Az ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
Nem csak Németország mellőzné az atomenergiát
Németország nem jár különúton azzal a tervével, hogy 2022-ig felhagy az atomenergia alkalmazásával, mivel több más ország is arra törekszik, hogy visszaszorítsa a nukleáris energia használatát - mondták a Magyar Külügyi Intézetben (MKI) a német kormány tervéről szakértők hétfőn.
Kiss J. László, az MKI tudományos igazgatója felidézte: tavasszal a társadalom elsöprő többségének támogatásával a berlini kormány úgy döntött, végleg szakít a nukleáris energia alkalmazásával, és helyette a fenntartható energiatermelésre támaszkodik. A kormány 2010-ben még a legrégebbi atomerőművek működtetésének meghosszabbítása mellett foglalt állást, majd úgy határozott, hogy a japán fukusimai atomerőmű katasztrófája után átmenetileg kikapcsolt nyolc atomerőmű nem újítja fel működését - emlékeztetett.
40 év után nukleáris energia nélkül maradt Japán
Cseh-szlovák-magyar atomerőmű készül
Nemzetközi delegáció hitelesítette a paksi biztonsági jelentést
Jól jártak a franciák a német atomstoppal
Nemzetközi szakértő vizsgálat alá vetette magát a paksi atomerőmű
Finanszírozási hiánnyal küzd a bolgár, szlovák és litván atomerőművek leszerelése
Úgy fogalmazott, az "energiafordulat" azt jelenti, hogy Németország a kínálatorientált energiapolitikáról a szükségletorientált politikára áll át, és nagy hangsúlyt helyez az energiahatékonyságra. A cél az, hogy kevesebb erőforrással több energiát termeljenek - mutatott rá.
Kiss J. László szerint soha nem látott politikai konszenzus jött létre tavasszal a nukleáris energiáról történő lemondással kapcsolatban Németországban. Ennek a konszenzusnak azonban megvolt a "politikai ára" - vélekedett, kifejtve: elmosódtak a "frontvonalak" az ellenzék és a konzervatív kormány között, mert az utóbbi mindig inkább a gazdasági és technikai érdekeket tartotta szem előtt. Többen a Kereszténydemokrata Unió (CDU) "önfeladását" látták a nukleáris energiáról való lemondásról szóló határozatban, és nem lehet tudni, hogy ez hosszú távon miként érinti a párt hitelességét - mondta.
Úgy látta, míg a választók szemében a zöldek atomenergia-politikája mindig is konzisztensnek tűnt, a CDU állásfoglalását a nukleáris energia ellen sokan opportunizmusként és nem meggyőződéses politikaként értékelik. A zöldeknek ugyanakkor az okozhat gondot, hogy a döntő lépést végül a CDU tette meg, a kormány tette teljessé "a zöldek misszióját", ami megkérdőjelezheti a zöldek történelmi létjogosultságát - emelte ki.
A szakértő ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a döntéssel Németország "atomerőmű-mentes, de nem atommentes" ország lesz, hiszen határai mentén a szomszédos államokban 22 atomerőmű található, és az Egyesült Államok is állomásoztat atomfegyvereket az országban.
Kiss J. László arra is kitért, hogy Franciaország reagált elsőként kritikusan a német döntésre - Franciaországban 58 atomerőmű van, amelyek az energiaszükséglet 78 százalékát fedezik. Németországnak az atomenergiából való kilépéshez azonban nagy szüksége lesz a környező országokra is, mert a megújuló forrásokból származó energia ingadozásait importtal egyenlítheti ki - hangsúlyozta.
Kaderják Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem regionális energiagazdasági kutatóközpontjának vezetője elmondta, nemrégiben Svájc és Olaszország is úgy döntött, hogy nem épít új atomerőművet, és míg Japán rövid távon nem mondhat le a nukleáris energiáról, hosszú távon nem valószínű, hogy lenne jövője az atomerőműveknek az ázsiai országban a márciusi földrengés után.
Nagy jelentősége van annak, hogy a világ legerősebb gazdaságai közül kettő is úgy dönthet, megszabadul a nukleáris energiától, és inkább alternatív megoldásokat keres energiafelhasználása fedezésére - vélte.
A szakértő szerint a legfőbb nehézséget Németországnak az energia átmeneti tárolása és a belső átviteli hálózat gyengesége jelenti, ami az ellátás biztonságát veszélyeztetheti. Ráadásul - fűzte hozzá - az átállásnak az újfajta energiaellátásra óriási a befektetés- és tőkeigénye. Többen azonban úgy látják, miként annak idején a fegyverkezés húzta ki a gazdaságot a nagy világgazdasági válságból, úgy a jelenlegi gazdasági krízisben az újfajta energiaellátásra való átállás jelenheti a megoldást - mutatott rá.
A nemrégiben leállított nyolc német atomerőmű egyébként alacsony kihasználtsággal működött, a német energiafelhasználás öt százalékát adta 2009-ben - jegyezte meg. Hozzátette: a piacot nem rázta meg alapvetően az erőművek bezárása.
MTI

Eladó lakás 1061 Székely Bertalan u., Budapest VI. ker, 14 000 000 Ft
Eladó családi ház 1221 Budapest XXII. ker, 39 900 000 Ft
Eladó családi ház 2737 Kassai u., Ceglédbercel, Pest, 9 500 000 Ft
Eladó lakás 8100 Erdõdy, Várpalota, Veszprém, 6 000 000 Ft
Eladó lakás 1111 Kaptárkõ u., Budapest XI. ker, 12 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 59 900 000 Ft
Eladó lakás 1111 Beregszász út, Budapest XI. ker, 28 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 FtTovábbi eladó ingatlanok
Kiadó lakás 1051 Váci u., Budapest V. ker, 100 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1061 Paulay Ede u., Budapest VI. ker, 80 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1051 Kossuth Lajos u., Budapest V. ker, 100 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1221 Liliomdomb Lakópark, Budapest XXII. ker, 90 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1131 Viza u. , Budapest XIII. ker, 120 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 81 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 49 300 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 118 800 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok





A közszférások bére két és fél éves mélypontra került









