Önállósodási alap a harmincas években



Az mfor.hu Mesél a múlt című sorozatában ezúttal a Horthy-kor szociálpolitikájának egyik elemét elevenítjük fel. Bemutatjuk, miként próbált az akkori kormány a munkanélkülieken segíteni. Természetesen e héten is lesz találós kérdés...

(Mfor-montázs)

Az állástalan diplomások munkalehetőséghez juttatása a harmincas évek egyik legégetőbb kérdése volt. A jövőre gondolva Darányi Kálmán miniszterelnök 1936-ban oktatási reformot hajtott végre: e szerint a gimnáziumokban és az egyetemeken a korábbinál sokkal szigorúbb tehetségi szelekciót kellett alkalmazni, hogy a „magyar népi tehetségek” érvényesülését előmozdítsák. A siker érdekében a kabinet 250 ezer pengő hitelt bocsátott a kultuszminiszter rendelkezésére ösztöndíjak céljára.

Egy fontos segélyforrás


Az 1937/38-as tanévben mintegy 250 középiskolai és 300 egyetemi hallgató részesült 200 és 400 pengő közötti ösztöndíjban. Ezen felül száz fizetés nélküli egyetemi és klinikai gyakornok kapott egy évre hatszáz pengős támogatást. A szegény sorsú egyetemisták ruhasegély-akciójára ötvenezer pengős hitelt kapott a kultuszminiszter.

Húsos haszon

A magyar konzervipar a harmincas évek derekán komoly erőfeszítéseket tett a termelés felfuttatására. A gyárak 1936-ban 850 holdnyi leveszöldséges és 5.300 holdnyi paradicsomos területre kötöttek előzetes vásárlási szerződést, így jelentős számú gazdának biztosítottak megélhetést. A konzervkivitel a harmincas évek eleje óta folyamatosan nőtt, különösen a szárított hagyma, a főzelékfélék és a zöldsége voltak kapósak. Az export meghaladta az egymillió pengőt. A libamájpástétom-konzervek kivitele 1936-ban 265, 1937-ben 315 ezer pengőt hozott a vállalatok konyhájára. Bámulatos növekedés mutatkozott ugyanakkor a magyar bacon- és konzervsonka exportjában: ebből a termékből 1932-ben még mindössze öt vagonnal tudtak eladni, ami 84 ezer pengő hasznot hajtott. Ám négy év múlva már 140 vagon volt a kivitel, s ez - nem tévedés - 1,6 millió pengős bevételt jelentett. A mából visszanézve azonban a legnagyobb megdöbbenést talán az válthatja ki, hogy 1937-ben már 2,8 millió pengő volt az export értéke.

Fontos esemény volt, hogy 1937-ben elkezdte munkáját az 1936-ban felállított Nemzeti Önállósítási Alap. Az évi kétmilliós állami dotációval bíró szervezet célja az volt, hogy a munkanélküli diplomás ifjúságot önálló gazdasági pályákra terelje, és ehhez megadja az anyagi „alátámasztást”.

Az ötlet a nagyiparosok és a magánosok között is jó visszhangra lelt, s így számos magán- és vállalati adomány is gazdagította a testület kasszáját. Az alap felhasználására és irányítására a miniszterelnök Nemzeti Önállósítási Tanácsot nevezett ki. A testületet Keresztes-Fischer Ferenc  vezette, s tagja volt többek mellett Eckhardt Tibor politikus, Haggenmacher Henrik, a  róla elnevezett sörgyárak tulajdonosa, Illés József, a műegyetem tanára és Nagykovácsi Milenkó, az évi közel egymillió pengőt kereső vállalkozó. A tanács működésével kapcsolatos ügyviteli teendőket miniszteri biztos látta el, annak vagyonát a Pénzintézeti Központ kezelte.

Kik kaphattak belőle?

Juttatásért bármelyik, közép- és főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkező, negyvenedik életévét még be nem töltött, feddhetetlen életű magyar állampolgár jelentkezhetett. A korhatár nem vonatkozott a hadirokkantakra, a világháborús tűzharcosokra és a vitézekre.

A folyósított kölcsön törlesztési határidejét minden kérelmezőnél a körülményekhez képest állapították meg - ám tíz esztendőnél hosszabb futamidőt nem engedtek senkinek. A kamat legfeljebb két százalék volt, ám kellő indokolás esetén ettől is eltekintettek. A forrás rendeltetésszerű használatát a tanács ellenőrizte, s ha visszásságot tapasztalt, a pénzt azonnal és egy összegben kellett visszafizetni.

A tanácshoz 1937 végéig 1.153 kérvény érkezett, a remélt kölcsönök összege pedig 6,9 millió pengőt tett ki. A bírálóbizottság 970 tervet tartott elfogadhatónak, amelyek együttes értéke 6,2 millió pengő volt. A jóváhagyott mennyiségből 373 főiskolát, 597 pedig  középiskolát végzett ember volt. A budapestiek 174, a vidékiek 796 fővel képviselték magukat. A főiskolát végzett pályázók közül ügyvédnek 64, orvosnak 89, gyógyszerésznek 18, mérnöknek 11, gazdálkodónak 94, kereskedőnek 35, iparosnak 55, egyéb szakmára pedig hét ember készült. A tanács év végéig 138 tervre adta áldását, összesen 400 ezer pengő értékben - azaz 2.898,55 pengő jutott egy-egy jelentkezőre.

Kormányzót találós

A Magyar Királyságban a fiumei kormányzói tisztség irigyelt állás volt. A posztot jellemzően főrangúak töltötték be, akik állásukat kihasználva - néhány esetben vitatható módon - remek üzleti lehetőségeket teremtettek maguknak, illetve rokonaiknak. A tisztességesen viselkedő urak közül kiemelkedett az a férfi, aki 1883-tól 1892-ig látta el ezt a tisztet. Ki is volt ő pontosan?

A győztesek közül tizennyolc fővárosi - hét ügyvéd, egy mérnök, négy kereskedő és hat iparos -, a többi pedig vidéki volt. Az alap vezetése arra törekedett, hogy az orvosokat lehetőség szerint apróbb falvakba helyezze el. Keresztes-Fischer Ferenc felkérésére több iparmágnás, főrang és nagyvállalkozó két éven át havi száz-száz pengő segélyben részesítette a vidéken munkát vállaló doktorokat.

Buta gondolatok

A diplomás értelmiségi munkanélküliek problémájának megoldására sokan javasolták, tegyék szigorúbbá a felvételiket és drágábbá az oktatást, s így kevesebb embert bocsátanak majd ki az egyetemek és a főiskolák. A dolog odáig ment, hogy bizonyos körök még az oktatási és a kultuszminisztert is megpróbálták javaslatuk mellé állítani - ám végül szerencsére győzött a józan ész. Ugyanakkor figyelemreméltó, hogy az ostoba ötlet ellen komoly indokokat kellett felhozni, s nem volt elég egyszerűen nemet mondani rá.

A színvonal megtartásának egyik fő érve egyébként az volt, hogy összehasonlították az utódállamok és a magyarországi felsőoktatás helyzetét. A statisztikákból kiderült, a bukaresti egyetemen a háború előtt 74, 1937-ben pedig már 148 tanszék volt. Belgrádban 1913-ban 39, 1936-ban már 142 állt, míg Prágában pedig 102-ről 186-ra nőtt a tanszékek száma.

Ezzel szemben a Budapesti Műszaki Egyetem elődje hat tanszéket vesztett, s míg Magyarország összes egyetemein a háború óta 54 új katedrát állítottak fel, addig a kisantant államaiban 1.014-et.

(Folytatjuk)

Lázin Miklós András

Menedzsment Fórum





Velünk jobban jársz!

Budai ingatlaniroda keres több éves tapasztalattal rendelkező ingatlan tanácsadó munkatársakat.

Ha úgy szeretnél együtt dolgozni az ingatlanpiacon közel 15 éve sikeres vezető kollégáinkkal, hogy közben a jutalék jelentős része (kétharmada) is Nálad marad, fényképes önéletrajzzal jelentkezz a pszentesi@primalak.hu e-mail címen, vagy lépj kapcsolatba velünk telefonon, a 06-30-839-37-74-es számon!

hirdetés
Szertefoszlottak az illúziók a magyar reklámpiaconSzertefoszlottak az illúziók a magyar reklámpiacon

Az elmúlt egy évben a maradék illúzió is szertefoszlott a reklámpiac rövid távú magára találását illetően, derül ki a Kantar Media kutatásából. A listaáras költéseket vizsgálva az adatok ugyan még minimális növekedést mutattak, a növekvő kedvezmények miatt ugyanakkor milliárdok tűntek el a piacról.

.
Olvasói sarok - fórum
[ 2012-02-11 ] Végre leszállt a Malév - Suzka
" Álljon meg a szentséges körmenet!! Az ember azt hinn..."
[ 2012-02-11 ] Tényleg nem érti Lázár, hogy milliárdos károkat okoz? - Épelméjű
" @cinka "a bankárok soha nem voltak hülyegyerekek" ..."
[ 2012-02-10 ] Már a tőzsdén is beköszöntöttek a mínuszok - tözsdebéka
" dehát ez szép a tözsdében,mikor mindenki fagyhalált ..."
[ 2012-02-10 ] Havi több tízezer forintos könnyítés lehet az új árfolyamgát - B_K
" Megpróbálok segíteni, de én is csak a ma benyújtott ..."
[ 2012-02-10 ] Orbán: a jogászhallgatók számár nullára kellett volna visszavenni - carey200
" A jogász kari létszámokat Orbán egyetemre kerülése e..."
További témák >>
hirdetés
elrejt
 
.