Magyar milliomosok szórakozása lesz nyáron a londoni olimpiaAz ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
Nincs hatásköre az EU bíróságnak a csatlakozás előtti állami kezességvállalásra vonatkozóan
2012. január 26. csütörtök 14:10:59
Információ
A cikkek nyomtatása csak regisztrált felhasználóink számára lehetséges. Amennyiben Ön már regisztrált, lépjen be a szolgáltatás eléréséhez!Azt javasolta az Európai Bíróság egyik vezető jogtanácsosa csütörtökön, hogy az uniós bíróság hatáskörének hiányát állapítsa meg az Erste Bank és a magyar állam között folyó jogvita keretében a Legfelsőbb Bíróság által előterjesztett, a magyar uniós csatlakozás előtti állami kezességvállalást érintő kérdés elbírálására.
hirdetés
A szövevényes kereskedelmi ügylet keretében egy bécsi cég a tulajdonában álló Postabank-részvényekből álló biztosítékot nyújtott az Erste Banknak arra az esetre, ha a banknak az említett ügyletből fizetési kötelezettsége származna (az Erste a Postabank jogutódja). Mivel a fizetési kötelezettség később beállt, a bank igényt tarthatott a biztosítékul nyújtott részvényekre. Az értékpapírokat a Legfelsőbb Bíróság egy döntése nyomán a magyar állam köteles volt megvenni, és az általa fizetett vételár lépett biztosítékként a részvények helyébe.
A részvények vételárát a magyar állam bírósági letétbe helyezte, majd annak megszerzése érdekében az Erste Bank bírósági eljárást indított Magyarországon. Ám időközben Ausztriában felszámolási eljárás indult a bécsi cég ellen, ezért a magyar bíróságok előtt felmerült az a kérdés, hogy a magyar állam által a cég részéről biztosítékként nyújtott részvények ellenértékeként letétbe helyezett pénz tekintetében lehet-e egyidejűleg Magyarországon is bírósági eljárást folytatni, tekintettel arra, hogy az osztrák jogszabályok kizárják a felszámolás alá került cégekkel szembeni párhuzamos perindítás lehetőségét.
Az ügyben eljáró Legfelsőbb Bíróság ezért azzal a kérdéssel fordult az Európai Bírósághoz, hogy alkalmazhatóak-e az ügyben a fizetésképtelenségi eljárásról szóló uniós rendeletnek azok a szabályai, amelyek iránymutatást adnak arra, hogy az osztrák eljárástól függetlenül a magyar bíróságok dönthetnek-e az Erste Bank követelésének biztosítékát képező és Magyarországon található pénzösszeg tekinttében. A rendelet alkalmazhatósága ugyanis a Legfelsőbb Bíróság szerint kérdéses, mivel Magyarország az ausztriai felszámolási eljárás megindításakor még nem, viszont a letéti pénz megszerzése iránti magyarországi eljárás megindításakor már az unió tagja volt.
Az Európai Bíróság később hirdet ítéletet az ügyben, de a szokásoknak megfelelően előbb kikérte egyik főtanácsnokának a véleményét.
Ján Mazák főtanácsnok a Luxembourgban most ismertetett indítványában egyebek között úgy vélte, hogy a kérdés hipotetikus jellegűnek tekinthető, márpedig ilyenkor a bíróság nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy választ adjon az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre.
Hozzátette: ha a bíróság úgy vélné, hogy hatáskörrel rendelkezik a kérdés megválaszolására, úgy nemleges választ kell adnia az előterjesztett kérdésre, mivel nem teljesül az uniós rendeletben szereplő feltétel, amely szerint a fizetésképtelenségi eljárás megindításának időpontjában az adós vagyontárgyának valamely másik tagállam területén kell elhelyezkednie.
Foglalkozott az üggyel korábban (2008-ban) az Európai Bizottság is. A végrehajtó testület úgy vélte, hogy az államnak az uniós szabályok érvényesülésének érdekében fel kell mondania az ismeretlen követelésekért járó kártérítésre vonatkozó kezességet, amelyet a Postabank privatizációjakor a bankot megvásárló Erste Bank javára vállalt.
A brüsszeli bizottság akkor úgy foglalt állást: jóllehet a magyar állam még az uniós csatlakozás előtt vállat kezességet, az uniós intézményeknek jogukban áll azt vizsgálni, mivel a csatlakozás napján nem határozták meg kellőképpen a magyar állam pontos pénzügyi kötelezettségét. Ez a testület sem vizsgálta ugyanakkor a kezességvállalás helyzetét a csatlakozás előtti időszakban.
MTI
Utazz velünk olcsóbban!
.
Eladó lakás 1061 Székely Bertalan u., Budapest VI. ker, 14 000 000 FtEladó családi ház 1221 Budapest XXII. ker, 39 900 000 FtEladó családi ház 2737 Kassai u., Ceglédbercel, Pest, 9 500 000 FtEladó lakás 8100 Erdõdy, Várpalota, Veszprém, 6 000 000 FtEladó lakás 1111 Kaptárkõ u., Budapest XI. ker, 12 500 000 FtEladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 59 900 000 FtEladó lakás 1111 Beregszász út, Budapest XI. ker, 28 500 000 FtEladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 FtTovábbi eladó ingatlanokKiadó lakás 1051 Váci u., Budapest V. ker, 100 000 Ft / hónapKiadó lakás 1061 Paulay Ede u., Budapest VI. ker, 80 000 Ft / hónapKiadó iroda 1051 Kossuth Lajos u., Budapest V. ker, 100 000 Ft / hónapKiadó lakás 1221 Liliomdomb Lakópark, Budapest XXII. ker, 90 000 Ft / hónapKiadó lakás 1131 Viza u. , Budapest XIII. ker, 120 000 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 81 000 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 49 300 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 118 800 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok
Junior tanácsadó
