Nem temeti maga alá a magyar gazdaságot az amerikai válság

Az amerikai jelzáloghitel piacon kialakult válság elsősorban rövid távú hatásokat okozhat hazánkban, így a tőzsdeindex visszaesésére vagy a forint átmeneti gyengülésére számíthatunk. Az mfor.hu által megkérdezett szakértők úgy látják, hogy hazánk gazdasági alapjait nem érintik a tengerentúli történések.

A másodlagos jelzálogpiac összeomlása, valamint annak áttételeinek valós és potenciális hatása miatt komoly korrekció indult meg az elmúlt héten az amerikai tőzsdéken. A Wall Streeten tapasztalható ijedtség világszerte éreztette hatását: mind az ázsiai, mind az európai tőzsdék indexei (így a Budapesti Értéktőzsdéé is) komoly zuhanást produkáltak. Az elmúlt napokban több szakember a forint bizonytalan mozgását is a tengerentúli történésekre vezette vissza. Az mfor.hu Heti Hármas sorozatában arra voltunk kíváncsiak, milyen hatást gyakorolhat a magyar gazdaságra az amerikai jelzálogalapok csődje - a tőzsdék esésén túl.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője:

- Az Egyesült Államokban a jelzáloghitel piacon kialakult helyzetet nem szabad elbagatellizálni, ám ennek elsősorban rövid távú hatásai lehetnek a magyar piacra. Az amerikai problémákra reagálva a befektetők kockázatvállalási hajlandósága mindenképpen csökken, és a következő időszakban a biztonságosabb instrumentumokba vándorolhatnak a pénzek.

Ez pedig érinti mind a magyar tőzsdét, amely eséssel reagálhat, mind az állampapírpiacot, ahol a szakemberek a hozamok emelkedését valószínűsítik. Kihathat továbbá a forintra is, ahol erősödhet a volatilitás, és hektikusabb mozgásokra lehet számítani a következő napokban.

Az Amerikában megroppant jelzáloghitelezéssel foglalkozó társaságok a magyar piacon nem érdekeltek, így nem okozhatnak komolyabb problémát a hazai gazdaságban.

A válságnak strukturális hatása csak abban az esetben képzelhető el, ha a jelzálogpiacon túlmutatnának a problémák, és az amerikai bankpiacot is érzékenyen érintenék a mostani történések. Ennek azonban még nem mutatkoznak a jelei.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője:

A jelenlegi amerikai helyzet rövid távon a tőzsdeindex és a forint gyengülését vonja maga után. A problémák még nem terjedtek át az amerikai gazdaság más szektoraira, így a magyar piacra várhatóan nem fognak komolyabb befolyást gyakorolni.

Ugyanakkor tartós bizonytalanság esetén elképzelhető, hogy a hitelderivatívák piacára is átterjednek a gondok. Ez a kockázati prémiumok emelkedését vonja maga után.

Ennek már többféle hatása is lehet: egyrészt a magyar állampapírok kockázati prémiuma is nőni fog, ami a hozamok emelkedésével, illetve a kamatcsökkentés lassításával járhat. (Az amerikai történésektől függetlenül, a magyar kötvényhozamok emelkedése, illetve a jegybanki alapkamat csökkentésének felfüggesztése benne van a levegőben, mivel az elmúlt időszakban megnőttek az inflációs kockázatok a magyar piacon.) A magasabb állampapírhozamok pedig a hazai államkincstár számára is drágább finanszírozást vonnak maguk után, ami már komolyabb következményekkel jár.

Egy elhúzódó tengerentúli válság esetén olyan negatív következményekkel is számolni kell, hogy visszaesik a fogyasztás az USA-ban, aminek következtében csökken az amerikai import. Igaz, Magyarország számára az Egyesült Államok nem számít komoly felvevőpiacnak, így a csökkenés közvetlenül nem járna az exportunk látványos visszaesésével.

A magyar cégek számára fontos felvevőpiacokat viszont érintene a probléma, így - áttételesen - a magyar gazdaságra is hatással lenne a mostani helyzet eszkalálódása.

Németh Dávid, az ING Bank makroelemzője:

- Elsődleges kérdés, hogy mennyi ideig húzódik el a mostani válság. Egy ideje ugyanis már utalt néhány jel a jelzálogpiacon kialakult problémára, ám a tavasz folyamán több elemző - tévesen - úgy vélte, hogy Amerika túl van ezeken a gondokon. Az elmúlt hetekben összeomló jelzálogpiaci alapok azonban rávilágítottak a helyzet ingatag voltára.

Amennyiben további alapok nem dőlnek be, ám az ingatlanpiaci aggodalom fennmarad, akkor az amerikai kötvényhozamok a 4,7-4,8 százalékos szintre állhatnak be. Ez a kedvezőbb hozamokat biztosító pénzügyi instrumentumok felé terelheti a befektetőket.

Ennek következtében pedig akár növekvő tőkeexport is elindulhat, ami a magyar piacra is kedvező hatást gyakorolhat. Ez esetben ugyanis nőhet a kereslet a forint és az állampapírok iránt, ami a magyar fizetőeszköz erősödésével, illetve a hazai hozamok csökkenésével járhat.

Amennyiben a jelzálogpiac gyengélkedése hosszabban elnyúlik, annak már az amerikai gazdaságra is lenne hatása: a problémák minden bizonnyal lassítanák az ottani GDP-növekedést.

A húsz-harminc évvel korábbi helyzethez képest, amikor az USA számított a világgazdaság motorjának, ma már többpólusú a globális gazdaság. Az amerikai lassulás tehát csak mérsékelt hatást gyakorolna az Európai Unióra, illetve Magyarországra.

Nem tartok attól, hogy az amerikai jelzálogalapok bedőlése komoly likviditási válságot okozna a világban. Az amerikai tőke mellett ugyanis ma már az ázsiai államok (elsősorban Kína) és az olajbevételeiket elköltő országok (az arab államok vagy éppen Oroszország) befektetői ellensúlyozni tudják a tőkepiacokon a kieső amerikai tőkét.

Menedzsment Fórum

Kapcsolódó anyagok:Több tízezer forint terhet jelenthet majd az ingatlanadóMéregerős lett a forint, de nem aktuális a sáveltörlésSok munkahelyen a hőségben is tilos a rövidnadrágA tanácsadóktól várják a megoldást a cégek a megszorításokra