A közszférások bére két és fél éves mélypontra kerültAz ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
Nagybevásárlást tartott 2011-ben a magyar állam
2012. január 1. vasárnap 13:01:59
Információ
A cikkek nyomtatása csak regisztrált felhasználóink számára lehetséges. Amennyiben Ön már regisztrált, lépjen be a szolgáltatás eléréséhez!Akár az államosítás évének is nevezhetnénk 2011-et, hiszen a Mol ötöde mellett a Rába szinte teljesen állami tulajdonba került. Az állami tulajdonszerzésekkel foglalkozik az mfor.hu szubjektív sorozatának következő része, mely a 2011-es év szerintünk legfontosabb eseményeit idézi fel. Mfor.hu-háttér.
hirdetés
Magyar kézen a Mol ötöde
Május 24-én szinte bombaként robbant a hír, hogy a magyar állam 1,88 milliárd euróért (mintegy 500 milliárd forint) visszavásárolja a Mol 21,2 százalékos részesedését az orosz Surgutneftegaztól. 2010-ben ugyan többször is lehetett hallani arról, hogy a magyar-orosz kormányközi tárgyalások egyik témája a magyar olajcég esetleges visszavétele, azonban tavasszal csend volt ezügyben, ezért is volt meglepő a megállapodás bejelentése.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint a Mol ötödének visszavásárlásával csökkenthető hazánk energiafüggősége. Később Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter számolt be a részletekről: az 1,88 milliárd eurós vételárat a magyar kormány a jegybanknál elhelyezett devizabetétből fedezte, ami tulajdonképpen a már lehívott, de fel nem használt IMF-pénzt jelentette.
A titokzatos orosz cég egyébként 2009 márciusában vette meg a Mol-paketett az osztrák OMV-től, mely még 2008-ban sikertelen felvásárlási ajánlatot is tett a magyar cégre. A Surgut akkor 1,4 milliárd eurót fizetett a 21,2 százalékos tulajdonrészért, vagyis ők így is jó üzletet kötöttek, hiszen két év alatt majdnem félmilliárd eurót kerestek azzal, hogy ültek a papírokon. Ráadásul korábban olyan híreket is lehetett hallani, hogy a Surgutneftegaz egyik nagytulajdonosa maga Vlagyimir Putyin, azonban a cég hivatalosan sosem fedte fel tulajdonosi struktúráját.
Hivatalosan 22 179 488 darab Mol-részvény került az állam tulajdonába az oroszoktól, azaz részvényenként 84,763 eurót, az akkori 265-ös árfolyamon számolva 22 462 forintot fizetett a kormány. Ez egyébként akkor nem számított rossz árnak, hiszen a bejelentés előtt 23 310 forinton függesztették fel a részvények kereskedését. Igaz, az előző napi záróárfolyam még 22 400 forint volt, azaz annak alapján fair árat fizetett a kormány.
Augusztusra aztán jócskán visszaesett a papírok árfolyama, a 17 000 forint alatti árfolyam már azt jelentette, hogy bő két hónap alatt 140 milliárd forintot tőzsdézett el a magyar állam azzal, hogy megvette a részvényeket. A májusi bejelentés után egyébként júliusban vált hivatalossá, hogy a Mol 23,8 százalékos tulajdonosa lett a magyar állam, ugyanis az oroszoktól megvett csomag mellett további 2,6 százaléknyi részesedés került az államhoz a magánnyugdíjpénztári portfóliókból.
A Mol után a Rábára is szemet vetett az államSzintén meglepő volt, hogy november elején a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) nyilvános vételi ajánlatot tett a Rába részvényeire. A bejelentés előtt egy hétig fel voltak függesztve a tőzsdén a járműgyártó papírjaival, így sejthető volt, hogy valamilyen komoly bejelentés készül, de így is kevesen számítottak az állam vételi érdeklődésére. Egyébként már a vételi ajánlat előtt is a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap volt a Rába legnagyobb tulajdonosa, a magánnyugdíjpénztári portfóliók révén 15,47 százalékos állami tulajdon volt a cégben.
A Rába 2010-ben 35,8 milliárd forintos árbevételt és 860 millió forintos üzemi eredményt ért el. Az adózott eredmény viszont már 859,3 milliós veszteséget mutatott, így osztalékot sem fizetett a társaság. A járműipari cég jegyzett tőkéje 12,55 milliárd forint volt, míg eszközei 32 milliárdot tettek ki.
December közepéig kellett a Rába-tulajdonosoknak nyilatkozniuk arról, eladják-e részvényeiket az MNV-nek a felkínált 815 forintos áron. A cég december 14-én közölte, hogy ha az uniós versenyhatóságok is rábólintanak, akkor a magyar állam 73,84 százalékos tulajdonrészt és 76,97 százalékos szavazati arányt szerezhet a cégben, ennyien döntöttek úgy, hogy eladják papírjaikat.
Beke Károly
mfor.hu
Utazz velünk olcsóbban!
.
Eladó lakás 1061 Székely Bertalan u., Budapest VI. ker, 14 000 000 FtEladó családi ház 1221 Budapest XXII. ker, 39 900 000 FtEladó családi ház 2737 Kassai u., Ceglédbercel, Pest, 9 500 000 FtEladó lakás 8100 Erdõdy, Várpalota, Veszprém, 6 000 000 FtEladó lakás 1111 Kaptárkõ u., Budapest XI. ker, 12 500 000 FtEladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 59 900 000 FtEladó lakás 1111 Beregszász út, Budapest XI. ker, 28 500 000 FtEladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 FtTovábbi eladó ingatlanokKiadó lakás 1051 Váci u., Budapest V. ker, 100 000 Ft / hónapKiadó lakás 1061 Paulay Ede u., Budapest VI. ker, 80 000 Ft / hónapKiadó iroda 1051 Kossuth Lajos u., Budapest V. ker, 100 000 Ft / hónapKiadó lakás 1221 Liliomdomb Lakópark, Budapest XXII. ker, 90 000 Ft / hónapKiadó lakás 1131 Viza u. , Budapest XIII. ker, 120 000 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 81 000 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 49 300 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 118 800 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok
Junior tanácsadó
