Nem vonzó az EU a magyar munkavállalóknak

2005. október 4. kedd 09:51:00

Információ

A cikkek nyomtatása csak regisztrált felhasználóink számára lehetséges. Amennyiben Ön már regisztrált, lépjen be a szolgáltatás eléréséhez!

Megosztás|

Jelenleg körülbelül 3700 magyar dolgozik Svájcban. Az alpesi ország lakosai az újonnan csatlakozott EU-tagországok felé is nyitást szavaztak meg szeptember végén. A külföldre távozó magyarok száma azonban várhatóan nem fog növekedni, ahogyan az uniós csatlakozással sem igazán emelkedett a hazánkat elhagyók száma.

A napokban tartott svájci népszavazás évente emelkedő kvótarendszert hagyott jóvá, nem pedig arról döntött, hogy az Európai Unió 10 új tagjának állampolgárai szabadon vállalhatnak munkát. Számukra együttesen jövő év május végétől a jelenleginél 400-zal, illetve 3.400-zal több, szám szerint 1.700 illetve 15.800 tartózkodási engedély adható ki munkavállalás céljából 1 évnél hosszabb, illetve 1 év alatti időtartamra.

A magyar munkavállalók a két ország közötti kormányközi egyezmény alapján már 1996-tól vállalhatnak gyakornoki munkát Svájcban. Ezt a lehetőséget viszont általában csak 80 százalékos mértékben használják ki.

Három ország adott szabad jelzést

[ajanlo=1093][igazitas=right/]Az Európai Közösségek Tanácsa 1968-ban fogadta el azt a rendeletet, amely szerint a " tagállamok állampolgárainak - lakóhelyre való tekintet nélkül - joguk van arra, hogy egy másik tagállam területén munkát vállaljanak és végezzenek". Bár a szabályozás immáron közel 40 éves múltra tekint vissza, s az új tagok csatlakozására is elvileg felkészült az unió, korlátozások előfordulnak, ráadásul minden egyes tagállamban más és más lehetőségek kínálkoznak a magyar munkavállalóknak .

Az egykori tizenöt EU-s tagállam közül mindössze három (Nagy-Britannia, Írország és Svédország) adott egyértelmű és azonnali "szabad jelzést" az újonnan csatlakozó országok munkavállalóinak, így a magyarok is az egyes tagállamok honpolgáraival azonos feltételek mellett vállalhatnak munkát. Ezen három ország az új tagállamok állampolgáraitól a munkaerő-piaci rések betöltését várja - különösen a vendéglátás, az építőipar és a közlekedés ágazataiban.

A másik 12 régi tagállam a csatlakozási tárgyalások folyamán, a közösségi jog alkalmazásának felfüggesztését (derogációt) kérte. A Csatlakozási szerződésben rögzítettek szerint az átmeneti, legfeljebb 7 évig tartó időszakban nemzeti szabályozást alkalmazhat minden tagállam az újakkal szemben. Az átmeneti időszak három szakaszra tagolódik.

Hazánkban az egyik legkisebb az átlagkereset

Az első két év lejárta után, tehát 2006. május 1-től automatikusan a szabad munkaerőáramlás lép életbe, kivéve, ha az adott tagállam jelzi, hogy más szabályokat kíván fenntartani a magyar munkavállalókkal szemben. 2009-től azonban csak abban az esetben tudja az adott ex-tizenöt tagállam ezen uniós "szabadságjogot" korlátozni még 2 évig, ha az új tagállamok munkavállalói munkaerő-piaci zavarokat okoznának a gazdaságában.

Nem várható elvándorlás

A korlátozások azonban nem jelentenek igazi hátrányt. Kovács Géza, a Foglalkoztatási Hivatal Nemzetközi és Migrációs Főosztályvezetője elmondta: az immáron 15 éve létező, 2.000 fő vendégmunkást fogadó németországi kvótát sem tudják feltölteni. Kovács Géza szerint nagyobb elvándorlás a munkaerőpiac teljes liberalizálását követően sem várható.

Hogy mennyien tartózkodnak külföldön, nehéz megállapítani, a szabad munkaerő-áramlás adta uniós lehetőség miatt ugyanis nem kötelező a nyilvántartás. Egyedül Angliából és Írországból állnak rendelkezésre konkrét adatok, a többi ország esetében csupán becsléseket tudnak adni - mondta a főosztályvezető. Az angol szigetországban például a csatlakozástól ez év júniusáig az újonnan csatlakozó országok közül (Ciprust és Máltát leszámítva) 231.500 fő regisztráltatta magát külföldi munkavállalóként, s ebből mintegy 6.900 a magyar.

[ajanlo=1094][igazitas=left/]A tapasztalatok azt mutatják, hogy elsősorban a vendéglátás, az egészségügy területére keresnek munkavállalókat a külföldi országok, de a gépkocsivezetők és a biztonsági személyzet iránt is van érdeklődés. Bár az Állami Foglalkoztatási Szolgálathoz, illetve a Foglalkoztatási Hivatalhoz elsősorban az egyedül nem boldoguló, alacsony képzettségűek fordulnak, célszerű a külföldön munkát vállaló magyaroknak felkeresni a hivatalt (akár interneten is a www.afsz.hu oldalon).

Engedélyek, eljárások

A külföldi munkavállaláshoz regisztráció nem, engedély azonban szükséges. Hollandia egyszerűsített eljárást vezetett be bizonyos szakmákban, mint például a nemzetközi szállítás, belföldi hajózás, valamint az egészségügyben és a húsiparban dolgozók részére. A munkaerőhiánnyal nem küzdő szektorok és szakmák (mezőgazdasági, kertészeti munkák stb.) esetében azonban legalább 11 hetet igénybe vevő munkaerő-piaci helyzet vizsgálatot követően adnak ki munkavállalási engedélyt.