PIN kód helyett jöhet a retinaazonosítás


Hihetetlen fejlődésnek indult a biometrikus azonosító eszközök, például az ujjlenyomat- és az íriszleolvasók piaca. A többség üdvözölné, ha a PIN kód beütése helyett ilyen módon "ismerné fel" őt egy bankautomata. Annak viszont nem mindenki örül, hogy számos cég már évek óta használja ezeket a berendezéseket a munkaidő nyilvántartása végett. Mfor.hu háttér.

PIN kód helyett (Mfor-illusztráció)

A biometrikus azonosítás - amely egyebek között ujjlenyomat-, írisz-, retina és arcfelismerésen alapul - világszerte egyre elfogadottabbá válik. Az emberek egyre kevésbé gondolják, hogy ezek az eszközök megsértik a szabadságukat, ehelyett elfogadják mint szükségszerű rosszat - például a bűnözés elleni harcban.

Ezt támasztja alá egy nagy-britanniai felmérés is, amelyet az Online Recruitment munkaügyi portál ismertetett. A kutatás szerint a nyilvánosság teljes támogatását sikerült megszerezni az ujjlenyomat- és az íriszazonosító rendszerek bevezetését illetően. Tízből nyolc ember üdvözölné, ha a pénzügyi tranzakcióknál ez alapján "ismernék fel" őt a chip és a PIN kód helyett, illetve bármilyen más esetben, amikor személyazonosságukat kell bizonyítani (például a repülőtéren).

Bár a háromezer megkérdezett ember fele úgy véli, hogy ez a módszer korlátozza a modern életet, ugyanakkor elismerték, hogy általa csökkenthető a lopás és a terrorizmus kockázata. Tízből csupán egy ember gondolja, hogy a biometrikus azonosításnak a célja adataik tárolása. Több mint kétharmaduk viszont azt reméli, hogy az védelmet nyújthat a bűnözők ellen, és  - gyakorlatias oldalról megközelítve a kérdést - abban is segíthet, hogy ne kelljen számtalan jelszót megjegyezniük.

Az ujjlenyomat- és íriszazonosítást az amerikaiak már régóta ismerik (az USA-ba újonnan belépőktől ujjlenyomatmintát vesznek). Hollandiában pedig az íriszfelismerést "vetették be" a Schiphol-repülőtéren, ahol a gyakran utazókat ellenőrzik ilyen módon.

Biometrikus útlevelek tízmilliárdért


Míg az Európai Unión belül a belső határellenőrzéseket megszüntették, és akár egy szál személyivel is utazhatunk a tagországok között, az uniós határon túlra már az EU szabályai szerint “megerősített” útlevélre van szükség. Magyarországon tavaly augusztus végén vezették be a biometrikus útleveleket, amelyekben egy elektronikus chipen is fellelhetők az okmányon szereplő adatok. Az ujjlenyomatokat egyelőre nem tartalmazzák ezek a chipek, azokat az EU előírása szerint 2009 júliusától kell elhelyezni az útlevelekben.

A biometrikus útlevelek bevezetése hazánkban tízmilliárd forintba került, mondta el az mfor.hu kérdésére Somogyiné Szolomájr Irén, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának megbízott titkárságvezetője. A drágulás mértéke egyébként a megszokottnál kisebb volt: míg régen a tíz évre kiállított útlevélért nyolcezer forintot kellett fizetnünk, addig, az új, burgundivörös okmány tízezer forintot kóstál.

Biometrikus technológiák

- Ujjlenyomat-azonosítás
- Kézgeometria-azonosítás
- 3D arcfelismerés
- Retinavizsgálat
- Íriszdiagnosztika
- Hanganalízisen alapuló felismerés
- Arcthermogram (az arc hőmérsékletének ellenőrzése)

Kézgeometria- és arcfelismerők: a jövő eszközei 

Magyarországon egyre több cég is használ biometrikus azonosító eszközt, sokan a munkaidő-nyilvántartás érdekében. A budapesti székhelyű Login Autonom nevű, műszaki biztonsági rendszerek szállításával foglalkozó vállalatnál is ez a legkeresettebb megoldás, közölte lapunkkal Otti Csaba ügyvezető. Hozzátette: jellemzően termelő, gyártó cégeknél vezetik be a kézgeometria-azonosítót e célból. Ugyanakkor irodai környezetben az ujjlenyomat-azonosítás is elegendő lehet - nagyjából kétszáz felhasználóig.

Az ügyvezető úgy véli, hogy a jövőben a legelterjedtebb eszközök közé is  bekerülhetnek a kézgeometria-azonosítók és az arcfelismerők. Míg egy családi házban inkább az ujjlenyomat-azonosító rendszer részesíthető előnyben, addig egy több száz fős termelő cégnél vétek ilyet bevezetni. Otti egyébként ismer olyan termelő céget, ahol ötszáz felhasználóból hatvan (!) nem "tudja" használni az ujjlenyomat-olvasókat. Ez esetben nyílván arról van szó, hogy nagyjából ötven dolgozó visszaél a rendszerrel.

Joggal féltjük-e adatainkat?


Danny Harrison, a nagy-britanniai felmérést végző CPP cég szóvivője szerint az emberek tisztában vannak azzal, hogy szükség van a biometrikus azonosításra. Ugyanakkor sokan aggódnak amiatt, hogy ez miként fog működni "élesben", és sok kérdés felmerül az adatvédelmet, a titoktartást, a higiéniát és a költségeket illetően is.

Szinte az összes megkérdezett fél attól, hogy ha valakinek sikerülne feltörnie a központi adatbázist, akkor ellophatják személyes információit.

Otti Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy rengeteg olyan ujjlenyomat-azonosító eszköz létezik, amely nem használ élőujj-felismerést. Szerinte ez nagyon komoly biztonsági problémát vet fel, mert egy ujjlenyomat lemásolása nagyon egyszerű.

Ugyanakkor - mint mondta - a biometrikus azonosító berendezések nem tárolják az azonosítandó testrész képét (kivéve azokat, amiket bűnüldözésre használnak). Ehelyett a kép elkészítése után egy kód keletkezik, amiből nem állítható vissza az eredeti minta - még akkor sem, ha feltörik a központi szervert. Az ügyvezető hozzáfűzte: az általuk használt berendezések mindegyike alkalmas arra, hogy egy chipkártyán tárolja a mintát, s még a kód sem kerül be a központi szerverbe.

Danny Harrison kiemelte: a biometrikus azonosító rendszerek tervezett használatánál mindig figyelembe kell venni az emberek véleményét, és meg kell szerezni a bizalmukat hozzá, anélkül ugyanis a módszer bevezetése kudarcba fulladhat.

Kovács Zita 

Menedzsment Fórum 


Olvasta már?



hirdetés
BKV: 300 sofőr hiányzikBKV: 300 sofőr hiányzik

A 3-as metró felújítása miatt igazi káosz alakulhat ki a fővárosban, ha nem lesz elengedő buszvezető. Fejpénzzel és kisfilmmel csábítana a BKV.

.
hirdetés
elrejt
 
.