A közszférások bére két és fél éves mélypontra kerültAz ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
Munkahelyi stressz: van kiút az üvegbúra alól
2005. szeptember 14. szerda 15:51:00
Információ
A cikkek nyomtatása csak regisztrált felhasználóink számára lehetséges. Amennyiben Ön már regisztrált, lépjen be a szolgáltatás eléréséhez!A televíziós erőszak feldolgozása hasonlóan történik, mint a munkahelyi stresszé. A kontrollálatlan érzelmek egyvelege lappang bennünk, összeadódik, és lassan betelik a pohár. Az innen kivezető út első lépése a helyzet pontos megértése.
hirdetés
A stressz a kontrollról szól: mi az, amit kontrollálni tudunk, és mi az, amit nem. Felmerülhet a kérdés: akkor mindenhatóak vagyunk? Nem. Amit nem tudunk befolyásolni, az önmagában nem
veszélyeztet bennünket, ha tisztában vagyunk azzal, hogy nem tudjuk.
A fő probléma akkor áll elő, ha a kontrollálhatatlanság vakfoltunk területén jelentkezik. Téves ismereteink vagy erős vágyaink vannak egy helyzettel kapcsolatban, aminek következményei számunkra
váratlanok, és így nehezen tudjuk feldolgozni. Cselekedet, gondolat, érzés.
Mennyire vagyunk képesek cselekedeteinket kontrollálni? Csaknem teljesen, az szándékunk alapján formálódik. Ha valakinek meg szeretném köszönni, hogy segített határidős munkám elvégzésében,
akkor odalépek hozzá: "Jól esett, hogy benn maradtál velem tegnap este."
Látom, hogy a buszon egy kismama leszálláshoz készülődik. Eszembe jut, milyen nehéz is a babakocsival és csomagokkal egyedül közlekedni, felállok és segítek neki.
Gondolatainkkal ugyanígy vagyunk, azokat figyelmünk fókuszálásával könnyen irányítjuk. Amint figyelmünk alábbhagy, gondolataink máris csapongani kezdenek.
Az érzésekkel másképp állunk. Próbáljuk csak ki, mennyire tudunk egy szempillantás alatt boldogok vagy akár dühösek lenni. Ez nem megy. Érzelmeinket csak keletkezésük után tudjuk megélni.
Azok jönnek - és ha figyelünk rájuk, akkor konstatáljuk: most ezt érzem...
A különbség tehát az, hogy gondolatainkat, tetteinket előzetesen tudjuk kontrollálni, míg érzéseinket utólag. Előbbiek tőlünk függenek, érzéseinknek viszont nem tudunk irányt szabni. Ez
nem baj. Probléma csak akkor van, ha érzéseink kontrollálatlanul áradhatnak szerteszéjjel. Dühkitörés - partnerünk fele. Fájdalom - fejünkbe, gyomrunkba, szívünkbe. Innen ered a
stressz.
Ösztön: erőszak és kiszolgáltatottság
Nézzük életünk legkontrollálhatatlanabb valóságát, ami igazából nem is valóság: a virtualitást. A médiát. Attól függetlenül, hogy a néző nincs ott, ahol az erőszak történik, átéli
azt.
A befogadóban kiváltott érzelmi- és ösztönenergiák a felszín alatt gyűlnek, és a legváratlanabb helyzetben bukkannak elő. A térbeli és időbeli távollét miatt nem dolgozzuk fel a látottak által
kiváltott érzelmi hatást, például a félelmet vagy a gyűlöletet. Amit pedig nem vezetünk le, az veszélyessé válhat, ha egy másik szituációban tör a felszínre, ráadásul indulatainkat ilyenkor a
feszültséget a kiváltó okhoz sem tudjuk kötni.
A televíziós erőszak feldolgozása hasonlóan történik, mint a munkahelyi stresszé. Senki sem kezd balhézni a munkahelyén, inkább otthon a családtagjai fizetik meg sérelmei árát. A munkahelyi
stressz - azaz a kontrollálatlan érzelmek egyvelege - lappang bennünk, összeadódik, és lassan betelik a pohár.
Csakhogy a stresszt nem kötjük keletkezési helyéhez. Pedig a stresszkezelés lényege, hogy ott jelezzünk, ahol a sérelmek érnek bennünket. Ezen az elven működik a virtuális erőszak
feldolgozása is. Ha beszélünk a látottakról, közben átélt érzelmeinket is feldolgozzuk.
Ha viszont nem tudjuk hova tenni azt, amit a látottak felpiszkáltak bennünk, az káros lehet. A média megérinti az embereket, igaz a személyiségüktől, megélt élményeiktől
függően.
Fontos kérdés, hogy a médiában a szimuláció vagy a fikció a hangsúlyos. A fikció a fantázia teljesen kontrollálhatatlan birodalmába visz el, míg a szimuláció köthető valamihez, amit már
megéltünk. A filmek sokszor a "mintha velem történne" érzésünkre játszanak rá.
.
Utazz velünk olcsóbban!
.
Eladó lakás 1061 Székely Bertalan u., Budapest VI. ker, 14 000 000 FtEladó családi ház 1221 Budapest XXII. ker, 39 900 000 FtEladó családi ház 2737 Kassai u., Ceglédbercel, Pest, 9 500 000 FtEladó lakás 8100 Erdõdy, Várpalota, Veszprém, 6 000 000 FtEladó lakás 1111 Kaptárkõ u., Budapest XI. ker, 12 500 000 FtEladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 59 900 000 FtEladó lakás 1111 Beregszász út, Budapest XI. ker, 28 500 000 FtEladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 FtTovábbi eladó ingatlanokKiadó lakás 1051 Váci u., Budapest V. ker, 100 000 Ft / hónapKiadó lakás 1061 Paulay Ede u., Budapest VI. ker, 80 000 Ft / hónapKiadó iroda 1051 Kossuth Lajos u., Budapest V. ker, 100 000 Ft / hónapKiadó lakás 1221 Liliomdomb Lakópark, Budapest XXII. ker, 90 000 Ft / hónapKiadó lakás 1131 Viza u. , Budapest XIII. ker, 120 000 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 81 000 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 49 300 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 118 800 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok
