Az ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
Panamákkal terhesen indult a magyar vasút
MÁV mozdonyvásárlási mizéria, vagon- és felépítménytender régen is volt. A resti akkor is olcsó volt, s a pohár sör is ugyan olyan jól esett a Nyugati új csarnokában, mint manapság. Az mfor.hu "Mesél a múlt" sorozata a magyar vasút kezdeteit eleveníti fel.
Az első hazai vasútvonal építését hét esztendős huzavona előzte meg. Reformkori politikusaink és vármegyéink - máig élő rossz magyar szokás szerint - egyéni és országos érdekekre hivatkozva képtelenek voltak megegyezni, merre fektessék le az első talpfákat. A dunántúli potentátok báró Sina György vezetésével a Duna jobb partjára, Győr és Bécs közé, míg nemzeti érdekeket szem előtt tartó ellenfeleik Pest középponttal a folyam bal oldalára képzelték a pályákat. Velük szemben a Rotschild bankház egy Pozsony-Bécs-Krakkó közötti szakaszon törte a fejét.
A küzdőfelek
Sináékat az osztrák befektetők és a nyugati magyar polgárság támogatta. Amikor 1838-elején az általa szervezett császári és királyi szabadalmaztatott Bécs-Győri Vasúttársaság megalakult, azonnal piacra dobtak 25 ezer darab ötven forintos részvényt. Az érdeklődés olyan nagy volt, hogy a kibocsátó intézeteknél - ismerős jelenség a mából - csak karhatalommal lehetett fenntartani a rendet.
A földkerekség első, gőz- vontatású kötött pályás közlekedési eszközét 1826. szeptember 27-én az angliai Stockton hatá- rában mutatta be Ste- phenson. Az ősmozdony egy személy- és harminc- kettő teherkocsit - ösz- szességében közel kilenc- ven tonnát - vontatott el a tizennégy kilométerre lé- vő Darlingtonba, az oda és visszautat három óra öt perc alatt tette meg. A debütáló, menetrend sze- rinti közlekedés Manches- ter és Liverpool között in- dult meg 1830. szeptem- ber 15-én. Kontinensünkön először 1835-ben Belgiumban gördült ki a pályaudvarról a vasparipa, majd Bajor-, Szász- és Franciaország következett. A "sógorok- nál" 1838-, míg Oroszor- szágban 1840-óta robog- nak a szerelvények.
Az eseményeket látva Rotschildék is léptek, s hamarosan létrehozták Kaiser Ferdinands Nordbahn-t. Az első hatvan kilométerre elkészített számvetés szerint a pálya lefektetése mintegy tizenkétmillió forintot emésztett volna fel. Ez akkortájt horribilis összegnek számított, csak összehasonlításképp: egy munkás egész évi keresete hatvan-nyolcvan forint körül mozgott.
Harmadikként a Pesten élő szitányi Ullmann Móric lépett fel. A hús- és gabona-nagykereskedésen meggazdagodott vállalkozó Pest középponttal a Pozsony-Győr-Debrecen szakaszokra kért előmunkálati engedélyt. A tornyosuló nehézségeket és a konkurencia mesterkedéseit látva a férfi úgy vélte, együtt többre jutnak, ezért tárgyalásokat kezdeményezett a számára szimpatikusabb Rotschild Bankházzal, aminek eredményeként 1838 végén megalakult a Magyar Középponti Vaspálya Részvénytársaság. A cég induló alaptőkéje tízmillió forint volt.
A reformkori sajtóban természetesen óriási vita lángolt fel, melyik vonal épüljön meg elsőként. Ezernyolcszáznegyvennégyre kiderült, Sina pusztán pénzügyi befektetésnek tekintette az ügyet, visszalépett, s egy ausztriai vasútba fektette pénzét. A kétségbe esett kisbefektetők még megpróbálkoztak egy-két tőzsdei manőverrel, ám nem jártak sikerrel, s csak jelentős veszteséggel tudtak megszabadulni papírjaiktól. A vasút kérdése a nemzet nagyjait sem hagyta hidegen, Széchenyi István, a hazai közlekedésfejlesztés apostola kezdetben a bárót, míg Kossuth Lajos és az általa szerkesztett Pesti Hírlap a leendő fővárost centrumnak tekintő tervet támogatta.
Bojler tízezerért
A Vác-Pest szakasz munkálatai 1844. nyarán kezdődtek. A részvénytársaság a 34 kilométeres szakasz felépítéséhez szükséges ötvenezer darab talpfát - vagy ahogy eleink a nyelvújítás táján emlegették: "keret gerendelyt" - versenytárgyaláson szerezte be. A kikötések legfontosabb pontja volt, hogy ezeket csak hazai erdőkből vásárolhatja az eladó.
Ullmann Móric kezdetben úgy gondolta, a többi szükséges berendezést is magyar gyártótól vásárolja meg, ám a hazai fémipar akkor még nem állt azon a fokon, hogy a magas szintű követelményeknek megfeleljen. Így fordult elő, hogy hosszú ideig belga mozdonyok vontatta amerikai kocsikon utazott a magyar közönség.
A "sínparipák" ameddig lehetett, lábon jöttek, majd hajóra rakták őket, s így érkeztek városunkba. A nyelvújítók által "távpöfögészeti tovalöködének" aposztrofált, leginkább egy mai bojlerre hasonlító szerkezetek és vagonok darabjáért 10-12 ezer forintot, azaz egy kisebb birtok értékét kellett fizetni. Az utóbbiak magas ára a hatalmas szállítási költségekkel magyarázható.

Eladó lakás 1061 Székely Bertalan u., Budapest VI. ker, 14 000 000 Ft
Eladó családi ház 1221 Budapest XXII. ker, 39 900 000 Ft
Eladó családi ház 2737 Kassai u., Ceglédbercel, Pest, 9 500 000 Ft
Eladó lakás 8100 Erdõdy, Várpalota, Veszprém, 6 000 000 Ft
Eladó lakás 1111 Kaptárkõ u., Budapest XI. ker, 12 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 59 900 000 Ft
Eladó lakás 1111 Beregszász út, Budapest XI. ker, 28 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 FtTovábbi eladó ingatlanok
Kiadó lakás 1051 Váci u., Budapest V. ker, 100 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1061 Paulay Ede u., Budapest VI. ker, 80 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1051 Kossuth Lajos u., Budapest V. ker, 100 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1221 Liliomdomb Lakópark, Budapest XXII. ker, 90 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1131 Viza u. , Budapest XIII. ker, 120 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 81 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 49 300 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 118 800 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok




Magyar milliomosok szórakozása lesz nyáron a londoni olimpia







