Az ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
Németország = IMF ?
Egészen el vagyok képedve, hogy micsoda nagyágyúkat tud Zentai Péter mikrofonvégre kapni az alapblog.hu számára, legutoljára Soros György adott tanulságos interjút neki, de "megvolt" már például Jim Rogers és Marc Faber, valamint több fontos gazdaságpolitikus is. Soros kijelentései közül számomra talán a legérdekesebb, miszerint "Európa számára Németország ma olyan, mint amilyen az IMF volt a kilencszáznyolcvanas években Latin-Amerikában".
http://www.privatvagyonkezeles.hu/alapblog/37-zentuccio/1125-a-nemet-csokonyosseg-sodorhatja-europat-a-katasztrofaba
Az IMF azzal lett világszerte hírhedt és utált intézmény, amit Latin-Amerikában művelt, és ami valóban nagyon sok szempontból hasonlít a jelenlegi helyzethez. Mi történt akkor? A 70-es évek olajárrobbanása után hirtelen meggazdagodó és a rájuk szakadó pénzzel (petrodollár) kezdeni nem nagyon tudó (elsősorban arab) országok ezeket a pénzeket a nagy nemzetközi (elsősorban amerikai) bankokban helyezték el, amelyek pedig megpróbálták kihelyezni. "Szerencsére" a latin-amerikai országok örömmel vettek fel hiteleket, tehát a pénz megtalálta a helyét, ám ezek az országok egyre inkább eladósodtak, ráadásul nem saját devizájukban, hanem dollárban (ismerős?).
Amikor a 70-es évek végén, 80-as évek elején lezajlott második olajárrobbanás és azt követő recessziós hullám miatt adóbevételeik lecsökkentek - miközben a kamatszintek drasztikusan megugrottak - ezek az országok további külföldi hitelekből próbálták helyreállítani egyensúlyukat, ám ez egyre kevésbé sikerült. A romló helyzetet látva a külföldi és hazai tőke menekülni kezdett, ami az adott országok devizájának jelentős gyengüléséhez vezetett, ennek következtében pedig a dolláradósságok értéke (saját devizájukban kifejezve) megugrott, eladósodottsági mutatóik túl magasak lettek, nem tudtak törleszteni és a fizetésképtelenség küszöbére kerültek. Mondani sem kell, hogy ezt látva jellemzően még inkább felgyorsult a tőkemenekítés, tovább gyengült a deviza, amiből gyakran infláció/hiperinfláció, bankrendszerösszeomlás, tőkekorlátozások lettek, szélesebb társadalmi következményként pedig komoly politikai-rendszerszintű változások. Az 1982 nyarán kitört válság Mexikó problémáival kezdődött, de 1983 végére 27 ország (össztartozás 239 milliárd dollár!) ütemezte át adósságát - ebből a 4 legnagyobb Mexikón kívül Brazília, Argentína és Venezuela voltak.
Általában ilyen helyzetekben, vagy efelé haladó országokba érkezett meg segítő kézként az IMF, hogy az országot visszajuttassa a fizetőképesség útjára. Az általános receptjük egyszerű volt (pont mint most a németeké): adósságot csak úgy lehet csökkenteni, ha az állam megszorít és adóbevételeit növeli és/vagy kiadásait csökkenti. Habár az utóbbi jellemzően kevésbé káros a gazdasági növekedésre, ám az előbbi a politikusoknak egyszerűbb, így inkább ehhez nyúlnak/nyúltak akkor is. Az adóemelések hatására azonban visszaesett a gazdaság, egyes szektorok a szürke/fekete zónába húzódtak vissza, és e kettő eredőjeként gyakran nem nőttek, hanem csökkentek az adóbevételek a megszorítás ellenére. Tehát a súlyos adóemelések és egyéb megszorítások recessziót és a feketegazdaság erősödését okozták, miközben az eredeti problémát nem orvosolták. Így aztán ismét meg kellett szorítani, ami még mélyebb recessziót okozott, és így tovább. A görögökkel pontosan ez történt, és már 2 éve is megírtam, hogy ez fog történni - nem azért mert feltaláltam a spanyolviaszt, hanem azért, mert tudom, hogy Görögország helyzete milyen sokban hasonlít a Latam válságra és annak kimenetelére. Érdemes gazdaságtörténetet tanulni...
A jelenlegi német recept pont ugyanez Európa számára: szorítsatok meg, állítsátok helyre a költségvetési egyensúlyt - ám ez az egyébként is hitelvisszafizető és keresletet nem támasztó magánszektor mellett oda vezet, hogy a gazdaságban nem lesz forrása a növekedésnek, recesszió alakul ki, ami újabb megszorításért kiált. Sajnos nem kétséges, hogyha ezt az utat erőltetik, akkor hasonló lesz a végkimenetele, mint a Dél-Amerikában: önerősítő recesszió sok éven át. Reméljük ezt megértik, és inkább a növekedésösztönzés útján indulnak el, bár erre egyelőre sok esélyt nem látok.
A megoldások között lehet többek között a részleges adósságelengedés (á lá Görögország, "önkéntes" adósságleírás), közvetlen 1%-on történő ECB hitelezés az államoknak (aminek következtében a kamatkiadások csökkennek és nem kell megszorítani), növekedésösztönző strukturális reformok, stb.

Eladó lakás 1061 Székely Bertalan u., Budapest VI. ker, 14 000 000 Ft
Eladó családi ház 1221 Budapest XXII. ker, 39 900 000 Ft
Eladó családi ház 2737 Kassai u., Ceglédbercel, Pest, 9 500 000 Ft
Eladó lakás 8100 Erdõdy, Várpalota, Veszprém, 6 000 000 Ft
Eladó lakás 1111 Kaptárkõ u., Budapest XI. ker, 12 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 59 900 000 Ft
Eladó lakás 1111 Beregszász út, Budapest XI. ker, 28 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 FtTovábbi eladó ingatlanok
Kiadó lakás 1051 Váci u., Budapest V. ker, 100 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1061 Paulay Ede u., Budapest VI. ker, 80 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1051 Kossuth Lajos u., Budapest V. ker, 100 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1221 Liliomdomb Lakópark, Budapest XXII. ker, 90 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1131 Viza u. , Budapest XIII. ker, 120 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 81 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 49 300 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 118 800 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok


Zsiday Viktor


Magyar milliomosok szórakozása lesz nyáron a londoni olimpia







