségi program díj győztese, Rolek Ferenc, a Budapest Bank vezérigazgató-helyettese, a Stratégiai HR partnerség kategória nyertese, és Somorjai Éva, a Magyar Telekom HR vezérigazgató-helyettese, a Világgazdaság különdíjával kitüntetett szakember. Az mfor.hu a magyar HR-piaci tendenciákról kérdezte a szakembereket.

Rolek Ferenc, a Budapest Bank HR-vezetője szerint a jelenlegi, munkaerőpiacra ható gazdasági tendenciák a munkaerőpiac további szegmentációját fogják eredményezni. A szakember szerint vannak olyan üzleti szektorok, amelyeket jelentősen érint a leépítés, és számítani lehet a nagy létszámú tartósan munkanélküli réteg kialakulására is.

Rolek Ferenc szerint ugyanakkor a a kedvezőtlen piacgazdasági folyamatok nem lesznek általánosak, és csak bizonyos szektorokat fognak súlytani. Így elsősorban a fizikai munkát igénylő ipar és kereskedelem fogja megszenvedni a kényszerű költségcsökkentési intézkedések miatt fellépő leépítési hullámokat, miközben lesznek olyan szakmák, ahol már most érezhető nehézség a kellően magas kompetenciával rendelkező munkaerő megtalálása.

A Budapest Bank HR vezetője szerint ez utóbbira jellemző a banki szektor, ahol például néhány területen komoly küzdelmet kell vívni egy-egy magas szintű tudással rendelkező és jó teljesítőképességű jelöltért.

A HR bálról

A díjazottak a 2008-as HR bálon vehették át elismeréseiket. A bált minden évben az
IVM-Bridge Tanácsadó Kft. rendezi meg azzal a céllal, hogy a szakmai konferenciákon túl egy kötetlen fórumon is találkozhassanak a HR szakma szereplői, és díjazhassák a kiemelkedő munkákat. A szakmai összetartás erősítésére szervezett bál házigazdája az IVM-Bridge Tanácsadó Kft, mely 2003 óta foglalkozik tanácsadással. Tevékenysége lefedi a szervezet-átalakítás teljes területét a stratégia-alkotástól, a folyamatszabályozáson keresztül a szükséges képzések megvalósításáig, legyen szó cégegyesítésekről, outsourcingról vagy „egyszerű” hatékonyságnövelésről.(x)

A Budapest Bank HR-vezetője szerint az annyiszor emlegetett munkaerőpiaci-közoktatási harmonizációra minden eddiginél nagyobb szükség lenne. "Az élesedő versenyhelyzetben kormányzati oldalról az oktatás és képzés további átalakítására lenne szükség, hogy az intézményekben megszerzett elméleti tudás minél inkább átültethető legyen a gyakorlatba."

A szakember szerint örvendetes a bolognai rendszer által előírt szakmai gyakorlat szükségessége, de ilyen mértékű minimális szakmai gyakorlat korántsem elegendő korunk munkáltatóinak elvárásaihoz. A pályakezdők munkavégzésre alkalmassá tétele folyamatosan nagy ráfordítást igényel a Budapest Banknál is.

Szüts Ildikó, a Magyar Posta általános vezérigazgató-helyettese szerint is a szaktudásban kellene erősödni a regionális versenyképesség megőrzéséért. A szakember szerint a felsőfokú végzettségű munkaállomány egyre nagyobb, ugyanakkor minőségileg felhígul, míg a szakmunkás munkaerő-állomány egyre jobban hiányzik, miközben annak nem csak mennyiségét, hanem minőségét is javítani kéne.

"Ma már a szakmunkás képzettségűektől is elvárt kvalitás a pontosság, megbízhatóság, magas szintű tudás, a minőség tisztelete. Ebben biztos, hogy sokat kéne fejlődnünk" – véli Szüts Ildikó, aki - egyetérve a Budapest Bank HR-vezetőjével - szintén úgy véli, hogy a gyakorlati tudás egyáltalán nincs meg a fiataloknál.

Gyakorlat nélkül nem tudnak elhelyezkedni, hiszen az egyetemi anyag minimálisan gyakorlat-orientált. A szakember a problémát abban látja, hogy nem látni, a bolognai folyamat eredménye mennyire lesz majd piacképes.

A Magyar Posta vezetője abban bízik, hogy mivel a folyamat gyakorlathoz köti a szakképzettséget, így erősödni fog a gyakorlatorientáltság is. Talán nagyobb lesz az a tudáshányad, ami a napi munkavégzéshez szükséges, bár efelől mindegyik szakembernek vannak kétségei, hiszen jelenleg is az a módszer – legyen az KKV-szektorból vagy nagyvállalatok köréből kikerült vállalat -, hogy egy fiatal munkaerő felvételekor tipikusan elölről kell kezdeni az egész betanítási folyamatot, a napi munkarend megtanítását. 

A Magyar Posta szakembere szerint ma még korai megsaccolni, hogy a bolognai folyamat kedvező, kellő dinamizmussal rendelkező mechanizmusokat fog-e beindítani, talán 2-3 év múlva többet lehet tudni az eredményességéről.  

A gyakorlati tudás tekintetében mindhárom vezető komoly fejlődést hátráltató tényezőként említette, hogy bár Magyarország már uniós tagország, a magyar munkavállalók nyelvtudás és mobilitás tekintetében alulmúlják az uniós átlagot. Munkavállalói oldalról a nyelvtudás, valamint a mobilitás lehet kritikus a versenyképesség elérésében, a magyarok ugyanis nem állnak igazán mobil munkavállalók hírében.

Rolek Ferenc szerint a magyarok történelmileg individualista beállítottságúak, kulturális hagyományokból és oktatási rendszerünkből eredően is. "A Budapest Bankban több mint 10 éves kemény munkával mára már kevésbé szembesülünk ilyen jellegű nehézségekkel". Mindhárom megkérdezett szakember úgy véli, hogy volt, van és lesz az a HR-kihívás, hogy a munkáltatók a gördülékeny csapatmunkára rávegyék a munkavállalókat.

A Budapest Banknál például az amerikai GE Money anyavállalat külön célként tűzte ki, hogy a csapatmunkára különösképpen figyeljenek, így már a kiválasztásnál fontos szempont, hogy tetten érjék a csapatmunkára képtelen, vagy éppen nagyon fogékony jelölteket.

A Magyar Postánál szintén erőteljes fókuszpont a csapatmunka, a szervezeten belül a csapatépítés általános törekvésnek számít, mivel a kihívások rendkívül erősek, így a csapatépítésnek folyamatos prioritása van. Évről-évre visszatérő csapatépítési tréningek vannak, ahol ugyanazok a csapatok fejlesztik tovább magukat adott szakterületeken. 

A Budapest Bank HR-vezetője szerint fontos, hogy a vállalat folyamatosan kommunikálja a dolgozók irányába, hogy nagyobb hatékonyságra képesek a munkavállalók csapatmunkában. Fontos, hogy tudatosuljon a dolgozókban a csapatmunka értékteremtő jellege.

Bár a szakemberek szerint komoly lemaradásban vagyunk a nyugat-európai országok munkavállalóinak csapatmunka-hajlandóságához, és -készségéhez mérten, ennek fejlesztésében, az ilyen irányú nyitásban nagy szerepe van a vezető státuszban dolgozóknak.

Nekik kell felvállalniuk a folyamatos kommunikációt, a csapatmunkára ösztönző tréningek, az újabban közkedveltté váló szabadidős - úgynevezett off-site - csapatprogramok szervezését, de jó motiváló hatása lehet a ma már több piacvezető vállalatnál is bevezetett részleges vagy teljes csapatmunka-teljesítménybérezés alkalmazásának is.

.

Olvasta már?



hirdetés
Lázár vagy Süli tudja jobban, mennyi pénz kell idén a paksi beruházásra?Lázár vagy Süli tudja jobban, mennyi pénz kell idén a paksi beruházásra?

Az orosz hitelből fizetik a számlák nyolcvan százalékát.

.
hirdetés
elrejt
 
.